Book of Common Prayer
A dicső király bevonulása
24 Dávid zsoltára. Az Úré a föld és ami betölti, a földkerekség és a rajta lakók.
2 Mert ő vetette meg alapját a tengereken, ő rögzítette a folyókon.
3 Ki mehet föl az Úr hegyére, és ki állhat meg szent helyén?
4 Az ártatlan kezű, a tiszta szívű, aki nem sóvárog hiábavalóság után, és nem esküszik hamisan.
5 Áldást nyer az ilyen az Úrtól, igazságot a szabadító Istentől.
6 Ilyen az a nemzedék, amely hozzá folyamodik, akik Jákób Istenének orcáját keresik. (Szela.)
7 Emeljétek föl fejeteket, ti kapuk, emelkedjetek föl, ti ősi ajtók, hogy bemehessen a dicső király!
8 Ki az a dicső király? Az erős és hatalmas Úr, az Úr, aki hatalmas a harcban.
9 Emeljétek föl fejeteket, ti kapuk, emeljétek föl, ti ősi ajtók, hogy bemehessen a dicső király!
10 Ki az a dicső király? A Seregek Ura, ő a dicső király! (Szela.)
Isten hatalma a zivatarban
29 Dávid zsoltára. Magasztaljátok az Urat, ti mennyei lények, magasztaljátok az Úr dicsőségét és hatalmát!
2 Magasztaljátok az Úr dicső nevét, boruljatok le az Úr előtt szent öltözetben!
3 Az Úr hangja zeng a vizek fölött, mennydörög a dicsőséges Isten, az Úr, a nagy vizek fölött.
4 Az Úr hangja hatalmas, az Úr hangja fenséges.
5 Az Úr hangja cédrusokat tördel, összetöri az Úr a Libánon cédrusait.
6 A Libánon ugrál miatta, mint egy borjú, és a Szirjón, mint egy bivalyborjú.
7 Az Úr hangjára lángok törnek elő.
8 Az Úr hangja megremegteti a pusztát, megremegteti az Úr Kádés pusztáját.
9 Az Úr hangja megriasztja a szarvasokat, letarolja az erdőket. Templomában mindenki őt dicsőíti.
10 Az Úr trónol az áradat fölött, ott trónol az Úr, az örökkévaló király.
11 Az Úr erőt ad népének, az Úr megáldja népét békességgel.
A Teremtő és az ember
8 A karmesternek: "A szőlőtaposók" kezdetű ének dallamára. Dávid zsoltára.
2 Ó, Urunk, mi Urunk! Mily felséges a te neved az egész földön, az égen is megmutattad fenségedet!
3 Gyermekek és csecsemők szája által is építed hatalmadat ellenfeleiddel szemben, hogy elnémítsd az ellenséget és a bosszúállót.
4 Ha látom az eget, kezed alkotását, a holdat és a csillagokat, amelyeket ráhelyeztél,
5 micsoda a halandó - mondom -, hogy törődsz vele, és az emberfia, hogy gondod van rá?
6 Kevéssel tetted őt kisebbé Istennél, dicsőséggel és méltósággal koronáztad meg.
7 Úrrá tetted kezed alkotásain, mindent a lába alá vetettél:
8 a juhokat és marhákat mind, még a mezei vadakat is,
9 az ég madarait, a tenger halait, amelyek a tenger ösvényein járnak.
10 Ó, Urunk, mi Urunk! Mily felséges a te neved az egész földön!
Sóvárgás a templom után
84 A karmesternek: "A szőlőtaposók" kezdetű ének dallamára. Kórah fiainak zsoltára.
2 Mily kedvesek a te hajlékaid, ó Seregek URa!
3 Sóvárog, sőt eleped a lelkem az ÚR udvarai után. Testem és lelkem ujjongva kiált az élő Istenhez.
4 Még a veréb is talál házat, és a fecske is fészket, ahova fiókáit helyezi oltáraidnál, Seregek URa, királyom és Istenem!
5 Boldogok, akik házadban laknak, szüntelenül dicsérhetnek téged! (Szela.)
6 Boldog az az ember, akinek te vagy ereje, aki a te utaidra gondol.
7 Ha a Siralom völgyén mennek is át, források völgyévé teszik azt, az őszi eső is elárasztja áldásával.
8 Újult erővel haladnak, és megjelennek Istennél a Sionon.
9 URam, Seregek Istene, hallgasd meg imádságomat! Figyelj rám, Jákób Istene! (Szela.)
10 Istenünk, pajzsunk, nézz ránk, tekints fölkented személyére!
11 Bizony, jobb egy nap a te udvaraidban, mint máshol ezer. Jobb az Isten háza küszöbén állni, mint a bűnösök sátraiban lakni.
12 Mert nap és pajzs az ÚR, kegyelmet és dicsőséget ad az Isten. Nem vonja meg javait az ÚR azoktól, akik feddhetetlenül élnek.
13 Seregek URa, boldog az az ember, aki benned bízik!
Állhatatosságra való buzdítás
13 Mi pedig hálával tartozunk az Istennek mindenkor értetek, testvéreim, akiket szeret az Úr, mert kiválasztott titeket az Isten kezdettől fogva az üdvösségre, a Lélek megszentelő munkája és az igazságba vetett hit által.
14 Erre hívott el titeket a mi evangéliumunk által, hogy így részesüljetek a mi Urunk Jézus Krisztus dicsőségében.
15 Ezért tehát, testvéreim, álljatok szilárdan, és ragaszkodjatok azokhoz a hagyományokhoz, amelyeket akár beszédünkből, akár levelünkből tanultatok.
16 Maga pedig a mi Urunk Jézus Krisztus és az Isten, a mi Atyánk, aki szeretett minket, és kegyelméből örök vigasztalással és jó reménységgel ajándékozott meg,
17 vigasztalja meg a ti szíveteket, és erősítsen meg titeket minden jó cselekedetben és beszédben.
Az imádság meghallgatása(A)
7 "Kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek.
8 Mert aki kér, mind kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek megnyittatik.
9 Ugyan ki az közöttetek, aki ha kenyeret kér a fia, követ ad neki,
10 vagy ha halat kér, kígyót ad neki?
11 Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok jó ajándékokat adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább ad jókat a ti mennyei Atyátok azoknak, akik kérik tőle?"
Az aranyszabály(B)
12 "Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük, mert ez a törvény, és ezt tanítják a próféták."
Szoros kapu, keskeny út(C)
13 "Menjetek be a szoros kapun! Mert tágas az a kapu, és széles az az út, amely a kárhozatba visz, és sokan vannak, akik azon járnak.
14 Mert szoros az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik azt megtalálják."
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society