Print Page Options

14 ην δε το πασχα και τα αζυμα μετα δυο ημερας και εζητουν οι αρχιερεις και οι γραμματεις πως αυτον εν δολω κρατησαντες αποκτεινωσιν

ελεγον δε μη εν τη εορτη μηποτε θορυβος εσται του λαου

και οντος αυτου εν βηθανια εν τη οικια σιμωνος του λεπρου κατακειμενου αυτου ηλθεν γυνη εχουσα αλαβαστρον μυρου ναρδου πιστικης πολυτελους και συντριψασα το αλαβαστρον κατεχεεν αυτου κατα της κεφαλης

ησαν δε τινες αγανακτουντες προς εαυτους και λεγοντες εις τι η απωλεια αυτη του μυρου γεγονεν

ηδυνατο γαρ τουτο πραθηναι επανω τριακοσιων δηναριων και δοθηναι τοις πτωχοις και ενεβριμωντο αυτη

ο δε ιησους ειπεν αφετε αυτην τι αυτη κοπους παρεχετε καλον εργον ειργασατο εις εμε

παντοτε γαρ τους πτωχους εχετε μεθ εαυτων και οταν θελητε δυνασθε αυτους ευ ποιησαι εμε δε ου παντοτε εχετε

ο ειχεν αυτη εποιησεν προελαβεν μυρισαι μου το σωμα εις τον ενταφιασμον

αμην λεγω υμιν οπου αν κηρυχθη το ευαγγελιον τουτο εις ολον τον κοσμον και ο εποιησεν αυτη λαληθησεται εις μνημοσυνον αυτης

10 και ο ιουδας ο ισκαριωτης εις των δωδεκα απηλθεν προς τους αρχιερεις ινα παραδω αυτον αυτοις

11 οι δε ακουσαντες εχαρησαν και επηγγειλαντο αυτω αργυριον δουναι και εζητει πως ευκαιρως αυτον παραδω

12 και τη πρωτη ημερα των αζυμων οτε το πασχα εθυον λεγουσιν αυτω οι μαθηται αυτου που θελεις απελθοντες ετοιμασωμεν ινα φαγης το πασχα

13 και αποστελλει δυο των μαθητων αυτου και λεγει αυτοις υπαγετε εις την πολιν και απαντησει υμιν ανθρωπος κεραμιον υδατος βασταζων ακολουθησατε αυτω

14 και οπου εαν εισελθη ειπατε τω οικοδεσποτη οτι ο διδασκαλος λεγει που εστιν το καταλυμα οπου το πασχα μετα των μαθητων μου φαγω

15 και αυτος υμιν δειξει ανωγεον μεγα εστρωμενον ετοιμον εκει ετοιμασατε ημιν

16 και εξηλθον οι μαθηται αυτου και ηλθον εις την πολιν και ευρον καθως ειπεν αυτοις και ητοιμασαν το πασχα

17 και οψιας γενομενης ερχεται μετα των δωδεκα

18 και ανακειμενων αυτων και εσθιοντων ειπεν ο ιησους αμην λεγω υμιν οτι εις εξ υμων παραδωσει με ο εσθιων μετ εμου

19 οι δε ηρξαντο λυπεισθαι και λεγειν αυτω εις καθ εις μητι εγω και αλλος μητι εγω

20 ο δε αποκριθεις ειπεν αυτοις εις εκ των δωδεκα ο εμβαπτομενος μετ εμου εις το τρυβλιον

21 ο μεν υιος του ανθρωπου υπαγει καθως γεγραπται περι αυτου ουαι δε τω ανθρωπω εκεινω δι ου ο υιος του ανθρωπου παραδιδοται καλον ην αυτω ει ουκ εγεννηθη ο ανθρωπος εκεινος

22 και εσθιοντων αυτων λαβων ο ιησους αρτον ευλογησας εκλασεν και εδωκεν αυτοις και ειπεν λαβετε φαγετε τουτο εστιν το σωμα μου

23 και λαβων το ποτηριον ευχαριστησας εδωκεν αυτοις και επιον εξ αυτου παντες

24 και ειπεν αυτοις τουτο εστιν το αιμα μου το της καινης διαθηκης το περι πολλων εκχυνομενον

25 αμην λεγω υμιν οτι ουκετι ου μη πιω εκ του γεννηματος της αμπελου εως της ημερας εκεινης οταν αυτο πινω καινον εν τη βασιλεια του θεου

26 και υμνησαντες εξηλθον εις το ορος των ελαιων

27 και λεγει αυτοις ο ιησους οτι παντες σκανδαλισθησεσθε εν εμοι εν τη νυκτι ταυτη οτι γεγραπται παταξω τον ποιμενα και διασκορπισθησεται τα προβατα

28 αλλα μετα το εγερθηναι με προαξω υμας εις την γαλιλαιαν

29 ο δε πετρος εφη αυτω και ει παντες σκανδαλισθησονται αλλ ουκ εγω

30 και λεγει αυτω ο ιησους αμην λεγω σοι οτι σημερον εν τη νυκτι ταυτη πριν η δις αλεκτορα φωνησαι τρις απαρνηση με

31 ο δε εκ περισσου ελεγεν μαλλον εαν με δεη συναποθανειν σοι ου μη σε απαρνησομαι ωσαυτως δε και παντες ελεγον

32 και ερχονται εις χωριον ου το ονομα γεθσημανη και λεγει τοις μαθηταις αυτου καθισατε ωδε εως προσευξωμαι

33 και παραλαμβανει τον πετρον και τον ιακωβον και ιωαννην μεθ εαυτου και ηρξατο εκθαμβεισθαι και αδημονειν

34 και λεγει αυτοις περιλυπος εστιν η ψυχη μου εως θανατου μεινατε ωδε και γρηγορειτε

35 και προελθων μικρον επεσεν επι της γης και προσηυχετο ινα ει δυνατον εστιν παρελθη απ αυτου η ωρα

36 και ελεγεν αββα ο πατηρ παντα δυνατα σοι παρενεγκε το ποτηριον απ εμου τουτο αλλ ου τι εγω θελω αλλα τι συ

37 και ερχεται και ευρισκει αυτους καθευδοντας και λεγει τω πετρω σιμων καθευδεις ουκ ισχυσας μιαν ωραν γρηγορησαι

