Beginning
Dávidé.
103 Lelkem, áldjad az Örökkévalót!
Egész valóm áldja szent nevét!
2 Lelkem, áldjad az Örökkévalót,
és ne feledd, mennyi jót tett veled!
3 Megbocsátja minden bűnödet,
kigyógyít minden betegségedből,
4 megmenti életed a sírtól,
körülvesz hűséges szeretetével.
5 Megad neked minden jót,
felékesít és megfiatalít.
Megújulsz, mint a sas,
mikor új tollakat növeszt.
6 Az Örökkévaló igazságot szolgáltat
minden elnyomottnak.
7 Útjait megmutatta Mózesnek,
hatalmas tetteit Izráelnek.
8 Bizony, irgalmas, kegyelmes
és türelmes az Örökkévaló hozzánk,
szeretete nem fogy el.
9 Nem hibáztat szüntelen,
nem haragszik örökké,
10 nem bűneink szerint bánik velünk,
nem büntet vétkeinkért,
ahogy megérdemelnénk.
11 Mert amilyen magas az ég a föld felett,
olyan magasan elborít bennünket
hűséges szeretetével.
12 Amilyen messze van napkelet napnyugattól,
olyan messze dobta el bűneinket tőlünk!
13 Amilyen jóságos az apa gyermekeihez,
olyan kegyelmes az Örökkévaló azokhoz,
akik tisztelik és félik őt!
14 Hiszen jól tudja, hogyan teremtett minket,
emlékszik rá, hogy halandók vagyunk,
porból valók.
15 Tudja, hogy életünk rövid, mint a füveké,
mint vadvirág a réten, amely ma virágzik,
16 s holnap, ha ráfúj a forró szél,
hirtelen elszárad, vége van,
helyét sem találod többé!
17 De az Örökkévaló hűséges szeretete öröktől fogva
és mindörökké megmarad azokon,
akik tisztelik és félik őt,
és jósága fiaikon és azok fiain is örökké,
18 akik megtartják Szövetségét,
és engedelmeskednek parancsainak.
19 Az Örökkévaló a Mennyekben állította fel trónját,
s uralkodik mindenek felett!
20 Áldjátok az Örökkévalót, angyalai,
ti hatalmas erejű harcosok,
akik teljesítitek szavát,
s hallgattok parancsszavára!
21 Áldjátok az Örökkévalót, mennyei seregek,[a]
szolgái, akik véghezviszitek akaratát!
22 Áldjátok az Örökkévalót, mind, akiket teremtett,
áldjátok őt uralkodásának minden helyén!
Lelkem, áldjad az Örökkévalót!
104 Lelkem, áldd az Örökkévalót!
Milyen hatalmas vagy, Örökkévaló Istenem!
Dicsőségbe és szépségbe öltöztél,
2 királyi palástod a világosság!
Kifeszítetted a csillagos eget, mint sátrat,
3 és a vizek fölött építetted fel palotádat.
Felhő-szekereden robogsz égi utakon,
és szelek szárnyán suhansz.
4 A szeleket tetted követeiddé,
tűz lángjait szolgáiddá.
5 A Földet szilárd alapokra építetted,
hogy örökké biztosan álljon.
6 Mély vízzel borítottad, mint egy köpennyel,
még a hegyek felett is vizek hullámzottak.
7 Majd rájuk kiáltottál, és a vizek elfutottak,
mennydörgő szavadra a völgyekbe zúdultak.
8 Felemelkedtek a hegyek,
lesüllyedtek a völgyek,
mindegyik a maga helyére,
amelyet kijelöltél nekik.
9 Határt szabtál a vizeknek,
hogy túl ne lépjék,
el ne borítsák a Földet megint.
10 Istenem, forrásokat fakasztottál a völgyekben,
hogy patakok csörgedezzenek a hegyek között,
11 és megitassák erdők-mezők vadjait.
Még a vadszamarak is oda jönnek
szomjukat oltani.
