Revised Common Lectionary (Complementary)
Tanítás az egyéni felelősségről
18 Így szólt hozzám az Úr igéje:
2 Hogy mondhattok ilyen közmondást Izráel földjéről: Az apák ettek egrest, és a fiak foga vásott el tőle?!
3 Életemre mondom - így szól az én Uram, az Úr -, hogy nem fogjátok többé ezt a közmondást mondogatni Izráelben!
4 Mert minden lélek az enyém: az apák lelke is, meg a fiak lelke is az enyém. Annak a léleknek kell meghalnia, aki vétkezik.
25 Ti azt mondjátok: Nem következetes az Úr. Figyeljetek ide, Izráel háza! Én nem vagyok következetes? Inkább ti nem vagytok következetesek!
26 Ha az igaz eltér az igazságtól, álnokul él, és meghal: azért hal meg, mert álnokul élt.
27 Ha pedig a bűnös megtér, és nem követi el többé bűnét, hanem törvény és igazság szerint él, akkor megmenti az életét.
28 Ha belátásra jut, és megtér, és nem követi el vétkeit, élni fog, nem hal meg.
29 De Izráel háza azt mondja: Nem következetes az Úr. Én nem vagyok következetes, Izráel háza? Inkább ti nem vagytok következetesek!
30 Ezért mindenkit a maga tettei szerint ítélek meg, Izráel háza! - így szól az én Uram, az Úr. Térjetek meg, hagyjátok el vétkeiteket, akkor nem fogtok elbukni bűneitek miatt.
31 Hagyjatok fel vétkeitekkel, amelyeket elkövettetek, és újuljatok meg szívetekben és lelketekben! Miért halnátok meg, Izráel háza?
32 Hiszen nem kívánom a halandó halálát - így szól az én Uram, az Úr -, térjetek hát meg és éljetek!
Könyörgés Istenhez vezetésért
25 Dávidé. Uram, hozzád emelkedem lélekben!
2 Benned bízom, Istenem, ne szégyenüljek meg, ne nevessenek ki ellenségeim!
3 Senki se szégyenüljön meg, aki benned reménykedik, azok szégyenüljenek meg, akik ok nélkül elpártolnak tőled!
4 Utaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem!
5 Vezess hűségesen, és taníts engem, mert te vagy szabadító Istenem, mindig benned reménykedem.
6 Gondolj, Uram, irgalmadra és kegyelmedre, melyek öröktől fogva vannak.
7 Ifjúkorom vétkeire és bűneimre ne emlékezz! Kegyelmesen gondolj rám, mert te jóságos vagy, Uram!
8 Jó és igaz az Úr, ezért megmutatja a vétkeseknek a jó utat.
9 Az alázatosakat igazságosan vezeti, és az ő útjára tanítja az alázatosakat.
Krisztus példája: engedelmessége a kereszthalálig
2 Ha tehát van vigasztalás Krisztusban, ha van szeretetből fakadó figyelmeztetés, ha van közösség a Lélekben, ha van irgalom és könyörület,
2 akkor tegyétek teljessé örömömet azzal, hogy ugyanazt akarjátok: ugyanaz a szeretet legyen bennetek, egyet akarva ugyanarra törekedjetek.
3 Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál;
4 és senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is.
5 Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt:
6 mert ő Isten formájában lévén nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlő Istennel,
7 hanem megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett, és magatartásában is embernek bizonyult;
8 megalázta magát, és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig.
9 Ezért fel is magasztalta őt Isten mindenek fölé, és azt a nevet adományozta neki, amely minden névnél nagyobb,
10 hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és földalattiaké;
11 és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére.
Az üdvösség munkálása félelemmel és rettegéssel
12 Ezért tehát, szeretteim, ahogyan mindenkor engedelmeskedtetek, nem csupán jelenlétemben, hanem sokkal inkább most, távollétemben is, félelemmel és rettegéssel munkáljátok üdvösségeteket,
13 mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a cselekvést az ő tetszésének megfelelően.
Kérdés Jézus hatalmáról(A)
23 Azután bement a templomba, és miközben tanított, a főpapok a nép véneivel együtt odamentek hozzá, és azt kérdezték tőle: "Milyen hatalommal teszed ezeket, és ki adta neked ezt a hatalmat?"
24 Jézus így válaszolt nekik: "Én is kérdezek tőletek valamit, és ha megfeleltek rá, én is megmondom nektek, milyen hatalommal teszem ezeket.
25 Honnan való volt a János keresztsége: mennyből vagy emberektől?" Ők pedig így tanakodtak egymás között: "Ha azt mondjuk: mennyből, azt fogja mondani nekünk: Akkor miért nem hittetek neki?
26 Ha pedig azt mondjuk: emberektől, akkor félnünk kell a sokaságtól, mert Jánost mindenki prófétának tartja."
27 Ezért ezt felelték Jézusnak: "Nem tudjuk." Ő pedig így válaszolt nekik: "Én sem mondom meg nektek, milyen hatalommal teszem ezeket."
A két testvér példázata
28 "De mi a véleményetek erről? Egy embernek két fia volt, és az elsőhöz fordulva ezt mondta: Fiam, menj, dolgozz ma a szőlőben.
29 Ő így felelt: Nem akarok; később azonban meggondolta magát, és elment.
30 Azután a másikhoz fordulva annak is ugyanezt mondta. Ő azonban így felelt: Megyek, uram - de nem ment el.
31 Ki teljesítette a kettő közül az apja akaratát?" "Az első" - felelték. Jézus erre ezt mondta nekik: "Bizony, mondom néktek: a vámszedők és a parázna nők megelőznek titeket az Isten országában.
32 Mert eljött hozzátok János az igazság útján, de nem hittetek neki, a vámszedők és a parázna nők pedig hittek neki. Ti azonban ezt látva még később sem gondoltátok meg magatokat, hogy higgyetek neki."
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society