38 γρηγορειτε και προσευχεσθε ινα μη εισελθητε εις πειρασμον το μεν πνευμα προθυμον η δε σαρξ ασθενης

39 και παλιν απελθων προσηυξατο τον αυτον λογον ειπων

40 και υποστρεψας ευρεν αυτους παλιν καθευδοντας ησαν γαρ οι οφθαλμοι αυτων βεβαρημενοι και ουκ ηδεισαν τι αυτω αποκριθωσιν

41 και ερχεται το τριτον και λεγει αυτοις καθευδετε το λοιπον και αναπαυεσθε απεχει ηλθεν η ωρα ιδου παραδιδοται ο υιος του ανθρωπου εις τας χειρας των αμαρτωλων

42 εγειρεσθε αγωμεν ιδου ο παραδιδους με ηγγικεν

43 και ευθεως ετι αυτου λαλουντος παραγινεται ιουδας εις ων των δωδεκα και μετ αυτου οχλος πολυς μετα μαχαιρων και ξυλων παρα των αρχιερεων και των γραμματεων και των πρεσβυτερων

44 δεδωκει δε ο παραδιδους αυτον συσσημον αυτοις λεγων ον αν φιλησω αυτος εστιν κρατησατε αυτον και απαγαγετε ασφαλως

45 και ελθων ευθεως προσελθων αυτω λεγει ραββι ραββι και κατεφιλησεν αυτον

46 οι δε επεβαλον επ αυτον τας χειρας αυτων και εκρατησαν αυτον

47 εις δε τις των παρεστηκοτων σπασαμενος την μαχαιραν επαισεν τον δουλον του αρχιερεως και αφειλεν αυτου το ωτιον

48 και αποκριθεις ο ιησους ειπεν αυτοις ως επι ληστην εξηλθετε μετα μαχαιρων και ξυλων συλλαβειν με

49 καθ ημεραν ημην προς υμας εν τω ιερω διδασκων και ουκ εκρατησατε με αλλ ινα πληρωθωσιν αι γραφαι

50 και αφεντες αυτον παντες εφυγον

51 και εις τις νεανισκος ηκολουθει αυτω περιβεβλημενος σινδονα επι γυμνου και κρατουσιν αυτον οι νεανισκοι

52 ο δε καταλιπων την σινδονα γυμνος εφυγεν απ αυτων

53 και απηγαγον τον ιησουν προς τον αρχιερεα και συνερχονται αυτω παντες οι αρχιερεις και οι πρεσβυτεροι και οι γραμματεις

54 και ο πετρος απο μακροθεν ηκολουθησεν αυτω εως εσω εις την αυλην του αρχιερεως και ην συγκαθημενος μετα των υπηρετων και θερμαινομενος προς το φως

55 οι δε αρχιερεις και ολον το συνεδριον εζητουν κατα του ιησου μαρτυριαν εις το θανατωσαι αυτον και ουχ ευρισκον

56 πολλοι γαρ εψευδομαρτυρουν κατ αυτου και ισαι αι μαρτυριαι ουκ ησαν

57 και τινες ανασταντες εψευδομαρτυρουν κατ αυτου λεγοντες

58 οτι ημεις ηκουσαμεν αυτου λεγοντος οτι εγω καταλυσω τον ναον τουτον τον χειροποιητον και δια τριων ημερων αλλον αχειροποιητον οικοδομησω

59 και ουδε ουτως ιση ην η μαρτυρια αυτων

60 και αναστας ο αρχιερευς εις το μεσον επηρωτησεν τον ιησουν λεγων ουκ αποκρινη ουδεν τι ουτοι σου καταμαρτυρουσιν

61 ο δε εσιωπα και ουδεν απεκρινατο παλιν ο αρχιερευς επηρωτα αυτον και λεγει αυτω συ ει ο χριστος ο υιος του ευλογητου

62 ο δε ιησους ειπεν εγω ειμι και οψεσθε τον υιον του ανθρωπου καθημενον εκ δεξιων της δυναμεως και ερχομενον μετα των νεφελων του ουρανου

63 ο δε αρχιερευς διαρρηξας τους χιτωνας αυτου λεγει τι ετι χρειαν εχομεν μαρτυρων

64 ηκουσατε της βλασφημιας τι υμιν φαινεται οι δε παντες κατεκριναν αυτον ειναι ενοχον θανατου

65 και ηρξαντο τινες εμπτυειν αυτω και περικαλυπτειν το προσωπον αυτου και κολαφιζειν αυτον και λεγειν αυτω προφητευσον και οι υπηρεται ραπισμασιν αυτον εβαλλον

66 και οντος του πετρου εν τη αυλη κατω ερχεται μια των παιδισκων του αρχιερεως

67 και ιδουσα τον πετρον θερμαινομενον εμβλεψασα αυτω λεγει και συ μετα του ναζαρηνου ιησου ησθα

68 ο δε ηρνησατο λεγων ουκ οιδα ουδε επισταμαι τι συ λεγεις και εξηλθεν εξω εις το προαυλιον και αλεκτωρ εφωνησεν

69 και η παιδισκη ιδουσα αυτον παλιν ηρξατο λεγειν τοις παρεστηκοσιν οτι ουτος εξ αυτων εστιν

70 ο δε παλιν ηρνειτο και μετα μικρον παλιν οι παρεστωτες ελεγον τω πετρω αληθως εξ αυτων ει και γαρ γαλιλαιος ει και η λαλια σου ομοιαζει

71 ο δε ηρξατο αναθεματιζειν και ομνυειν οτι ουκ οιδα τον ανθρωπον τουτον ον λεγετε

72 και εκ δευτερου αλεκτωρ εφωνησεν και ανεμνησθη ο πετρος του ρηματος ου ειπεν αυτω ο ιησους οτι πριν αλεκτορα φωνησαι δις απαρνηση με τρις και επιβαλων εκλαιεν

Jesus Anointed at Bethany(A)(B)(C)

14 Now the Passover(D) and the Festival of Unleavened Bread were only two days away, and the chief priests and the teachers of the law were scheming to arrest Jesus secretly and kill him.(E) “But not during the festival,” they said, “or the people may riot.”

