Revised Common Lectionary (Complementary)

¹⁷ Bánj jól szolgáddal, hogy élhessek, és én megtartom igédet.

¹⁸ Nyisd föl szememet, hogy megláthassam, milyen csodálatos a te törvényed.

¹⁹ Jövevény vagyok a földön, ne rejtsd el előlem parancsolataidat!

²⁰ Őrlődik lelkem, mert vágyódik döntéseid után mindenkor.

²¹ Megdorgálod az átkozott kevélyeket, akik eltérnek parancsolataidtól.

²² Fordítsd el rólam a gyalázatot és a megvetést, hiszen megfogadtam intelmeidet.

²³ Ha a fejedelmek összeülnek, és rólam tárgyalnak, szolgád akkor is rendelkezéseidről elmélkedik.

²⁴ Csak a te intelmeidben gyönyörködöm, azok az én tanácsadóim.

Jeruzsálem és Júda sorsa jóra fordul

33 Másodszor is szólt az Úr igéje Jeremiáshoz, amikor még fogoly volt a börtön udvarában.

² Ezt mondta az Úr, aki a földet megalkotta, az Úr, aki azt megformálta és megerősítette - az Úr az ő neve -:

³ Kiálts hozzám, és válaszolok, hatalmas és megfoghatatlan dolgokat jelentek ki neked, amelyekről nem tudhatsz!

⁴ Mert ezt mondja az Úr, Izráel Istene, e város házairól és Júda királyi palotáiról, amelyeket leromboltak, hogy felhasználják az ostromsáncokkal és fegyverekkel szemben

⁵ azok, akik harcba bocsátkoztak a káldeusokkal, de csak a lángoló haragomban megölt emberek holttestével lett tele a város, mert elrejtettem arcomat az elől a város elől sok gonoszsága miatt:

⁶ Én majd bekötözöm és orvoslom sebeit, meggyógyítom őket, és megmutatom nekik: milyen kincs az igazi béke.

⁷ Jóra fordítom Júda és Izráel sorsát, újjáépítem őket, hogy olyanok legyenek, mint régen.

⁸ Megtisztítom őket minden bűnüktől, amelyeket elkövettek ellenem; megbocsátom minden bűnüket, amelyeket elkövettek ellenem, amikor elpártoltak tőlem.

⁹ Ez a város hírnevet, örömöt, dicséretet és tisztességet szerez majd nekem a föld minden népe előtt, ha meghallják, hogy mennyi jót teszek velük. De rettegni és reszketni is fognak, ha látják, mennyi jót és milyen békességet adok nekik.

¹⁰ Ezt mondja az Úr erről a helyről, amelyet ember és állat nélkül maradt pusztának mondtok, Júda városairól és Jeruzsálem utcáiról, amelyek lakatlan pusztasággá váltak, ember és állat nélkül:

¹¹ Felhangzik még a vidám örvendezés hangja, a vőlegény és a menyasszony hangja, és azoké, akik így énekelnek: Adjatok hálát a Seregek Urának, mert jó az Úr, mert örökké tart szeretete! Hálaadó énekkel jönnek az Úr házába, mert jóra fordítom az ország sorsát, és olyan lesz, amilyen régen volt - ezt mondja az Úr.

A két jerikói vak meggyógyítása^(A)

²⁹ Amikor elindultak Jerikóból, nagy sokaság követte őt.

³⁰ És íme, két vak ült az út mellett, és amikor hallották, hogy Jézus arra megy, felkiáltottak: "Uram, Dávid Fia, könyörülj rajtunk!"

³¹ A sokaság azonban rájuk szólt, hogy hallgassanak el, de ők még hangosabban kiáltották: "Uram, Dávid Fia, könyörülj rajtunk!"

³² Jézus megállt, megszólította őket, és ezt kérdezte: "Mit akartok, mit tegyek veletek?"

³³ Ők így feleltek: "Azt, Uram, hogy megnyíljék a szemünk."

³⁴ Jézus megszánta őket, megérintette szemüket, és azonnal visszanyerték látásukat, és követték őt.