Beginning
A zenészek vezetőjének. Dávid zsoltára.
140 Örökkévaló, ments meg engem a gonoszoktól!
Védj meg az erőszakosoktól,
2 mert szüntelen rosszat terveznek,
minden nap viszályt szítanak!
3 Mint a kígyóké, éles a nyelvük,
mint a kígyóméreg, olyan a beszédük. Selah
4 Őrizz meg, Örökkévaló, a gonoszok kezétől!
Védj meg az erőszakosoktól,
mert el akarnak gáncsolni!
5 Csapdát állítottak nekem a büszke gonoszok,
hálót feszítettek, hogy megfogjanak,
vermet ástak utamon. Selah
6 Te vagy Istenem
— mondom az Örökkévalónak —,
hallgasd meg hát könyörgésemet!
7 Örökkévaló, Istenem,
te vagy hatalmas Szabadítóm,
te véded meg a fejem a csata napján!
8 Örökkévaló, ne engedd, hogy tervük sikerüljön,
ne add meg a gonoszoknak, amit kívánnak,
nehogy elbízzák magukat! Selah
9 Körülvettek ellenségeim, és fejüket emelik.
Rájuk szakadjon mindaz a gonosz,
amit ellenem terveztek!
10 Izzó parázs hulljon fejükre!
Dobd őket a tűzbe,
essenek a mélységbe, ahonnan nincs kiút!
11 Ne engedd, hogy a hazugok
gyökeret verjenek földünkön!
Üldözze őket a gonosz,
amíg ki nem pusztulnak!
12 Tudom, hogy az Örökkévaló
igazságot szolgáltat a szegényeknek,
és felkarolja ügyüket!
13 Az igazságszeretők dicsérnek majd téged,
az igazak jelenlétedben élnek örökké!
Dávid zsoltára.
141 Örökkévaló, téged hívlak segítségül!
Siess hozzám, segíts!
Hallgass meg, mikor hívlak!
2 Fogadd el imádságomat,
mint jó illatú füstáldozatot!
Fogadj el, mikor kezem hozzád emelem,
mint az esti áldozatot!
3 Örökkévaló, segíts, hogy ura legyek szavaimnak,
és meg tudjam fékezni nyelvemet!
4 Ne engedd, hogy szívem rosszra induljon!
Ne engedd, hogy a gonoszok közé keveredjek,
és velük együtt vétkezzek!
Ne legyen részem abban,
amit ők szeretnek!
5 Mikor az igaz szeretettel figyelmeztet engem,
illatos olaj ez a fejemnek[a], elfogadom!
De imádkozom a rosszak gonoszsága ellen,
6 hogy vezetőiket büntesse meg[b] Isten.
Tudják meg az emberek, hogy igazat mondok!
7 A gonoszok vezetőinek csontjait
úgy szórják majd a sír szájába,
ahogy az eke hányja a földet maga után.
8 Örökkévaló Istenem, én tőled várom a segítséget,
benned reménykedem!
Ne engedd, hogy meghaljak!
9 Ments meg a gonoszok csapdáitól!
Óvj meg cseleiktől!
10 Essenek ők maguk a verembe,
én meg szabadon átmegyek közöttük!
Dávid tanítása. Imádság abból az időből, amikor Dávid a barlangban volt.
142 Az Örökkévalóhoz kiáltok segítségért,
az Örökkévalóhoz imádkozom.
2 Kiöntöm elé panaszomat,
elmondom bajaimat!
3 Mikor szellemem kifárad és reményét veszti,
Uram, te akkor is jól látod a kiutat!
Ellenségeim csapdát állítottak utamon.
4 Körülnézek, de nem látom barátaimat,
nincs hová meneküljek,
senki nem törődik velem!
5 Hozzád kiáltok segítségért, Örökkévaló!
Te vagy menedékváram!
Te vagy mindenem az élők földjén!
6 Halld meg kiáltásomat,
mert nagy bajban vagyok!
Védj meg üldözőimtől,
mert erősebbek nálam!
7 Mentsd ki lelkem szorult helyzetéből,
hadd dicsérjem neved!
Hadd örüljenek körém gyűlve az igazak,
hogy megmentettél engem!
Dávid zsoltára.
143 Örökkévaló, halld meg imádságomat!
Hallgasd meg kérésemet!
Válaszolj nekem igazságod
és hűséged szerint!
2 Kérlek, ne perelj velem, szolgáddal,
hiszen veled szemben
senkinek nem lehet igaza!
3 Ellenségem üldöz, összetör,
földre tipor, életemre tör,
sírgödör mélyére akar taszítani,
a rég meghaltak közé.
4 Szellemem már fárad, reményét veszti,
szívem is dermedten hallgat.
5 Mégis eszembe jutnak tetteid, Örökkévaló,
elgondolom éveimet és kezed munkáit.
6 Feléd nyújtom kezeimet,
szomjas lelkem utánad sóvárog, Örökkévaló,
ahogy a száraz föld esőért kiált! Selah
7 Siess hozzám, Örökkévaló, segíts,
már alig pislákol bennem a szellemem!