While he was in Bethany,(F) reclining at the table in the home of Simon the Leper, a woman came with an alabaster jar of very expensive perfume, made of pure nard. She broke the jar and poured the perfume on his head.(G)

Some of those present were saying indignantly to one another, “Why this waste of perfume? It could have been sold for more than a year’s wages[a] and the money given to the poor.” And they rebuked her harshly.

“Leave her alone,” said Jesus. “Why are you bothering her? She has done a beautiful thing to me. The poor you will always have with you,[b] and you can help them any time you want.(H) But you will not always have me. She did what she could. She poured perfume on my body beforehand to prepare for my burial.(I) Truly I tell you, wherever the gospel is preached throughout the world,(J) what she has done will also be told, in memory of her.”

10 Then Judas Iscariot, one of the Twelve,(K) went to the chief priests to betray Jesus to them.(L) 11 They were delighted to hear this and promised to give him money. So he watched for an opportunity to hand him over.

The Last Supper(M)(N)

12 On the first day of the Festival of Unleavened Bread, when it was customary to sacrifice the Passover lamb,(O) Jesus’ disciples asked him, “Where do you want us to go and make preparations for you to eat the Passover?”

13 So he sent two of his disciples, telling them, “Go into the city, and a man carrying a jar of water will meet you. Follow him. 14 Say to the owner of the house he enters, ‘The Teacher asks: Where is my guest room, where I may eat the Passover with my disciples?’ 15 He will show you a large room upstairs,(P) furnished and ready. Make preparations for us there.”

16 The disciples left, went into the city and found things just as Jesus had told them. So they prepared the Passover.

17 When evening came, Jesus arrived with the Twelve. 18 While they were reclining at the table eating, he said, “Truly I tell you, one of you will betray me—one who is eating with me.”

19 They were saddened, and one by one they said to him, “Surely you don’t mean me?”

20 “It is one of the Twelve,” he replied, “one who dips bread into the bowl with me.(Q) 21 The Son of Man(R) will go just as it is written about him. But woe to that man who betrays the Son of Man! It would be better for him if he had not been born.”

22 While they were eating, Jesus took bread, and when he had given thanks, he broke it(S) and gave it to his disciples, saying, “Take it; this is my body.”

23 Then he took a cup, and when he had given thanks, he gave it to them, and they all drank from it.(T)

24 “This is my blood of the[c] covenant,(U) which is poured out for many,” he said to them. 25 “Truly I tell you, I will not drink again from the fruit of the vine until that day when I drink it new in the kingdom of God.”(V)

26 When they had sung a hymn, they went out to the Mount of Olives.(W)

Jesus Predicts Peter’s Denial(X)

27 “You will all fall away,” Jesus told them, “for it is written:

“‘I will strike the shepherd,
    and the sheep will be scattered.’[d](Y)

28 But after I have risen, I will go ahead of you into Galilee.”(Z)

29 Peter declared, “Even if all fall away, I will not.”

30 “Truly I tell you,” Jesus answered, “today—yes, tonight—before the rooster crows twice[e] you yourself will disown me three times.”(AA)

31 But Peter insisted emphatically, “Even if I have to die with you,(AB) I will never disown you.” And all the others said the same.

Gethsemane(AC)

32 They went to a place called Gethsemane, and Jesus said to his disciples, “Sit here while I pray.” 33 He took Peter, James and John(AD) along with him, and he began to be deeply distressed and troubled. 34 “My soul is overwhelmed with sorrow to the point of death,”(AE) he said to them. “Stay here and keep watch.”

35 Going a little farther, he fell to the ground and prayed that if possible the hour(AF) might pass from him. 36 “Abba,[f] Father,”(AG) he said, “everything is possible for you. Take this cup(AH) from me. Yet not what I will, but what you will.”(AI)

37 Then he returned to his disciples and found them sleeping. “Simon,” he said to Peter, “are you asleep? Couldn’t you keep watch for one hour? 38 Watch and pray so that you will not fall into temptation.(AJ) The spirit is willing, but the flesh is weak.”(AK)

39 Once more he went away and prayed the same thing. 40 When he came back, he again found them sleeping, because their eyes were heavy. They did not know what to say to him.

41 Returning the third time, he said to them, “Are you still sleeping and resting? Enough! The hour(AL) has come. Look, the Son of Man is delivered into the hands of sinners. 42 Rise! Let us go! Here comes my betrayer!”

Jesus Arrested(AM)

43 Just as he was speaking, Judas,(AN) one of the Twelve, appeared. With him was a crowd armed with swords and clubs, sent from the chief priests, the teachers of the law, and the elders.

44 Now the betrayer had arranged a signal with them: “The one I kiss is the man; arrest him and lead him away under guard.” 45 Going at once to Jesus, Judas said, “Rabbi!”(AO) and kissed him. 46 The men seized Jesus and arrested him. 47 Then one of those standing near drew his sword and struck the servant of the high priest, cutting off his ear.

48 “Am I leading a rebellion,” said Jesus, “that you have come out with swords and clubs to capture me? 49 Every day I was with you, teaching in the temple courts,(AP) and you did not arrest me. But the Scriptures must be fulfilled.”(AQ) 50 Then everyone deserted him and fled.(AR)

51 A young man, wearing nothing but a linen garment, was following Jesus. When they seized him, 52 he fled naked, leaving his garment behind.

Jesus Before the Sanhedrin(AS)(AT)

53 They took Jesus to the high priest, and all the chief priests, the elders and the teachers of the law came together. 54 Peter followed him at a distance, right into the courtyard of the high priest.(AU) There he sat with the guards and warmed himself at the fire.(AV)

55 The chief priests and the whole Sanhedrin(AW) were looking for evidence against Jesus so that they could put him to death, but they did not find any. 56 Many testified falsely against him, but their statements did not agree.

57 Then some stood up and gave this false testimony against him: 58 “We heard him say, ‘I will destroy this temple made with human hands and in three days will build another,(AX) not made with hands.’” 59 Yet even then their testimony did not agree.

60 Then the high priest stood up before them and asked Jesus, “Are you not going to answer? What is this testimony that these men are bringing against you?” 61 But Jesus remained silent and gave no answer.(AY)

Again the high priest asked him, “Are you the Messiah, the Son of the Blessed One?”(AZ)

62 “I am,” said Jesus. “And you will see the Son of Man sitting at the right hand of the Mighty One and coming on the clouds of heaven.”(BA)

63 The high priest tore his clothes.(BB) “Why do we need any more witnesses?” he asked. 64 “You have heard the blasphemy. What do you think?”

