Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
A zenészek vezetőjének. A Gittitre. Ászáf éneke.
81 Énekeljetek dicséretet Istenünknek!
Kiáltsatok örömmel Jákób Istenének!
2 Szóljanak hangszereink:
csörgődob, kedves hangú hárfa és lant!
3 Fújjátok meg a sófárt az Újhold ünnepén,
meg holdtöltekor, ünnepeink kezdetén![a]
4 Törvény ez Izráel számára,
melyet Jákób Istene rendelt el,
5 mikor szövetséget kötött József népével,
amikor Egyiptom ellen támadt.
József ott olyan nyelvet hallott,
amelyet nem értett.
6 Isten mondta: „Levettem válladról a terhet,
kivettem kezedből a nehéz kosarat.
7 Mikor bajban voltál, engem hívtál segítségül,
én pedig megszabadítottalak,
a mennydörgés rejtekhelyén titokban válaszoltam neked,
próbára tettelek Meribá[b] vizénél.” Szela
8 „Hallgass rám, népem!
Ó, Izráel, figyelj szavamra,
szövetséget kötök veletek:
9 ne legyen rajtam kívül más istenetek,
ne hajolj meg idegen istenek előtt,
ne imádd őket!
10 Én vagyok Istened, az Örökkévaló,
én hoztalak ki Egyiptom földjéről!
Izráel, nyisd ki a szádat,
hogy jóval tölthessem meg!”
11 „De népem nem hallgatott rám!
Izráel nem engedelmeskedett nekem!
12 Hagytam hát, hogy kövessék saját kívánságaikat,
járjanak makacs szívük szerint,
hogy tegyenek, amit akarnak!”
13 „Bárcsak hallgatna rám népem!
Ó, ha Izráel útjaimon járna!
14 Akkor hamar megverném ellenségeit,
és ellenfeleire nehezedne kezem!
15 Az Örökkévaló ellenségei hízelegnének neki,
Izráel ideje pedig örökké tartana!
16 A legjobb búzával táplálnám,
még a kősziklából is mézet adnék neki!”
4 Jákób nemzetsége, Izráel népének családjai, halljátok meg az Örökkévaló szavát! 5 Ezt üzeni nektek az Örökkévaló:
„Miféle hibát találtak bennem őseitek,
hogy oly messze távolodtak tőlem,
és hitvány bálványokat követtek?
Miért lettek ők maguk is hitványak?
6 Nem kérdezték többé: »Hol van az Örökkévaló,
aki fölhozott minket Egyiptomból,
vezetett bennünket a pusztában,
a kietlen sivatagban,
sziklák és szakadékok között,
száraz vidéken, a halál árnyékában,
lakatlan és járatlan tájakon?«
7 Pedig én bőtermő földre vittelek be titeket,
hogy gyümölcseit és javait élvezzétek.
De alighogy bevonultatok,
bűneitekkel máris tisztátalanná tettétek földemet,
vétkeitekkel bemocskoltátok örökségemet.
8 A papok sem mondták: »Hol van az Örökkévaló?«
Akik magyarázták és tanították a Törvényt,
nem ismertek engem igazán!
A vezetők is vétkeztek ellenem,
a próféták pedig Baál által prófétáltak,
és tehetetlen bálványokat imádtak.
9 Ezért még perelni fogok veletek,
sőt majd fiaitok fiaival is perelek!”
— ezt mondja az Örökkévaló.
10 „Menjetek csak nyugatra,
át a tengeren, Ciprus szigetére,
vagy kelet felé Kédárba,[a]
és jól nézzétek meg,
történt-e valaha ilyen a nemzetek között?
11 Melyik nép hagyta el isteneit más istenekért?
Pedig azok nem is valódi istenek!
Népem mégis felcserélte Istenét
— dicsőségét —
tehetetlen és hitvány bálványokkal!
12 Ó egek, ámuljatok ezen!
Rémüljetek meg, és borzadjatok el
— mondja az Örökkévaló —,
13 hiszen népem kétszeresen vétkezett:
elhagytak engem, az élő víz forrását,
és repedezett ciszternákat[b] ástak maguknak,
amelyek nem tartják meg a vizet!”
Jézus tanít a Templom udvarában
14 Az ünnepi hét fele már elmúlt, mikor Jézus felment a Templom udvarába, és tanítani kezdte a sokaságot. 15 A vallási vezetők megdöbbentek a tanításán: „Hogyan ismerheti ilyen jól az Írásokat, ha nem tanulta a tanításainkat?”
16 Jézus pedig így felelt nekik: „Amit én tanítok, az nem tőlem származik, hanem attól, aki elküldött engem. 17 Ha valaki Isten akaratát akarja véghezvinni, az el tudja dönteni, hogy Istentől van-e, amit tanítok, vagy magamtól. 18 Mert aki a saját gondolatait hirdeti, az magának akar elismerést és dicsőséget szerezni. Aki pedig annak akar dicsőséget szerezni, aki őt elküldte, az igaz ember, és nincs benne hamisság. 19 Nem Mózes adta nektek a Törvényt? Mégsem engedelmeskedik a Törvénynek egyikőtök sem! Miért akartok engem megölni?”
20 Erre azok így feleltek: „Gonosz szellem van benned! Ki akar téged megölni?”
21 Jézus így válaszolt: „Véghezvittem valamit, amin mindannyian csodálkoztok. 22 Mózes elrendelte a körülmetélést. (Bár az eredetileg nem tőle származott, hanem az előtte élő atyáktól.) Ti pedig akkor is körülmetélitek a kisgyermeket, ha az a nap történetesen szombatra esik. 23 Ha pedig elvégezhetitek a körülmetélést szombaton úgy, hogy ezzel nem sértitek meg Mózes Törvényét, akkor miért haragszotok rám, hogy valakinek az egész testét meggyógyítottam szombaton? 24 Ne a látszat alapján ítéljetek, hanem igazságosan, és méltányosan!”
Valóban Jézus-e a Messiás?
25 Ekkor néhány jeruzsálemi lakos azt mondta: „Nem ő az, akit meg akarnak ölni? 26 De hiszen most nyiltan beszél, és nem szólnak ellene! Talán felismerték a vezetők, hogy valóban ő a Messiás? 27 Másrészt viszont, ha a Messiás eljön, senki sem fogja tudni, honnan jön, őróla meg tudjuk, hogy honnan származik!”
28 Miközben Jézus a Templom udvarában tanított, hangosan felkiáltott: „Valóban ismertek engem, és azt is tudjátok, honnan jöttem? Csakhogy én nem magamtól jöttem, hanem az küldött el, aki valóságos, de ti nem ismeritek őt! 29 Én azonban ismerem, mert tőle jöttem, ő küldött el engem!”
30 Emiatt egyesek szerették volna Jézust letartóztatni, de nem mertek kezet emelni rá, mert ennek még nem jött el az ideje. 31 Sokan mások azonban hittek benne, és ezt mondták: „Ha majd eljön a Messiás, vajon tehet-e több csodát, mint ez az ember?”
Jézus a Szent Szellemről
37 Az ünnep utolsó, legnagyobb napján Jézus felállt, és így kiáltott: „Ha valaki szomjas, jöjjön hozzám, és igyon! 38 Aki hisz bennem, annak szívéből majd élő víznek forrásai fakadnak — ahogyan az Írás mondja.” 39 Ezt a hasonlatot a Szent Szellemről mondta, akit később azok kaptak meg, akik Jézusban hittek. De amikor ezt mondta, akkor a Szent Szellemet még senki sem kaphatta meg, mert Jézus még nem dicsőült meg.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center