Revised Common Lectionary (Complementary)

¹³ A következő napon Mózesnek ítélkeznie kellett az emberek közötti vitás ügyekben. Olyan sokan jöttek hozzá ítéletért, hogy reggeltől estig sorban álltak Mózes előtt.

¹⁴ Amikor Jetró látta, hogy Mózes egyedül végzi ezt a feladatot, megkérdezte tőle: „Miért így végzed ezt a munkát? Miért csak egyedül te ítélkezel? Hiszen így reggeltől estig várniuk kell az embereknek, amíg sorra kerülnek!”

¹⁵ Mózes így válaszolt: „Azért jönnek hozzám, mert Isten határozatát akarják megtudni. ¹⁶ Amikor valamilyen vita támad közöttük, hozzám jönnek, hogy igazságot szolgáltassak nekik, és meghallják tőlem Isten erre vonatkozó határozatát, tanítását és törvényét.”

¹⁷ De Jetró ezt mondta: „Nem jól van ez így, Mózes! ¹⁸ Túl sok ez a teher ahhoz, hogy egymagad viseld! Így te is nagyon kifáradsz, meg azok is, akik a sorukra várnak. ¹⁹ Hallgass csak rám! Hadd adjak neked tanácsot, és ha megfogadod, Isten veled lesz. Neked az a dolgod, hogy képviseld a népet Isten előtt, és hogy a vitás ügyeiket terjesztd Isten elé! Eddig is ezt tetted, ezután is legyél a nép szószólója Isten előtt, és képviseld őket. ²⁰ Tanítsd a népet Isten törvényére, rendelkezéseire, és mutass utat nekik, hogy azon járjanak. Egyes helyzetekben pedig mondd meg nekik, hogy mit tegyenek.

²¹ Másfelől azonban gondosan válassz ki a nép közül arra alkalmas becsületes férfiakat, akik tisztelik és félik Istent. Olyanokat, akikben az emberek megbíznak, és akiket nem lehet megvesztegetni. Tedd őket vezetőkké 1 000, vagy 100, vagy 50, vagy 10 ember fölött. ²² Ők bíráskodjanak a rájuk bízottak vitás ügyeiben mindenkor. Ha olyan esettel találkoznak, amit túl nehéznek találnak, akkor forduljanak hozzád, és te ítélj abban az ügyben. Az egyszerűbb dolgokban pedig ők maguk döntsenek. Így kevesebb teher hárul rád, mert ezek a vezetők veled együtt hordozzák a bíráskodás terhét. ²³ Ha megfogadod tanácsomat — és ezt Isten is így kívánja —, akkor te is el tudod látni a feladatodat anélkül, hogy túlterhelnéd magad, és az emberek is megelégedve és békességgel térhetnek haza, mert lesz, aki megoldja vitás kérdéseiket.”

²⁴ Mózes hallgatott apósára, és úgy járt el, ahogyan Jetró tanácsolta. ²⁵ Kiválasztott a nép közül alkalmas férfiakat, és vezetővé tette őket 1 000, vagy 100, vagy 50, vagy 10 emberből álló csoportok fölött, ²⁶ és rájuk bízta, hogy a csoportjuk vitás ügyeiben bíráskodjanak. Ezek a vezetők a nehéz ügyeket Mózes elé vitték, a kisebb dolgokban pedig maguk hoztak ítéletet.

²⁷ Azután Mózes elbúcsúzott apósától, aki visszatért hazájába.

¹³ A vallási vezetők látták, hogy Péter és János milyen bátrak, s mikor megtudták, hogy tanulatlan és egyszerű emberek, nagyon elcsodálkoztak. Azt is tudták róluk, hogy Jézus követői voltak, ¹⁴ de mivel a meggyógyított férfi ott állt mellettük, nem tudtak semmit sem válaszolni.

¹⁵ Ekkor kiküldték őket a teremből, és így tanakodtak: ¹⁶ „Mit tegyünk ezekkel? Mert kétségtelenül csodát tettek, ezt mindenki tudja Jeruzsálemben, ezt mi sem tagadhatjuk le. ¹⁷ Valahogy mégis meg kell akadályoznunk, hogy ez tovább terjedjen a nép között. Tehát fenyegessük meg őket, hogy többé senkinek se beszéljenek annak az embernek^[a] a nevében!”

¹⁸ Majd behívták Pétert és Jánost, és megparancsolták nekik, hogy többé senkinek ne beszéljenek Jézusról, és ne tanítsanak az ő nevében. ¹⁹ Az apostolok erre így válaszoltak: „Gondoljátok meg, jónak látja-e Isten, ha inkább nektek engedelmeskedünk, mint neki! ²⁰ Ami azonban minket illet, mi nem hallgathatunk, hanem beszélnünk kell arról, amit láttunk és hallottunk.” ²¹ Ekkor a vezetők még egyszer megfenyegették, majd szabadon engedték őket. Nem tudták sehogyan sem megbüntetni őket, mert az egész nép dicsérte Istent a történtek miatt, ²² hiszen a koldus, akivel a csoda történt, már negyven éves is elmúlt!

A jeruzsálemi közösség imádsága

²³ Akkor szabadon engedték Pétert és Jánost, akik visszamentek a tanítványok csoportjához, és elbeszélték mindazt, amit a főpapok és a nép vezetői mondtak. ²⁴ A tanítványok, miután meghallgatták őket, egy szívvel-lélekkel kiáltottak Istenhez, és így imádkoztak: „Urunk, te teremtetted a Mennyet, a Földet, a tengert, és mindent, ami bennük van. ²⁵ Te mondtad a Szent Szellem által szolgádon, ősapánkon, Dávidon keresztül:

²⁷ Mert Jeruzsálemben valóban ez történt: Heródes, Poncius Pilátus, Izráel népe és a többi nemzetek mind összefogtak szent szolgád, Jézus ellen, akit te tettél Messiássá. ²⁸ Így együttesen meg is tették mindazt, amit te, Urunk, hatalmaddal és akaratoddal előre elhatároztál. ²⁹ Most azért, Urunk, halld meg, amivel fenyegettek bennünket! Tegyél bennünket, szolgáidat képessé, hogy teljes bátorsággal hirdessük üzeneted! ³⁰ Te pedig nyújtsd ki kezedet, gyógyítsd meg a betegeket, tegyél csodákat, és adj jeleket szent szolgádnak, Jézusnak neve által!”

³¹ Amikor befejezték az imádkozást, megremegett a föld, ahol összegyűltek, és betöltötte őket a Szent Szellem. Ezután továbbra is bátran hirdették mindenkinek Isten üzenetét.