They all condemned him as worthy of death.(BC) 65 Then some began to spit at him; they blindfolded him, struck him with their fists, and said, “Prophesy!” And the guards took him and beat him.(BD)

Peter Disowns Jesus(BE)

66 While Peter was below in the courtyard,(BF) one of the servant girls of the high priest came by. 67 When she saw Peter warming himself,(BG) she looked closely at him.

“You also were with that Nazarene, Jesus,”(BH) she said.

68 But he denied it. “I don’t know or understand what you’re talking about,”(BI) he said, and went out into the entryway.[g]

69 When the servant girl saw him there, she said again to those standing around, “This fellow is one of them.” 70 Again he denied it.(BJ)

After a little while, those standing near said to Peter, “Surely you are one of them, for you are a Galilean.”(BK)

71 He began to call down curses, and he swore to them, “I don’t know this man you’re talking about.”(BL)

72 Immediately the rooster crowed the second time.[h] Then Peter remembered the word Jesus had spoken to him: “Before the rooster crows twice[i] you will disown me three times.”(BM) And he broke down and wept.

Footnotes

  1. Mark 14:5 Greek than three hundred denarii
  2. Mark 14:7 See Deut. 15:11.
  3. Mark 14:24 Some manuscripts the new
  4. Mark 14:27 Zech. 13:7
  5. Mark 14:30 Some early manuscripts do not have twice.
  6. Mark 14:36 Aramaic for father
  7. Mark 14:68 Some early manuscripts entryway and the rooster crowed
  8. Mark 14:72 Some early manuscripts do not have the second time.
  9. Mark 14:72 Some early manuscripts do not have twice.

Musenputzujket pal kitat ken welit kimiktiat Yeshu

14 Kwak kinekiuk ume tunal pal ne ilwit itukay Paskwaj kan te mukwa ne tay kipia shukutishti, ne weypalejmet wan ne tajkwiluanimet tatejtemuat katka ken welituyat kichiwat pal kishijshikuat Yeshu pal kitzkiat wan kimiktiat, ika inat katka:

—Inte tik ne ilwit, ma inte mukumunti ne techan.

Se siwat kimaka pajtipuputuka

Wan kwak yaja nemituya tik Bet-Anya, ichan Shimon ne shinpiani, kan takwa ajsik se siwat kipiatuya se botellaj iwan ushit yek sujsul wey ipatiw, wan kitapan wan kikushinij ijpak ne itzuntekun. Sejse kwalanket, inat tik inyujyulu:

"Taipal ankinekit kitzunpuluat ijkiuni ne ushit? Ini ushit weliskia munamaka tik ne tiankis ka mas que yey tzunti tumin wan welit tikinmakat ne munekit!"

Yeshu kiajajwaket. Inak:

—Shikajkawakan! Taika ankijilwiat? Nemi yek tay kichiwki nupal, ika senpa ankipiasket anmuwan sejse ká munekit; welit ankipalewiat kwak ankinekit. Naja inte, te annechpiasket senpa. Yaja kichiwki tay welik: walaj peyna kitalilia pajtipuputuka ne nuweyka pal kiekchiwa pal kitalpachuat. Kia nimetzinhilwia: nujme kan yawi munajnawatia ne yeknawatilis tik ne taltikpak, yawit taketzat ipanpa tay kichiwki ini siwat pal muelnamiki.

Yuda Ishkaryot

10 Yuda Ishkaryot, se pal ne majtakti-ume, yajki itech ne weypalejmet pal temaka. 11 Kwak takakket pakiket wan inaket ka yawit kimakat tumin. Wan pejki tatejtemua ne horaj yek pal temaka.

Ne tipan Paskwaj

12 Wan tik ne achtu tunal pal ne ilwit kwak te mukwa shukutishti wan mumiktia katka ne ichkakunet ipal Paskwaj, ne mumachtianimet kilwijket:

—Kan tikneki ma titaekchiwakan pal tikwa ne Paskwaj?

13 Wan yaja kituktia ume pal ne mumachtianimet wan kinhilwia:

—Shumet ne techan wan yawi metzinnamiki se takat kisajsaka se tzutzukul iwan at. Shumet iwan, 14 wan kan ne kalaki shikilwikan ne itekuyu ne kal ka ne tamachtiani ina:

    "Kan nemi ne takutun ipal ne kal kan ne niaw nikwa ne Paskwaj iwan ne numujmumachtiani?"

15 Wan yajuni yawi metzinhilwitia se wey ka ikajku ajshitijtuk, shikekchiwakan ikuni tupal.

16 Wan kisket ne mumachtianimet wan yajket ne techan wan kiajsiket ken yaja kinhilwij, wan kiekchiwket ne Paskwaj.

17 Wan kwak tayuakik walaj iwan ne majtakti-ume, 18 wan kwak musentalijket wan nemituyat takwat, ne Yeshu inak:

—Kia nimetzinhilwia: se anmejemet yawi nechtemaka, wan ashan sentakwa nuwan.

19 Pejket mutechtiat. Se wan ukse pejket kitajtanit:

—Naja ne?

20 Yaja kinhilwij:

—Yaja se pal ne majtakti-ume ne tajwilia nemi nuwan tik ne yayu! 21 Ika tejkia ka yawia ne Itelpuch ne Takat, ijkiunisan ken nemi ijkwilujtuk. Melka uni, ay! uni takat ká temaka ne Itelpuch ne Takat! Mas yek su te nestuskia yajuni!

22 Wan kwak nemituyat takwat, kikwij se tamal wan kiteuchiwki wan kipitzakuj wan kinmakak wan inak:

—Shikwikan: ini ne nuweyka.

23 Wan kikwij se atiluni wan inak panpadiush wan kinmakak, wan muchi atiket, 24 wan kinhilwij:

—Ini ne nuesyu ipal ne sentaketzat, ne mushinia pal muchi. 25 Kia nimetzinhilwia: intea niaw nikuni iayu shukumekat senpa hasta ma nikuni ne yankwik tik uni tunal ijtik ne itatekimakalis ne Teut.

