Revised Common Lectionary (Complementary)
Isten csodálatos útjai
66 A karmesternek: Zsoltárének. Örvendj, egész föld, az Istennek!
2 Zengjétek dicső nevét, dicsérjétek dicsőségét!
3 Mondjátok Istennek: Milyen félelmesek tetteid! Nagy erőd miatt hízelegnek ellenségeid.
4 Az egész föld leborul előtted, és énekel neked, énekli neved dicséretét. (Szela.)
5 Jertek és lássátok Isten tetteit! Félelmesek dolgai az emberek között:
6 Szárazfölddé változtatta a tengert, száraz lábbal keltek át a folyón. Ezért örüljünk neki!
7 Hatalmasan uralkodik mindenkor, szemmel tartja a népeket, hogy ne kelhessenek föl a lázadók. (Szela.)
8 Áldjátok, népek, a mi Istenünket, hangosan hirdessétek dicséretét!
9 Ő tartott életben bennünket, és nem engedte, hogy lábunk inogjon.
Manassé uralkodása(A)
21 Tizenkét éves volt Manassé, amikor uralkodni kezdett, és ötvenöt évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Hefcibáh volt.
2 Azt tette, amit rossznak lát az Úr; olyan utálatos dolgokat, mint azok a népek, amelyeket kiűzött az Úr Izráel fiai elől.
3 Újra megépíttette az áldozóhalmokat, amelyeket apja, Ezékiás elpusztított, oltárokat állított a Baalnak, és bálványoszlopot készíttetett, amilyet készíttetett Aháb, Izráel királya. Leborult az ég minden serege előtt, és tisztelte azokat.
4 Oltárokat építtetett az Úr házában, amelyről pedig ezt mondta az Úr: Jeruzsálemben lesz a nevem.
5 Oltárokat építtetett az ég minden seregének az Úr háza mindkét udvarában.
6 A fiát is elégette áldozatul. Varázslást és jelmagyarázást űzött, halottidézőket és jövendőmondókat tartott. Sok olyan dolgot vitt véghez, amit rossznak lát az Úr, bosszantva őt.
7 Azt a bálványszobrot, amelyet készíttetett, a templomban helyezte el, pedig erről azt mondta az Úr Dávidnak és a fiának, Salamonnak: Ebben a templomban, Jeruzsálemben lesz a nevem örökre, mert ezt választottam ki Izráel valamennyi törzse közül.
8 És nem kell többé továbbvándorolnia Izráelnek arról a földről, amelyet őseiknek adtam, de csak akkor, ha megtartják és megteszik mindazt, amit megparancsoltam nekik, az egész törvényt, amelyet szolgám, Mózes parancsolt nekik.
9 De ők nem engedelmeskedtek, mert tévelygésbe vitte őket Manassé, és még gonoszabb dolgokat követtek el, mint azok a népek, amelyeket kipusztított az Úr Izráel fiai elől.
10 Akkor az Úr így beszélt szolgái, a próféták által:
11 Mivel Manassé, Júda királya ilyen utálatos dolgokat követett el, gonoszabbakat mindazoknál, amiket előtte elkövettek az emóriak, sőt bálványai révén Júdát is vétekbe vitte,
12 ezért így szól az Úr, Izráel Istene: Én olyan veszedelmet hozok Jeruzsálemre és Júdára, hogy megcsendül bele mind a két füle annak, aki csak hallja.
13 Jeruzsálemre is Samária mérőzsinórját és Aháb házának a mérőónját alkalmazom. Kitörlöm Jeruzsálemet, ahogyan kitörlik a tálat, és kitörölve leborítják.
14 Eltaszítom örökségem maradékát. Ellenségei kezébe adom; minden ellenségének a prédája és martaléka lesz,
15 mivel azt tették, amit rossznak tartok, és folyton bosszantottak attól a naptól fogva, hogy őseik kivonultak Egyiptomból, egészen a mai napig.
A belső ember harca a benne lakó bűnnel
14 Tudjuk ugyanis, hogy a törvény lelki, én pedig testi vagyok: ki vagyok szolgáltatva a bűnnek.
15 Hiszen amit teszek, azt nem is értem, mert nem azt cselekszem, amit akarok, hanem azt teszem, amit gyűlölök.
16 Ha pedig azt cselekszem, amit nem akarok, akkor elismerem a törvényről, hogy jó.
17 Akkor pedig már nem is én teszem azt, hanem a bennem lakó bűn.
18 Mert tudom, hogy énbennem, vagyis a testemben nem lakik jó, minthogy arra, hogy akarjam a jót, van lehetőségem, de arra, hogy megtegyem, nincs.
19 Hiszen nem azt teszem, amit akarok: a jót, hanem azt cselekszem, amit nem akarok: a rosszat.
20 Ha pedig azt teszem, amit nem akarok, akkor már nem én teszem, hanem a bennem lakó bűn.
21 Azt a törvényt találom tehát magamban, hogy - miközben a jót akarom tenni - csak a rosszat tudom cselekedni.
22 Mert gyönyörködöm az Isten törvényében a belső ember szerint,
23 de tagjaimban egy másik törvényt látok, amely harcol az értelmem törvénye ellen, és foglyul ejt a bűn tagjaimban lévő törvényével.
24 Én nyomorult ember! Ki szabadít meg ebből a halálra ítélt testből?
25 Hála az Istennek, a mi Urunk Jézus Krisztus! Én magam tehát értelmemmel az Isten törvényének szolgálok ugyan, testemmel azonban a bűn törvényének.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society