Revised Common Lectionary (Complementary)
Isten a világnak és IzráelnekUra
147 Dicsérjétek az URat! Milyen jó Istenünkről énekelni, milyen gyönyörű a szép dicséret!
2 Felépíti Jeruzsálemet az ÚR, összegyűjti a szétszóródott Izráelt.
3 Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket.
4 Megszabja a csillagok számát, nevet ad mindegyiknek.
5 Nagy a mi Urunk és igen erős, bölcsessége határtalan.
6 Támogatja az ÚR az alázatosokat, de porig alázza a bűnösöket.
7 Zengjetek hálaéneket az ÚRnak, énekeljetek hárfakísérettel Istenünknek!
8 Ő az, aki beborítja felhőkkel az eget, esőt bocsát a földre, füvet sarjaszt a hegyeken.
9 Eledelt ad az állatoknak, a károgó hollóknak is.
10 Nem a lovak erejében leli kedvét, nem a férfi izmaiban gyönyörködik.
11 Az istenfélőkben gyönyörködik az ÚR, azokban, akik az ő szeretetében bíznak.
20 Egyetlen néppel sem bánt így, a többiek nem ismerik törvényeit. Dicsérjétek az URat!
Elíhú negyedik beszéde: Isten hatalmas és igazságos
36 Azután így folytatta beszédét Elíhú:
2 Légy egy kis türelemmel, majd fölvilágosítlak, mert van még mondanivalóm Istenről.
3 Messziről hozom, amit tudok, hogy igazoljam Alkotómat,
4 mert beszédem valóban nem hazugság. Tökéletes tudás áll előtted.
5 Milyen hatalmas az Isten! Mégsem vet meg senkit. Hatalmas, erős szívű.
6 Nem tartja életben a bűnöst, de a nyomorultnak igazságot szolgáltat.
7 Nem veszi le szemét az igazról, sőt királyi trónra ülteti, örökre fölmagasztalja.
8 Ha pedig bilincsekbe verik, és a nyomorúság köteleivel tartják fogva őket,
9 ezzel tettüket adja tudtukra, és vétkeiket, mert fölfuvalkodtak.
10 Megnyitja fülüket az intelem befogadására, és meghagyja, hogy térjenek meg a gonoszságból.
11 Ha hallgatnak rá, és szolgálják őt, napjaikat jólétben töltik, és éveiket boldogságban.
12 De ha nem hallgatnak rá, dárda üti át őket, és kimúlnak tudatlanságuk miatt.
13 Az elvetemült szívűek dacosak maradnak, nem kiáltanak Istenhez, ha megkötözi őket.
14 Már fiatalon elhal a lelkük, s életük, mint a paráznáké.
15 A nyomorultat a nyomorúság által menti meg, és a sanyargatás által nyitja meg fülüket az Isten.
16 Téged is kivezetne a nyomorúság torkából tágas helyre, ahol nincs szorultság, és bőven kerülne asztalodra zsíros étel.
17 De te igaztalan ítélkezéssel vagy tele, és jogosan ér utol az ítélet.
18 Csak az indulat ne ragadjon el, ha csapás ér, és ne áltasd magad nagy váltságdíjjal.
19 Eljut-e hozzá a nyomorúságból segélykiáltásod és minden erőfeszítésed?
20 Ne vágyódj arra az éjszakára, amikor népek tűnnek el a helyükről!
21 Vigyázz, ne fordulj a gonoszsághoz, ne válaszd azt a nyomorúság helyett!
22 Mily fenséges az erős Isten! Van-e hozzá fogható tanítómester?
23 Ki kérheti tőle számon magatartását? Ki meri azt mondani róla, hogy álnokul járt el?
Pál ingyenessé teszi az evangéliumot
9 Nem vagyok szabad? Nem vagyok apostol? Nem láttam Jézust, a mi Urunkat? Nem az én munkám eredménye vagytok-e ti az Úrban?
2 Ha másoknak nem volnék is apostola, nektek bizony az vagyok, mert apostolságom pecsétje ti vagytok az Úrban.
3 Ez az én védekezésem azokkal szemben, akik engem bírálgatnak.
4 Vajon nincs-e szabadságunk arra, hogy együnk és igyunk?
5 Nincs-e szabadságunk arra, hogy keresztyén feleségünket magunkkal vigyük, mint a többi apostol, meg az Úr testvérei és Kéfás?
6 Vagy csak nekem és Barnabásnak nincs szabadságunk arra, hogy ne dolgozzunk?
7 Ki katonáskodott valaha is a saját zsoldján? Ki ültet szőlőt úgy, hogy nem eszik a terméséből? Vagy ki az, aki nyájat legeltet, és nem iszik a nyáj tejéből?
8 Vajon csak emberi módon mondom-e ezeket, vagy nem ugyanezt mondja-e a törvény is?
9 Mert Mózes törvényében meg van írva: "A nyomtató ökör száját ne kösd be." Vajon az ökörről gondoskodik-e így az Isten?
10 Nem teljes egészében értünk mondja ezt? Bizony, értünk íratott meg, hogy aki szánt, reménységgel kell szántania, és aki csépel, azzal a reménységgel csépeljen, hogy részesedik a termésből.
11 Ha mi nektek a lelki javakat vetettük, nagy dolog-e az, ha földi javaitokból fogunk aratni?
12 Ha mások részesedhetnek ezekből, miért nem inkább mi? De mi nem éltünk ezzel a szabadsággal, hanem mindent elviselünk, hogy semmi akadályt ne gördítsünk a Krisztus evangéliuma elé.
13 Nem tudjátok, hogy akik a templomi szolgálatokat végzik, a szenthelyből származó eledellel élnek, és akik az oltár körül forgolódnak, az oltárra vitt adományokból részesednek?
14 Így rendelte az Úr is, hogy akik az evangéliumot hirdetik, az evangéliumból éljenek.
15 Én azonban ezek közül egyikkel sem éltem. De nem azért írtam nektek ezeket, hogy velem is így történjék ezután, mert jobb meghalnom, minthogy valaki dicsekedésemet félremagyarázza.
16 Mert ha az evangéliumot hirdetem, azzal nincs mit dicsekednem, mivel kényszer nehezedik rám. Jaj nekem ugyanis, ha nem hirdetem az evangéliumot!
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society