26 Wan takwikaket, wan mukwepket Olivajtepet.

Gat-Shemani

27 Wan ne Yeshu kinhilwia:

—Muchi anmejemet yawit mutekukujmatit, ika nemi tajkwilujtuk:

    Nikchalus ne tajpiani wan ne takwalmet musentalusket.

28 Kwak tami nimuyulkwi, niasneki Galilaya anmuishpan.

29 Ne Pedro kilwij:

—Melka mutekukujmatit muchi, naja inte!

30 Wan ne Yeshu kilwia:

—Kia nimetzilwia ka taja ashan tayua, achtu ka takwika ukpa ne ukichtijlan, tiaw tina yeshpa ka inte tinechishmati.

31 Yaja ina katka uksenpa:

—Melka nemi pal nimiki muwan tesu niaw nina ka te ninemi muwan!

Wan muchi yejemet nusan inaket kenha.

32 Wan yajket hasta kan itukay Gat-Shemani, wan kinhilwia ne mumachtianimet:

—Shimutalikan ka nikan. Naja niaw niknutza ne Teut.

33 Wan kikwij iwan Pedro wan Yakob wan Yojan, wan pejki ishpuyawi wan tajselia, 34 wan kinhilwia:

—Nechkukua nualmaj hasta nimiki. Shinakakan nikansan taishpelwiat.

35 Wan yajki achi iishpan wan wetzki talchi kinutza ne Teut pal kitajtani ma te kiseli uni horaj su weli muishtilia, 36 ina:

—Nutata, taja tinuteku wan tiweli muchi, shinechishtili ini atiluni. Melka uni, inte ken naja nikneki asunte ken taja tina.

37 Wan ajsi wan kita ka kuchit. Wan kilwia ne Pedro:

—Shimon, tikuchi? Inte welik tinaka tikishpelwia nian se horaj? 38 Shikishpelwikan wan shiktajtanikan ne Teut ma inte shikalakikan ijtik taejekulis. Melka kineki ne tuyulu, ne tuweyka inte weli.

39 Wan yajki senpa wan tanutzki kenha. 40 Wan mukwepki wan kitak senpa ka kuchit ika ne inhijish etekistiwit wan te kimatit tay nankiliskiat. 41 Yajki wan walaj senpa wan kinhilwia:

—Shikuchikan tel wan shimusewikan. Ajsik ne horaj! Yawia mutemaka ne Itelpuch ne Takat tik ijimey ne tateyekchiwat! 42 Shimuketzakan, tiawita! Nemia nikan ne nechtemaka!

43 Wan nemanha, kwak yaja nemituya taketza, walaj Yuda, ne se pal ne majtakti-ume, wan miak walajket iwan kiwikat majmachej wan kwajkwawit itzalan ne weypalejmet wan ne tajkwiluanimet wan ne nojnoymet. 44 Kinmakatuya yajuni ká temaka se pal mumati, inatuya:

—Ká ne niaw niktennamiki, yaja ne, shikitzkikan wan shikwikakan tzaktuk.

45 Wan walaj wan nemanha ajsik itech wan kilwia:

—Tajtzin!

Wan kitejtennamik. 46 Kitzkijket tik inmejmey wan kikwijket. 47 Se pal ne nemituyat ka né kiajkewki iespadaj wan kichaluj ne itekitini ne weypalej wan kikutun ne inakas. 48 Wan ne Yeshu kinhilwij:

—Anwalkisket nechitzkiat ken ankikwit se techteki, iwan majmachej wan kwajkwawit? 49 Ninentuk anmuwan mujmusta nitamachtia ka teupan, wan te anwalajket annechkwit! Nemi pal yekawi tay nemi ijkwilujtuk.

50 Wan muchi kiajkawket wan chulujket. 51 Wan senyawi katka iwan se takapiltzin kiwika semaya se ikwenyu; 52 kiajkawilij ne ikwenyu wan yaja chuluj petznaj.

Yeshu ilpituk

53 Wan kiwikaket ne Yeshu itech ne weypalej, wan musentepewat muchi ne weypalejmet wan ne noymet wan ne tajkwiluanimet ka né. 54 Wan Pedro yajki iipan wan nejnenki wejka hasta ichan ne weypalej, wan mutalij tik ne tenkal kan nemituyat ne tekitinimet mututuniat tentit.

55 Ne weypalejmet wan muchi ne kalpuli tatejtemuat katka pal kiajsit ká inaskia tay kichiwtuk ne Yeshu pal welit kimiktiat, wan te kiajsit tatka, 56 ika miak inat katka ka muchiwki tay te muchiwki, wan tay ina katka ne se te kenha ken tay ina ne seuk. 57 Wan muketzket sejse sankataketzat, inat:

58 —Tejemet tikakket ina: "Ne ijimey sejse kichiwket ini teupan wan naja niaw niktajkali wan ijtik yey tunal niaw niketza ukseuk sin que nikwi nujnumey."

59 Wan nian ijkiuni kenha katka tay inatuya ne se wan ne seuk ipanpa. 60 Wan ne weypalej muketzki tatajku wan kitajtanilij Yeshu:

—Tesu tina tatka? Tay ini yejemet inat ka tikchiwki?

61 Yaja nemik takaktuk wan te inak tatka, wan ne weypalej kitajtanilij senpa:

—Taja ne Mawaltijtuk, ne itelpuch ne Yektenejtuk?

62 Yeshu inak:

—Naja ne, wan san ankitasket ne Itelpuch ne Takat muetztuk ka imayekkan ne Weli Wey walejku pak ne mijmishti ipal ne ilwikak.

63 Ne weypalej kitapanki ne iwipil, wan ina:

—Intea muneki ma aka ina tatka! 64 Ankikakket tay kukujtaketzki. Tay anhinat?

Wan muchi inaket ma kimiktikan. 65 Wan sejse pejket tachijchat ijpak, wan kishtzakwat iwan se kwachti wan pejket kimakat, wan kilwiat:

—Shitanutza ken se taketzani!

Wan ne tekitinimet kichalujket iwan inmajmatashkal.