12 Felettük, az ágakon madarak énekelnek,
s fészket raknak a patak mellett.
13 Megöntözöd a hegyeket a magasból, tárolóidból,
hogy kezed alkotásai,
teremtményeid, betöltsék a földet.
14 Füvet növesztesz a legelő állatoknak,
gabonát a földművesnek,
hogy kenyeret kapjanak a földből.
15 Bort, hogy szívük felviduljon,
olajat, hogy arcuk ragyogjon,
és kenyeret, hogy testüket táplálja.
16 Jóllaknak az Örökkévaló fái is, amelyeket ő ültetett,
a fenyők és libanoni cédrusok,
17 ahol mindenféle madarak laknak,
verebektől a gólyákig fészket raknak.
18 A magas hegyekben vadkecskék járnak,
a sziklákon mormoták találnak lakóhelyet.
19 Istenem, te teremtetted a Holdat,
amely az ünnepek idejét mutatja,
s a Napot, amely lenyugvása idejét
és helyét nem véti el soha.
20 Te alkottad a sötétséget, az éjszakát,
mikor az erdei vadak útjukra indulnak.
21 Az oroszlánkölykök zsákmányért ordítanak,
Istentől kérik táplálékukat,
22 de ha felkél a nap,
tanyájukra húzódnak, és lehevernek.
23 Az ember pedig felkel, kimegy munkájára,
és dolgozik napestig.
24 Ó, Örökkévaló, számtalan csodálatos dolgot teszel,
és milyen sokfélét!
Milyen bölcsen viszed véghez valamennyit!
Az egész világot betöltik kezed alkotásai!
25 Itt ez a hatalmas óceán!
Mérhetetlen tágas és széles,
mégis telve van számtalan teremtményeddel,
kicsikkel és nagyokkal!
26 Hajók járnak a színén,
s hatalmas tengeri állatok[b] játszanak benne,
a teremtményeid!
27 Mind tőled várják,
hogy időben megkapják táplálékukat.
28 Mikor adsz nekik, összegyűjtik,
megnyitod tenyered és megtelnek minden jóval.
29 Ha elfordulsz tőlük, megrémülnek,
ha visszaveszed leheletüket,
elpusztulnak és ismét porrá lesznek.
30 Mikor rájuk leheled Szellemed,
teremtményeid életre kelnek,
és megint betöltik a föld színét.
31 Dicsőség az Örökkévalónak örökké,
örüljön minden teremtményének!
32 Az Örökkévaló csak ránéz a Földre, és az megremeg,
ha megérinti a hegyeket, füstölögnek!
33 Amíg csak élek, dicsérem az Örökkévalót!
Zsoltárokat éneklek Istenemnek, amíg vagyok!
34 Fogadja szívesen énekemet!
Az Örökkévaló előtt örvendezek!
35 Pusztuljanak ki a földről a bűnösök,
vesszenek el a gonoszok!
Lelkem, áldd az Örökkévalót!
Dicsérjétek az Örökkévalót! Hallelújah!
105 Adjatok hálát az Örökkévalónak!
Dicsérjétek nagy nevét,
hirdessétek a népeknek tetteit!
2 Énekeljetek neki, dicsérjétek őt!
Mondjátok el csodálatos tetteit!
3 Dicsekedjetek szent nevével!
Ti, akik keresitek az Örökkévalót,
teljes szívvel örvendezzetek neki!
4 Keressétek az Örökkévalót,
kívánjátok erejét,
törekedjetek jelenlétébe!
5 Emlékezzetek csodás tetteire,
emlékezzetek csodáira és ítéleteire,
amelyeket kihirdetett,
6 ó, Ábrahámnak, az Örökkévaló szolgájának utódai,
Jákób fiai, akiket Isten kiválasztott!
7 Az Örökkévaló a mi Istenünk,
határozatai az egész földön érvényesek.
8 Örökké megtartja Szövetségét,
nem felejti szavát soha,
amit ezer nemzedéknek ígért,
9 Szövetségét, amelyet Ábrahámmal kötött,
ígéretét, amelyre Izsáknak megesküdött.
