Print Page Options
Previous Prev Day Next DayNext

Book of Common Prayer

Daily Old and New Testament readings based on the Book of Common Prayer.
Duration: 861 days
Hungarian New Translation (NT-HU)
Version
Zsoltárok 72

Imádság a királyért

72 Salamoné. Isten! Add törvényeidet a királynak, és igazságodat a király fiának,

hogy igazságosan ítélje népedet, és törvényesen a nyomorultakat.

Teremjenek a hegyek békét a népnek, és a halmok igazságot!

Szolgáltasson igazságot a nép nyomorultjainak, segítse meg a szegényeket, de tiporja el az elnyomókat!

Éljen addig, míg nap és hold lesz, nemzedékről nemzedékre!

Mint amikor eső hull a rétre, és zápor áztatja meg a földet:

úgy virágozzék napjaiban az igazság, és legyen nagy békesség, amíg meg nem szűnik a hold.

Uralkodjék tengertől tengerig, és a folyamtól a föld széléig.

Hajtsanak térdet előtte a pusztalakók, nyalják a port ellenségei!

10 Tarsísnak és a szigeteknek királyai hozzanak ajándékot, Sába és Szeba királyai fizessenek adót!

11 Boruljon le előtte minden király, minden nép őt szolgálja!

12 Mert megmenti a segítséget kérő szegényt, és a nyomorultat, akinek nincs segítője.

13 Megmenti a nincstelent és a szegényt, a szegény embereket megsegíti.

14 Elnyomástól és erőszaktól megváltja őket, mert drága számára a vérük.

15 Éljen ő, és adjanak neki sábai aranyat, imádkozzanak érte szüntelen, és áldják őt minden nap!

16 Legyen bőven gabona az országban, a hegyek tetején hullámzó kalászok legyenek olyanok, mint a Libánon; virágozzanak a városok, mint földön a fű!

17 Maradjon meg neve örökké, terjedjen híre, amíg a nap ragyog! Nevével mondjanak egymásra áldást; mondja őt boldognak minden nép!

18 Áldott az ÚRisten, Izráel Istene! Egyedül ő tud csodákat tenni!

19 Áldott legyen dicső neve örökre, töltse be dicsősége az egész földet! Ámen, ámen.

20 Itt végződnek Dávidnak, Isai fiának az imádságai.

Zsoltárok 119:73-96

73 Kezed alkotott és megerősített, tégy értelmessé, hogy megtanuljam parancsolataidat!

74 Látnak engem, és örülnek az istenfélők, mert igédben reménykedem.

75 Tudom, URam, hogy igazak döntéseid, igazad volt, hogy megaláztál.

76 Vigasztaljon meg engem szereteted, ahogyan megígérted szolgádnak.

77 Teljesedjék be rajtam irgalmad, hogy éljek, mert törvényedben gyönyörködöm.

78 Szégyenüljenek meg a kevélyek, mert galádul bántak velem, én pedig utasításaidon elmélkedem.

79 Forduljanak hozzám az istenfélők, akik ismerik intelmeidet.

80 Bár lenne szívem tökéletes rendelkezéseid szerint, hogy ne valljak szégyent!

81 Szabadításod után sóvárog lelkem, igédben reménykedem.

82 Sóvárogva tekintek ígéretedre: Mikor vigasztalsz meg engem?

83 Bár olyan vagyok, mint a füstre tett tömlő, nem feledkezem meg rendelkezéseidről.

84 Hány napja van még szolgádnak? Mikor tartasz ítéletet üldözőimen?

85 Vermeket ástak nekem a kevélyek, akik nem törvényed szerint élnek.

86 Minden parancsolatod igaz. Galádul üldöznek, segíts meg!

87 Csaknem kiirtottak a földről, mert nem hanyagoltam el utasításaidat.

88 Tartsd meg életemet kegyelmesen, én pedig megtartom intelmeidet.

89 URam, igéd örökké megmarad, szilárdan, akár az ég.

90 Nemzedékről nemzedékre megmarad igazságod. Megszilárdítottad a földet, ezért áll.

91 Döntéseid szerint áll ma is, mert téged szolgál a mindenség.

92 Ha nem törvényed gyönyörködtetne, elpusztulnék nyomorúságomban.

93 Sohasem felejtem el utasításaidat, mert azokkal éltetsz engem.

94 Tied vagyok! Szabadíts meg, hiszen utasításaidat kutatom.

95 Arra várnak a bűnösök, hogy elpusztíthassanak, de én intelmeidre figyelek.

96 Látom, hogy vége lesz mindennek, ami megvan, de a te parancsolatod végtelen.

5 Mózes 31:30-32:14

30 Ezután elmondta Mózes Izráel egész gyülekezete füle hallatára ezt az éneket, az utolsó szóig.

Mózes éneke

32 Figyeljetek, ti egek, hadd szóljak, a föld is hallja meg számnak mondásait!

Esőként szitáljon tanításom, harmatként hulljon mondásom, mint permet a zsenge fűre, záporeső a pázsitra.

Bizony, az Úr nevét hirdetem, magasztaljátok Istenünket!

Kőszikla ő, cselekvése tökéletes, minden útja igazságos. Hű az Isten, nem hitszegő, igaz és egyenes ő.

Elromlottak, nem fiai már, hitványak; fonák és hamis nemzedék ez.

Így fizettek ti az Úrnak, ó, bolond és esztelen nép?! Hisz atyád ő, ki teremtett, ő alkotott s erőssé tett.