Pedro ina ka inte kishmati

66 Wan ajsi se pal ne siwapipil ne tekitit tik ne ikal ne weypalej kan nakak Pedro tik ne tenkal, 67 wan kitak ne Pedro mututunia tentit, tachiak wan ina:

—Taja nusan tinemik iwan Yeshu pal Nazaret!

68 Yaja inak:

—Tesu! Te nikishmati, wan te nikmati tay tina!

Wan kiski ne tenkal, 69 wan ne siwapil kitak wan pejki kinhilwia ne nemituyat inawak senpa:

—Uni se pal yejemet!

70 Ne Pedro ina senpa ka tesu. Panuk chiupichin wan ne nemituyat inawak kilwijket ne Pedro senpa:

—Ijkia, taja se pal yejemet, ika nusan tiwitz Galilaya!

71 Yaja pejki kichiwa maldictar wan kichiwa jurar ka:

—Te nikishmati ini takat ká anhinat.

72 Wan nemanha takwikak ne ukichtijlan ukpa, wan Pedro kielnamik tay kilwijtuya ne Yeshu:

"Achtu ka takwika ukpa ne ukichtijlan, tiaw tina yeshpa ka inte tinechishmati."

Kishketzki wan pejki chuka.

A nép vezetőinek tanácskozása Jézus ellen(A)

14 Két nap múlva volt a páska és a kovásztalan kenyerek ünnepe; a főpapok és az írástudók keresték a módját, hogyan fogják el, és öljék meg őt csellel;

mert ezt mondták: "Ne az ünnepen, hogy zavargás ne legyen a nép körében."

Jézus megkenetése Betániában(B)

Amikor Betániában a leprás Simon házában volt, és asztalhoz telepedett, odament egy asszony, akinél valódi és drága nárduskenet volt egy alabástrom tartóban: ezt az alabástrom tartót feltörte, és ráöntötte a kenetet Jézus fejére.

Egyesek bosszankodtak magukban: "Mire való a kenetnek ez a pazarlása?

Hiszen el lehetett volna ezt adni több, mint háromszáz dénárért, és a pénzt a szegényeknek szétosztani." És megharagudtak az asszonyra,

de Jézus ezt mondta: "Hagyjátok őt! Miért bántjátok? Hiszen jót tett velem,

mert a szegények mindig veletek vannak, és amikor csak akartok, jót tehettek velük, én azonban nem leszek mindig veletek.

Megtette, ami tőle telt: előre megkente a testemet a temetésre.

Bizony, mondom néktek, hogy az egész világon bárhol hirdetik majd az evangéliumot; amit ez az asszony tett, azt is elmondják majd az ő emlékezetére."

Júdás elárulja Jézust(C)

10 Ekkor Júdás Iskáriótes, egy a tizenkettő közül, elment a főpapokhoz, hogy elárulja őt nekik.

11 Amikor azok ezt meghallották, megörültek, és megígérték, hogy pénzt adnak neki. Ő pedig kereste a módját, hogyan árulhatná el Jézust egy megfelelő pillanatban.

Az utolsó vacsora(D)

12 A kovásztalan kenyerek első napján, amikor a húsvéti bárányt szokták áldozni, így szóltak hozzá tanítványai: "Hol akarod megenni a húsvéti vacsorát, hol készítsük el?"

13 Jézus elküldött tanítványai közül kettőt, és ezt mondta nekik: "Menjetek a városba, és ott szembejön veletek egy ember, aki egy korsó vizet visz; kövessétek őt,

14 és ahova bemegy, mondjátok meg a házigazdának, hogy a Mester ezt üzeni: Hol van a szállásom, ahol tanítványaimmal együtt megehetem a húsvéti vacsorát?

15 Ő majd mutat nektek egy nagy emeleti termet berendezve, készen: ott készítsétek el nekünk a vacsorát."

16 Elindultak tehát a tanítványok, és bementek a városba; itt mindent úgy találtak, ahogyan megmondta nekik, és elkészítették a húsvéti vacsorát.

17 Amikor beesteledett, odament a tizenkettővel;

18 és amikor asztalhoz telepedtek és ettek, ezt mondta Jézus: "Bizony, mondom néktek, közületek egy, aki együtt eszik velem, el fog árulni engem."

19 Erre elszomorodtak, és egyik a másik után kezdte tőle kérdezni: "Talán én?"

20 Mire ő ezt mondta nekik: "Egy a tizenkettő közül, aki velem együtt mártogat a tálba.

21 Mert az Emberfia elmegy ugyan, amint meg van írva róla, de jaj annak az embernek, aki az Emberfiát elárulja: jobb lett volna annak az embernek, ha meg sem születik."

22 És amikor ettek, vette a kenyeret, áldást mondott, és megtörte, odaadta nekik, és ezt mondta: "Vegyétek, ez az én testem."

23 Azután vette a poharat, hálát adott, odaadta nekik, ittak belőle mindnyájan,

24 és ezt mondta nekik: "Ez az én vérem, a szövetség vére, amely sokakért kiontatik.

25 Bizony, mondom néktek, hogy nem iszom többé a szőlőtő terméséből addig a napig, amikor újat iszom az Isten országában."

Az Olajfák hegyén(E)

26 Miután elénekelték a zsoltárokat, kimentek az Olajfák hegyére.

27 És akkor így szólt hozzájuk Jézus: "Mindnyájan megbotránkoztok bennem, mert meg van írva: Megverem a pásztort, és elszélednek a juhok.

28 De miután feltámadtam, előttetek megyek Galileába."

29 Péter ezt mondta neki: "Ha mindenki meg is botránkozik, én akkor sem."

30 Jézus így szólt hozzá: "Bizony, mondom néked: te még ma, ezen az éjszakán, mielőtt kétszer megszólal a kakas, háromszor tagadsz meg engem."

31 Ő azonban annál inkább mondta: "Ha meg kell is halnom veled, akkor sem tagadlak meg." Ugyanígy beszéltek a többiek is.

A Gecsemáné-kertben(F)

32 Ekkor arra a helyre értek, amelynek neve Gecsemáné, és így szólt tanítványaihoz: "Üljetek le itt, amíg imádkozom."

33 Maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, azután rettegni és gyötrődni kezdett,

34 majd így szólt hozzájuk: "Szomorú az én lelkem mindhalálig: maradjatok itt, és virrasszatok."