Ne fordulj el tőlem,
mert hamarosan a halottakhoz leszek hasonló!
8 Hadd halljam minden reggel újra jóságodat,
hiszen benned bízom!
Mutasd meg, melyik úton induljak el,
mert hozzád emelem lelkemet!
9 Örökkévaló, hozzád menekülök védelemért,
ments meg ellenségeimtől!
10 Taníts akaratod teljesítenem,
te vagy Istenem!
Jó Szellemed vezéreljen engem
egyenes úton!
11 Mentsd meg életem, Örökkévaló, saját magadért!
Igazságod szerint húzz ki a bajokból!
12 Mutasd meg, hogy szeretsz,
és verd meg ellenségeimet!
Pusztítsd el, akik életemre törnek,
mert szolgád vagyok!
Dávidé.
144 Áldott legyen Kősziklám, az Örökkévaló!
Ő tanítja kezem hadakozni,
ujjaimat harcolni.
2 Szeret és megvéd engem!
Erős váram ő a hegytetőn,
megmentőm és pajzsom, benne bízom!
Népemet ő veti uralmam alá.
3 Örökkévaló, micsoda az ember, hogy törődsz vele?
Az emberfia, hogy gondod van rá?
4 Hiszen az ember, mint a tűnő lehelet,
életének napjai, mint a múló árnyék!
5 Hajtsd félre az egeket, és szállj le, Örökkévaló!
Érintsd meg a hegyeket, hogy füstölögjenek!
6 Villámaiddal sújts ellenségeimre,
szórd szét őket,
lődd ki nyilaidat,
hogy összezavarodjanak!
7 Nyújtsd le kezed,
és ments ki a bajból!
Húzz ki ellenségeim tengeréből,
szabadíts meg az idegenek seregétől,
8 mert szájuk hazugságot szól,
jobb kezük gonoszságot művel!
9 Istenem, új éneket éneklek neked!
Tízhúrú hárfával dicsérlek téged!
10 A királyok kezedből kapják a győzelmet,
te szabadítod meg szolgádat,
Dávidot is a gonoszok kardjától!
11 Szabadíts meg az idegenek seregétől,
mert szájuk hazugságot szól,
jobb kezük gonoszságot művel!
12 Fiaink erősek legyenek, mint az ifjan nagyra nőtt facsemeték,
leányaink, mint a palota gyönyörű faragott oszlopai!
13 Raktáraink legyenek színültig gabonával,
juhaink szaporodjanak a legelőkön ezerszám!
14 Harcosaink fegyvere legyen erős,
ellenség ne törhessen városainkba,
senki ne vonuljon hadba,
és kiáltás ne legyen utcáinkon!
15 Bizony, áldott az a nép,
amelynek ilyen jól megy a sora!
Milyen boldog az a nemzet,
amelynek Istene az Örökkévaló!
Dávid zsoltára.
145 Én Istenem, Királyom, dicsérlek téged!
Örökké áldom neved!
2 Minden nap áldalak,
dicsérem neved örökké!
3 Nagy az Örökkévaló és méltó, hogy dicsérjük,
nagysága felmérhetetlen, végtelen!
4 Nemzedék nemzedéknek hirdeti tetteid,
hatalmas tetteid dicsérik mindannyian!
5 Fenséges dicsőséged szépségén,
csodás tetteiden elmélkedem!
6 Félelmetes hatalmadról beszélnek mindannyian,
én pedig csodás tetteidet hirdetem!
7 Emlékeznek, mennyi jót adtál nekik,
igazságos tetteidről énekelnek.
8 Jóságos az Örökkévaló, és kegyelmes,
türelme hosszan tart, szeretete hatalmas!
9 Jóindulatú és nagylelkű mindenkihez,
irgalmas minden teremtményéhez!
10 Dicsérjen hát téged minden teremtményed, Örökkévaló!
Áldanak mind, akik hűséggel követnek téged.
11 Uralkodásod dicsőségét hirdetik,
hatalmad nagyságát magasztalják,
12 hogy mindenki megismerje hatalmas tetteid,
s hogy lássák uralkodásod dicsőségét!
13 Királyságod nemzedékről nemzedékre megmarad,
királyi uralmad örökké tart!
Az Örökkévaló megtartja ígéretét,
és minden tette hűségéből fakad.[c]
14 Felemeli az Örökkévaló az elesetteket,
felsegíti az elnyomottakat!
15 Minden élő tőled várja ételét,
te pedig idejében adsz nekik!
16 Megnyitod kezed, enni adsz nekik,
megelégítesz minden élőt bőségesen!
17 Bizony, mind jó és igazságos, amit az Örökkévaló tesz!
Minden tette hűséges szeretetéből fakad!
18 Közel van mindenkihez, aki segítségül hívja őt,
aki tiszta szívből hozzá kiált!
19 Teljesíti azok kívánságát, akik tisztelik és félik őt,
meghallgatja segélykiáltásukat, és megsegíti őket.
20 Az Örökkévaló megvédi, akik szeretik őt,
de a gonoszokat elpusztítja.
21 Az Örökkévaló dicséretét hirdetem!
Szent nevét áldja örökké, aki él!
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center