10 Megerősítette, mint törvényt Jákóbnak,
akit Izráelnek nevezett,
és népével örök Szövetséget kötött:
11 „Neked adom Kánaán földjét örökségül,
ez lesz a te birtokod!”
12 Kicsiny volt akkor még Ábrahám családja,
mint jövevények vándoroltak azon a földön.
13 Helyről-helyre vonultak,
országról-országra bujdostak.
14 Nem engedte az Örökkévaló, hogy ártsanak nekik,
még királyokat is megbüntetett miattuk:
15 „Ne nyúljatok felkent szolgáimhoz,
prófétáimat ne bántsátok!”
16 Majd éhséget küldött az Örökkévaló a földre,
s minden kenyér elfogyott.
17 Elküldte előttük Józsefet,
akit eladtak rabszolgának,
18 lábait bilincsbe szorították,
őt magát vasra verték.
19 Mindaddig rabságban tartották,
amíg szava beteljesedett.
Az Örökkévaló szava próbára tette
és megtisztította Józsefet!
20 Akkor a király érte küldött és feloldotta,
a népek uralkodója kiszabadította börtönéből,
21 úrrá tette Józsefet országán,
gondviselővé egész Egyiptom felett.
22 József parancsolt a többi vezetőnek,
bölcsességre tanította Egyiptom véneit is.
23 Majd Izráel családja Egyiptomba költözött,
Jákób Hám[c] országában lakott.
24 Ott igen megszaporította őket az Örökkévaló,
erősebbek lettek ellenségeiknél.
25 Később az Örökkévaló elfordította
az egyiptomiak szívét,
gyűlölni kezdték Izráel népét,
és rosszul bántak velük.
26 Akkor elküldte szolgáját, Mózest, az Örökkévaló,
és vele Áront, akit kiválasztott.
27 Általuk vitte véghez jeleit
és csodáit Hám földjén:
28 Sűrű sötétséget küldött az Örökkévaló,
és sötét lett a földön,
de Egyiptom nem hallgatott rá.
29 Vérré változtatta vizüket,
és elpusztította a halakat,
30 békák nyüzsögtek mindenhol,
még a királyi palotában is.
31 Az Örökkévaló parancsára legyek
és szúnyogok lepték el országukat.
32 Eső helyett jégesőt zúdított rájuk,
és villámokat, mint lángoló tüzet,
33 szétverte szőlőiket és fügefáikat,
minden fát összetört határukban.
34 Parancsolt a sáskáknak,
és felhőkben jöttek, mint az áradat,
35 felfaltak minden zöldet az országban,
csupaszra rágtak minden növényt.
36 Végül az Örökkévaló lesújtott
minden elsőszülöttre Egyiptomban,
minden családban megölte
a legidősebb fiút.
37 Izráel népét pedig kivezette onnan,
kijöttek arany- és ezüstkincsekkel megrakottan,
és egy sem volt köztük gyenge, vagy beteg.
38 Örült Egyiptom, hogy végre elmentek,
mert félelem szállt rájuk Izráel miatt.
39 Az Örökkévaló felhővel óvta népét nappal,
és tűzoszloppal világított nekik éjszaka.
40 Fürjekkel táplálta őket,
mikor húst kértek tőle,
s mennyei kenyérrel etette népét.
41 Megnyitotta a kősziklát, és vizet fakasztott belőle,
ömlött a víz a sivatagban, mint bővizű folyó!
42 Megtartotta szent ígéretét, adott szavát,
beteljesítette, amit szolgájának, Ábrahámnak ígért:
43 kihozta választott népét Egyiptomból
öröménekkel és vigassággal.
44 Nekik adta más népek földjét,
örökölték a nemzetek munkájának gyümölcseit,
45 hogy népe megtartsa rendelkezéseit,
és kövesse tanítását.
Dicsérjétek az Örökkévalót! Hallelújah!
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center