35 Egy kissé tovább ment, a földre borult és imádkozott, hogy ha lehetséges, múljék el tőle ez az óra.

36 És így szólt: "Abbá, Atyám! Minden lehetséges neked: vedd el tőlem ezt a poharat; mindazáltal ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem amint te."

37 Amikor visszament, alva találta őket, és így szólt Péterhez: "Simon, alszol? Nem voltál képes egyetlen órát virrasztani?

38 Virrasszatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek: a lélek ugyan kész, de a test erőtlen."

39 Újra elment, és ugyanazokkal a szavakkal imádkozott.

40 Amikor visszatért, ismét alva találta őket, mert szemük elnehezült; és nem tudták, mit feleljenek neki.

41 Harmadszor is visszatért, és így szólt hozzájuk: "Aludjatok tovább és pihenjetek! Elég! Eljött az óra! Íme, átadatik az Emberfia a bűnösök kezébe.

42 Ébredjetek, menjünk! Íme, közel van, aki engem elárul."

Jézus elfogatása(G)

43 Még beszélt, amikor egyszer csak megjelent Júdás, egy a tizenkettő közül, és kardokkal, botokkal felszerelt sokaság jött vele a főpapoktól, az írástudóktól és a vénektől.

44 Az árulója ezt az ismertetőjelet adta meg nekik: "Akit megcsókolok, az lesz ő: fogjátok el, és vigyétek be biztos kísérettel."

45 Amikor odaért, azonnal hozzálépett, és így szólt: "Mester!" - és megcsókolta.

46 Azok pedig rátették kezüket, és elfogták.

47 Egy valaki az ott állók közül kirántotta a kardját, lecsapott a főpap szolgájára, és levágta a fülét.

48 Ekkor megszólalt Jézus, és ezt mondta nekik: "Úgy vonultatok ki ellenem, mint valami rabló ellen, kardokkal és botokkal, hogy elfogjatok.

49 Veletek voltam mindennap a templomban, amikor tanítottam, és nem fogtatok el. Az Írásoknak azonban be kell teljesedniük."

50 Ekkor mindnyájan elhagyták őt és elfutottak.

51 De követte őt egy ifjú, aki csak egy inget viselt mezítelen testén: őt is elfogták,

52 de ő az ingét otthagyva mezítelenül elmenekült.

Jézus a nagytanács előtt(H)

53 Ekkor Jézust a főpaphoz vitték, és oda gyülekeztek a főpapok, a vének és az írástudók is mind.

54 Péter távolról követte őt, be egészen a főpap palotájának udvarába, és ott ült a szolgákkal, melegedett a tűznél.

55 A főpapok pedig az egész nagytanáccsal együtt bizonyítékot kerestek Jézus ellen, hogy halálra adhassák; de nem találtak.

56 Sokan tettek ugyan ellene hamis tanúvallomást, a vallomások azonban nem egyeztek.

57 Ekkor előálltak néhányan, és ezt a hamis vallomást tették ellene:

58 "Mi hallottuk, amikor ezt mondta: Én lerombolom a kézzel alkotott templomot, és három nap alatt mást építek, olyat, amit nem emberi kéz alkotott."

59 De vallomásuk így sem egyezett.

60 A főpap ekkor középre állt, és megkérdezte Jézustól: "Semmit sem felelsz arra, amit ezek ellened vallanak?"

61 Ő azonban hallgatott, és nem válaszolt semmit. Ismét megkérdezte őt a főpap, és így szólt hozzá: "Te vagy a Krisztus, az Áldottnak Fia?"

62 Jézus ezt mondta: "Én vagyok, és meglátjátok az Emberfiát, amint a Hatalmas jobbján ül, és eljön az ég felhőiben."

63 A főpap erre megszaggatta a ruháit, és így szólt: "Mi szükségünk van még tanúkra?

64 Hallottátok az istenkáromlást. Mi a ti véleményetek erről?" Azok pedig együttesen kimondták az ítéletet, hogy méltó a halálra.

65 Akkor némelyek elkezdték őt köpdösni, arcát betakarni és ütlegelni őt, és ezt mondták neki: "Most prófétálj!" A szolgák is arcul verték őt.

Péter megtagadja Jézust(I)

66 Amikor Péter lenn volt az udvaron, arra ment a főpap egyik szolgálóleánya.

67 Meglátta Pétert, amint melegedett, ránézett, és így szólt: "Te is a názáreti Jézussal voltál."

68 Ő azonban tagadta, és ezt mondta: "Nem tudom, nem is értem, mit beszélsz." És kiment az előcsarnokba. A kakas pedig megszólalt.

69 A szolgálóleány ismét meglátta őt, és újra mondta az ott állóknak: "Ez közülük való."

70 De ő ismét tagadta. Egy kis idő múlva viszont az ott állók mondták Péternek: "Bizony, közülük való vagy, hiszen Galileából való vagy te is."

71 Ekkor ő elkezdett átkozódni és esküdözni: "Nem ismerem azt az embert, akiről beszéltek."

72 És nyomban megszólalt a kakas másodszor is. Péternek ekkor eszébe jutott, amit Jézus mondott neki: "Mielőtt a kakas kétszer megszólal, háromszor tagadsz meg engem." És sírásra fakadt.

14 The Passover Feast and the feast with bread that has no yeast in it was two days later. The chief priests and the scribes planned how to catch Jesus by some trick. They wanted to kill him.

But they said, `Let us not do it on the day of the feast. We do not want the people to start fighting about it.'

When Jesus was in the town of Bethany, he was in Simon's house. Simon had leprosy. While Jesus sat at the table, a woman came to him. She had a bottle of oil. It smelled very nice and cost much money. She broke the bottle and poured the oil on Jesus' head.

Some people there were angry. They said, `Why was this oil wasted like that?

The oil might have been sold for a lot of money. Then the money could have been given to poor people.' They said to the woman, `You should not have done this!'

But Jesus said, `Leave the woman alone. Why do you trouble her? She has done a good thing to me.

You will always have poor people with you. Any time you want to, you can do good to them. But I will not always be with you.

She has done what she could. She has put oil on my body to make me ready to be buried.

I tell you the truth. Any place in the whole world where people tell the good news, people will also tell what she has done. People will remember her because of it.'

10 Judas Iscariot, one of the twelve disciples, went to the chief priests. He told them how he could help them catch Jesus.

