Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
148 Dicsérjétek az Örökkévalót!
Dicsérjétek az Örökkévalót a Mennyben!
Dicsérjétek a magasságban!
2 Dicsérjétek őt, ti angyalok, mind!
Dicsérjétek őt seregei![a]
3 Dicsérd őt Nap és Hold!
Dicsérjétek ragyogó csillagok!
4 Dicsérje őt legmagasabb Menny!
Dicsérje még az ég feletti víz is!
5 Dicsérjék az Örökkévalót,
kinek parancsszava teremtette őket!
6 Mert örökre megerősítette őket,
és megszabta törvényeiket,
hogy pályájukról le ne térjenek!
7 Dicsérjétek az Örökkévalót, ti földi lények,
nagy tengeri állatok és az egész óceán!
8 Dicsérjétek őt ti is, kik parancsát teljesítitek:
tűz és jégeső, hó és köd, viharos szelek,
9 hegyek és dombok,
gyümölcsfák és cédrusok,
10 vadak és háziállatok,
négylábúak és repdeső madarak!
11 Dicsérjétek őt, földi királyok és nemzetek,
minden földi uralkodó és bíró,
12 fiúk és leányok,
idősek és gyerekek!
13 Dicsérjétek mind az Örökkévaló nevét,
mert csak ő méltó erre!
Dicsősége nagyobb, mint a Föld és az Ég!
14 Megnöveli népe hatalmát,
dicsérje hát, aki hűséges hozzá!
Dicsérje őt Izráel népe,
a nép, amely közel van szívéhez!
Dicsérjétek az Örökkévalót! Hallelújah!
5 Az Örökkévaló az,
aki anyám méhében szolgájának alkotott,
s hogy Jákóbot hozzá visszavezessem,
és Izráel összegyűljön előtte
— hiszen becses vagyok az Örökkévalónak,
és Istenemtől kapom az erőmet.
6 Ezt mondja az Örökkévaló: „Szolgám vagy te,
hogy Jákób törzseit helyreállítsd,
és visszahozd Izráel maradékát.
De mindez nem elég:
a nemzeteknek is világosságul adlak,
hogy szabadításom eljusson
a föld minden népéhez általad.”
7 Ezt mondja az Örökkévaló,
Izráel Szentje és Megváltója
az uralkodók szolgájának,
akit az emberek lenéznek, elutasítanak,
és a nemzetek megutálnak:
„Királyok állnak fel trónjukról előtted,
fejedelmek borulnak le lábadnál,
az Örökkévaló kedvéért, aki hűséges,
Izráel Szentje miatt, aki téged választott.”
8 Ezt mondja az Örökkévaló:
„Jókedvem idején teljesítem kérésedet,
az üdvösség napján megsegítelek,
megőrizlek és megvédelek.
Szövetségül adlak a nemzeteknek,
hogy állítsd helyre a földet,
és helyezd vissza népemet elpusztult örökségébe.
9-10 A megkötözött foglyokat bocsásd szabadon,
a sötétben ülő rabokat hozd ki a fényre!
Bizony, kijönnek,
és semmiben nem szenvednek hiányt,
mint a juhnyáj.
Útközben is legelnek,
a dombokon és hegyeken bőséges legelőt találnak.
Nem bántja őket éhség, vagy szomjúság,
nem égeti nap heve, sem forró szél,
mert az vezeti őket, aki könyörült rajtuk.
Bizony, friss vízforráshoz vezeti őket!
11 Utat készítek nekik még a hegyeimen is,
mert útjaim magasra vezetnek.
12 Nézzétek! Már jönnek is, a messzi országokból,
távoli földekről, északról és délről,
még Színimből[a] is!”
13 Ujjongjatok, egek! Örvendezz, Föld!
Ugráljatok örömötökben, hegyek!
Mert az Örökkévaló megvigasztalta népét,
megalázott szegényein megkönyörült!
14 Sion így panaszkodik:
„Elfelejtett már engem az Örökkévaló,
nem törődik velem Uram!”
15 „Hát elfelejtheti-e gyermekét az anya?
Szeretett fiacskájával ne törődne?
De még ha el is felejtené
— ezt feleli az Örökkévaló —,
én terólad soha meg nem feledkezem!
Jézus igazi családja: a tanítványai(A)
46 Miközben Jézus ezeket mondta, anyja és testvérei megérkeztek, és beszélni szerettek volna vele. 47 Valaki szólt Jézusnak: „Édesanyád és a testvéreid kinn állnak, és beszélni akarnak veled!”
48 De Jézus így válaszolt: „Ki az én anyám, és kik a testvéreim?” 49 Majd tanítványaira mutatott, és ezt mondta: „Itt vannak a testvéreim és anyám! 50 Aki megteszi, amit Mennyei Atyám akar, az az én testvérem és anyám.”
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center