Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
A megalázott nép könyörgése
44 A karmesternek: Kórah fiainak tanítókölteménye.
2 Isten, saját fülünkkel hallottuk, elbeszélték nekünk apáink, mit vittél véghez napjaikban, a régi időkben.
3 Kezeddel népeket űztél el, őket pedig a helyükre plántáltad. Nemzeteket zúztál össze, őket pedig a helyükre küldted.
4 Mert nem a maguk fegyverével vették birtokba az országot, és nem a saját karjuk segítette meg őket, hanem a te jobbod és a te karod, a te orcád világossága, mert kedvelted őket.
5 Te vagy királyom, ó Isten! Parancsodra megszabadul Jákób.
6 Általad verjük le ellenségeinket, neved segítségével tiporjuk el támadóinkat.
7 Mert én nem az íjamban bízom, nem a fegyverem segít meg engem.
8 Te segítesz meg ellenségeinkkel szemben, gyűlölőinket te szégyeníted meg.
9 Istent dicsérjük minden nap, neved magasztaljuk örökké. (Szela.)
10 Mégis elvetettél, megszégyenítettél minket, nem vonultál ki seregeinkkel.
11 Megfutamítottál az ellenség előtt, gyűlölőink kifosztottak bennünket.
12 Odadobtál minket, mint vágójuhokat, és szétszórtál a népek közé.
13 Potom áron adtad el népedet, nem szabtál magas vételárat érte.
14 Gyalázatossá tettél szomszédaink előtt, gúnyol és csúfol környezetünk.
15 Szóbeszéd tárgyává tettél a népek között, fejüket csóválják miattunk a nemzetek.
16 Minden nap szidalmaznak engem, szégyen borítja arcomat
17 a gyalázók és a káromlók szava miatt, az ellenség és a bosszúálló miatt.
18 Bár mindez ránk szakadt, nem feledtünk el téged, nem szegtük meg szövetségedet.
19 Szívünk nem szakadt el tőled, lépteink sem tértek le ösvényedről.
20 Pedig a sakálok tanyájára űztél minket, és a halál árnyékát borítottad ránk.
21 Ha elfeledtük volna Istenünk nevét, és idegen istenhez emeltük volna fel kezünket,
22 nem vette volna-e észre Isten? Hiszen ő ismeri a szívnek titkait.
23 Miattad gyilkolnak minket naponta, vágójuhoknak tekintenek.
24 Serkenj fel! Miért alszol, Uram? Ébredj föl, ne taszíts el végképp!
25 Miért rejted el orcádat, miért felejted el nyomorúságunkat és ínségünket?
26 Lelkünk a porba hanyatlott, testünk a földöz tapadt.
27 Siess segítségünkre! Válts meg minket irgalmadból!
11 Júda, számodra is eljön az aratás, amikor fordítok népem sorsán.
Összeesküvések a királyi udvarban
7 Amikor gyógyítani akartam Izráelt, lelepleződött Efraim bűne és Samária gonoszsága. Álnokul élnek, tolvaj tör be a házba, rablóbanda fosztogat az utcán.
2 Eszükbe sem jut, hogy emlékszem minden gonoszságukra. Pedig ott vannak körülöttük tetteik, amelyek színem elé kerültek.
3 Álnok módon örvendeztetik a királyt, hízelgéssel a vezéreket.
4 Mindnyájan házasságtörők. Olyanok, mint amikor a kemencét befűti a pékmester, de abbahagyja a tüzelést, míg a megdagasztott tészta meg nem kel.
5 Beteggé teszik királyunkat ünnepnapján tüzes borral a vezérek; kezet nyújt a hangoskodóknak.
6 Közelébe férkőztek álnokul, szívük olyan, mint a kemence: egész éjszaka aludt haragjuk, de reggelre kigyullad, mint a lángoló tűz.
7 Mindnyájan izzanak, mint a kemence, megemésztik bíráikat. Királyaik mind elhulltak, egyikük sem kiáltott hozzám.
Izráel hiába bízik idegenekben
8 Efraim a népek közé keveredett. Olyan lett Efraim, mint a meg nem fordított lángos.
9 Idegenek emésztik erejét, de ő nem veszi észre. Ősz haja fehérlik már, de ő nem veszi észre.
10 Izráel ellen saját gőgje tanúskodik, mert nem tértek meg Istenükhöz, az Úrhoz, és ezek ellenére sem keresték őt.
11 Olyan lett Efraim, mint az együgyű, esztelen galamb! Egyiptomhoz kiáltanak, Asszíriába járnak.
12 Akármerre járnak, hálót feszítek ki eléjük. Elfogom őket, mint az égi madarakat, megfogom őket, amint hallom sereglésüket.
13 Jaj nekik, mert elhagytak engem! Pusztulás vár rájuk, mert elpártoltak tőlem! Én megváltanám őket, de ők hazugságot beszélnek rólam.
14 Ahelyett, hogy szívből kiáltanának hozzám, csak jajgatnak fekvőhelyükön, keseregnek a gabona és a must hiánya miatt, elfordulnak tőlem.
15 Én neveltem őket, és erősítettem karjukat, mégis rosszat gondolnak rólam.
16 Megtérnek, de nem a Felségeshez, olyanok, mint a meglazult íj. Fegyver által esnek el vezéreik, szitkozódó nyelvük miatt: így lesznek csúffá Egyiptomban.
43 "Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet.
44 Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket,
45 hogy legyetek mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza napját gonoszokra és jókra, és esőt ad igazaknak és hamisaknak.
46 Mert ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi a jutalmatok? Nem ugyanezt teszik-e a vámszedők is?
47 És ha csak atyátokfiait köszöntitek, mennyivel tesztek többet másoknál? Nem ugyanezt teszik-e a pogányok is?
48 Ti azért legyetek tökéletesek, mint ahogy mennyei Atyátok tökéletes."
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society