11 They were glad when they heard that. They promised to give him money. So he watched for a good way to help them catch Jesus.

12 It was the first day of the feast with bread that has no yeast in it. The sheep had to be killed for the Passover Feast. His disciples asked Jesus `Where do you want us to make ready for you to eat the Passover Feast?'

13 He sent two of his disciples and said to them, `Go into the city. There you will meet a man who is carrying a pot of water. Follow him.

14 When he goes into a house, talk to the master of the house. Say to him, "The Teacher says, `Where is my room where I can eat the Passover Feast with my disciples?' "

15 The man will show you a large room upstairs. It will be all fixed up and ready. Get the Passover food ready for us there.'

16 The disciples went to the city. They found everything just as he had said. There they made the Passover food ready.

17 In the evening he came with the twelve disciples.

18 While they were sitting at the table eating, Jesus said, `I tell you the truth. One of you who is eating with me will give me over to people who hate me.'

19 They were sad and troubled. One after the other began to say to him, `Lord, is it I?'

20 Jesus answered them, `It is one of you twelve. It is the one who puts his hand in the same dish with me.

21 The Son of Man will go just as the holy writings tell about him. But the man who gives him over will have trouble. It would have been better for that man if he had not been born!'

22 As they were eating, Jesus took some bread. He thanked God for it and broke it. Then he gave it to the disciples and said, `Take this bread and eat it. It is my body.'

23 He also took a cup. He thanked God for it. Then he gave it to them. They all drank some of it.

24 Then he said to them, `This is my blood. It is given for many people. It makes the agreement strong.

25 I tell you the truth. I will not drink any of the fruit of the vine again until I drink some of it new in the kingdom of God.'

26 They sang a song and then went out to the hill called Olives.

27 Jesus said to them, `All of you will leave me this night. the holy writings say, "I will kill the one who takes care of the sheep. And the sheep will run away."

28 But after I am raised from death, I will go to Galilee to meet you.'

29 Peter said, `Even if all the others leave you, I will never leave you.'

30 Jesus said, `I tell you the truth. This very night, before the cock calls two times, you will say three times that you do not know me.'

31 Peter said, `Even if I must die with you, I will never say I do not know you!' They all said the same thing.

32 Then they came to a place called Gethsemane. Jesus said to his disciples, `Sit here. I will go and talk with God.'

33 He took Peter, James, and John along with him. Jesus began to be sad and troubled.

34 He said to them, `My heart is very sad. I am almost dying! Stay here and watch.'

35 Jesus went on a little farther. He fell on the ground and asked God that, if it could be so, this big trouble might pass by him.

36 He said, `Oh, my Father, you can do all things. Take this cup away from me. But do not do what I want, but what you want.'

37 Jesus went back and found the disciples sleeping. He said to Peter, `Simon, are you sleeping? Could you not watch one hour?

38 All of you must watch and talk with God so that you will not do wrong. A person's heart can want to do it, but his body is weak.'

39 Jesus went away again and said the same words to God again.

40 Jesus went back again and found the disciples sleeping. They could not keep their eyes open. They did not know what to say to Jesus.

41 Then he went back the third time. He said, `Are you still sleeping and resting?. It is enough. The time has come now. The Son of Man is given over to bad people.

42 Get up. Let us go. Look, here comes the one who will give me over to people who hate me!'

43 While he was saying this, Judas came. He was one of the twelve disciples. Many people came with him. They had long knives or swords and big sticks. The chief priests, the scribes, and the leaders had sent them.

44 The man who was going to help them catch Jesus had told them that he would give them a sign. He said, `The man that I kiss is the one. Catch him and take him away safely.'

45 So when he came, he went to Jesus right away. He said, `Master!' And he kissed him.

46 Then they caught Jesus and held him.

47 One of the men standing by took his sword. He cut off the ear of the high priest's servant.

48 Jesus said, `Have you come to take me with knives and sticks the way you would take a man who steals?

49 Every day I was with you in the temple and taught. You did not catch me then. But what the holy writings say will come true.'

50 Then all of the disciples left Jesus and ran away.

51 A young man went with Jesus. He had a piece of cloth about him. The people caught him.

52 But he left the cloth behind and ran away without any clothes on.

53 The people took Jesus away to the high priest. All the chief priests, the leaders, and the scribes met there.

54 Peter followed far behind Jesus. He went into the yard of the high priest's house. He sat down with the people who worked for the high priest. He warmed himself by the fire.

55 The chief priests, and all the judges of the court tried to find men to say Jesus had done something wrong so they could kill him. But they found none.

56 Many people came and said things that were not true. But one said this thing and the other said that thing.

57 Then some stood up to talk against Jesus.

58 They said, `We heard him say, "I will break down this temple which people have built with hands. In three days I will build another temple but not with hands." '

59 Others said, `No, that is not what he said.'

60 The high priest stood up among the people and asked Jesus, `Have you no answer? What do you have to say about this? They have said something against you.'

61 But Jesus said nothing at all. Then the high priest asked him, `Are you the Christ, the Son of the Blessed One?'

62 Jesus answered, `Yes, I am. You will see the Son of Man sitting at the right hand of the One who has all power. You will see him coming on the clouds of the sky!'

63 Then the high priest tore his clothes and said, `We do not need any more proof against him.

64 What he has said is wrong! What do you think?' They all said, `He should be killed.'

65 Some people began to spit on him. They covered his face and hit him. They laughed at him and said, `Tell us if you know who hit you!' The guards took him away and hit him as they went.

66 Peter sat out in the yard. A servant girl who worked for the high priest came.

67 She saw Peter warming himself by the fire. She looked at him and said, `You were also with Jesus of Nazareth.'

68 But Peter said, `I do not know or understand what you are talking about.' Peter went out to the gate. Then a cock called.

69 A girl saw Peter there and said to the other people standing by, `This man is one of them.'

70 But again Peter said he was not. A little while after, those standing around said to Peter, `Surely you are one of them also. You come from Galilee.'

71 Then Peter began to curse and say bad words. He said, `I do not know this man you are talking about!'

72 Right then the cock called a second time and Peter remembered that Jesus had said, `Before the cock calls two times, you will say three times that you do not know me.' Then he broke down and cried.