Emlékezz az ősidőkre, gondolj az elmúlt nemzedékek éveire! Kérdezd atyádat, elbeszéli, véneidet, majd elmondják:

A Felséges részt adott a népeknek, és szétosztotta az emberfiakat, megszabta a népek határait, Izráel fiainak száma szerint.

Mert az Úr része az ő népe, Jákób a kimért öröksége.

10 Puszta földön talált reá, kietlen, vad sivatagban. Körülvette, gondja volt rá, óvta, mint a szeme fényét,

11 mint mikor a sas kirebbenti fészkét, és fiókái fölött repdes, kiterjesztett szárnyára veszi, evező-tollán hordozza őket.

12 Az Úr vezette egymaga, nem volt vele idegen isten.

13 A föld magaslatain hordozta, a mező termésével etette. Mézzel táplálta a sziklából, olajjal a kősziklából.

14 A tehenek vaját, juhok tejét bárányok kövérjével, a básáni kosokat és bakokat a búzaliszt legjavával etted, és a szőlő vérét, a színbort ittad.

2 Korinthus 11:21-33

21 Szégyenkezve szólok, minthogy ehhez mi gyengék voltunk. De ha valaki merész valamiben, esztelenül szólok, merész vagyok én is.

22 Héberek ők? Én is. Izráeliták? Én is. Ábrahám utódai? Én is.

23 Krisztus szolgái? Esztelenül szólok: én még inkább, hiszen többet fáradoztam, többször börtönöztek be, igen sok verést szenvedtem el, sokszor forogtam halálos veszedelemben.

24 Zsidóktól ötször kaptam negyven botütést egy híján,

25 háromszor megvesszőztek, egyszer megköveztek, háromszor szenvedtem hajótörést, egy éjt és egy napot hányódtam a tenger hullámain.

26 Gyakran voltam úton, veszedelemben folyókon, veszedelemben rablók között, veszedelemben népem között, veszedelemben pogányok között, veszedelemben városban, veszedelemben a tengeren, veszedelemben áltestvérek között,

27 fáradozásban és vesződségben, gyakori virrasztásban, éhezésben és szomjazásban, gyakori böjtölésben, hidegben és mezítelenségben.

28 Ezeken kívül még ott van naponkénti zaklattatásom és az összes gyülekezet gondja.

29 Ki erőtlen, hogy vele együtt ne volnék én is erőtlen? Ki botránkozik meg, hogy ne égnék én is?

30 Ha dicsekednem kell, gyengeségeimmel fogok dicsekedni.

31 Az Úr Jézus Istene és Atyja, aki áldott örökké, tudja, hogy nem hazudok.

32 Damaszkuszban Aretász király helytartója őriztette a damaszkusziak városát, hogy elfogjanak engem.

33 Ablakon át kosárban eresztettek le a falon, és megmenekültem a kezéből.

Lukács 19:11-27

A minák(A)

11 Amikor pedig ezeket hallották, még egy példázatot is mondott, mert közel volt Jeruzsálemhez, és azt gondolták, hogy azonnal meg fog jelenni az Isten országa.

12 Így szólt tehát: "Egy nemes ember távoli országba utazott, hogy királyi méltóságot szerezzen magának, s úgy térjen vissza.

13 Hívatta tíz szolgáját, átadott nekik tíz minát, és azt mondta nekik: Kereskedjetek, amíg vissza nem jövök.

14 Polgártársai azonban gyűlölték őt, ezért küldöttséget menesztettek utána, és azt üzenték: Nem akarjuk, hogy ez uralkodjék felettünk.

15 Amikor pedig megszerezte a királyi méltóságot és visszatért, magához hívatta azokat a szolgákat, akiknek a pénzt adta, hogy megtudja: ki hogyan kereskedett.

16 Megjelent az első, és azt mondta: Uram, minád tíz minát nyert.

17 Az erre így szólt: Jól van, jó szolgám, mivel hű voltál a kevésen, legyen hatalmad tíz város fölött.

18 Aztán jött a második, és jelentette: Uram, minád öt minát nyert.

19 Ehhez pedig így szólt: Uralkodj te is öt városon.

20 Megérkezett a harmadik is, aki így beszélt: Uram, itt a minád. Egy kendőbe kötve őriztem.

21 Féltem ugyanis tőled, mivel könyörtelen ember vagy: azt is behajtod, amit nem fektettél be, és learatod azt is, amit nem vetettél el.

22 Ekkor az így szólt hozzá: A saját szavaid alapján ítéllek meg, gonosz szolga! Tudtad, hogy én könyörtelen ember vagyok, behajtom azt is, amit nem fektettem be, és learatom azt is, amit nem vetettem el?

23 Miért nem tetted hát a pénzemet a pénzváltók asztalára, hogy amikor megjövök, kamatostul kapjam meg.

24 Az ott állóknak pedig ezt mondta: Vegyétek el tőle a minát, és adjátok annak, akinek tíz minája van.

25 Mire ezt mondták neki: Uram, annak tíz minája van!

26 De ő így válaszolt: Mondom nektek, hogy akinek van, annak adatik, akinek pedig nincs, attól még az is elvétetik, amije van.

27 Ellenségeimet pedig, akik nem akarták, hogy királlyá legyek felettük, hozzátok ide, és vágjátok le itt előttem."

Hungarian New Translation (NT-HU)

Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society