Old/New Testament
A bölcsesség mindennél nagyobb kincs
8 Nem kiált-e a bölcsesség, nem hallatja-e szavát az értelem?
2 Kiáll a magaslatok ormára, az útra, a keresztutakra.
3 A városba vivő kapuknál, a bejáratoknál hangosan kiált.
4 Hozzátok kiáltok, férfiak, szavam az emberekhez szól.
5 Legyetek okosak, ti együgyűek, legyetek értelmesek, ti ostobák!
6 Hallgassatok rám, mert fontos dolgokat mondok, ha felnyitom ajkamat, helyes, amit mondok.
7 Mert szám igazságot szól, ajkam utálja a gonoszt.
8 Számnak minden szava igaz, nincs bennük csalárdság vagy hamisság.
9 Mind világosak az értelmeseknek, és az ismeretre vágyóknak érthetők.
10 Intésemet fogadjátok el, ne az ezüstöt, inkább a tudást, mint a színaranyat!
11 Mert értékesebb a bölcsesség az igazgyöngynél, és nem fogható hozzá semmiféle drágaság.
12 Én, a bölcsesség, együtt lakom az okossággal, és nálam van a megfontolt tudás.
13 Aki féli az Urat, gyűlöli a rosszat. A kevélyt és a kevélységet, a helytelen utat. meg az álnok beszédet gyűlölöm.
14 Enyém a tanács és a jutalom, én vagyok az értelem, enyém a hatalom.
15 Általam uralkodnak a királyok, és rendelkeznek igazságosan a fejedelmek.
16 Általam vezetnek a vezérek, és ítélkeznek igazságosan az elöljárók.
17 Szeretem azokat, akik engem szeretnek, megtalálnak engem, akik keresnek.
18 Gazdagság és megbecsülés van nálam, maradandó vagyon és igazság.
19 Gyümölcsöm drágább az aranynál, a színaranynál is, és jövedelmem a színezüstnél.
20 Az igazság ösvényén járok és a törvénynek az útjain,
21 hogy örökséget adjak az engem szeretőknek, és megtöltsem kincstárukat.
22 Az Úr útjának kezdetén alkotott engem, művei előtt réges-régen.
23 Az ősidőkben formált engem, kezdetben, a föld keletkezése előtt.
24 Mikor még nem voltak mélységek, megszülettem, mikor még nem voltak tele a források vízzel.
25 Mielőtt a hegyek helyükre kerültek, a halmok létrejötte előtt megszülettem;
26 amikor még nem alkotta meg a földet, a rónákat, még a világ legelső porszemét sem.
27 Ott voltam, amikor megszilárdította az eget, amikor kimérte a látóhatárt a mélység fölött.
28 Amikor megerősítette odafönt a fellegeket, amikor felbuzogtak a mélység forrásai,
29 amikor határt szabott a tengernek, hogy a víz át ne léphesse partját, amikor kimérte a föld alapjait,
30 én már mellette voltam, mint kedvence, és gyönyörűsége voltam minden nap, színe előtt játszadozva mindenkor.
31 Játszadoztam földje kerekségén, és gyönyörködtem az emberekben.
32 Ezért, fiaim, hallgassatok rám, mert boldogok, akik megőrzik útjaimat!
33 Hallgassatok az intésre, hogy bölcsek legyetek, és ne hanyagoljátok el azt!
34 Boldog ember az, aki hallgat rám, ajtóm előtt vigyázva minden nap, ajtófélfáimat őrizve.
35 Mert aki engem megtalál, az életet találja meg, és kegyelmet nyer az Úrtól.
36 De aki vétkezik ellenem, magának árt, gyűlölőim mind a halált szeretik.
A bölcsesség és a balgaság hívogatása
9 A bölcsesség házat épített magának, hét oszlopot faragott hozzá.
2 Levágta vágómarháját, megfűszerezte borát, és megterítette asztalát.
3 Lányokat küldött ki, hogy így kiáltsanak a város magasan fekvő pontjain:
4 Aki tapasztalatlan, térjen be ide! Az esztelennek pedig ezt mondja:
5 Jöjjetek, egyetek a kenyeremből, és igyatok fűszerezett boromból!
6 Hagyjátok el az együgyűséget, és éltek, járjatok az értelem útján!
7 Aki meginti a csúfolódót, maga fog pironkodni, aki megfeddi a bűnöst, magát szennyezi be.
8 Ne fedd meg a csúfolódót, mert meggyűlöl téged, de fedd meg a bölcset, az szeretni fog téged!
9 Adj a bölcsnek, és még bölcsebb lesz, tanítsd az igazat, és ő gyarapítja tudását!
10 A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme, és a Szentnek a megismerése ad értelmet.
11 Mert általam sokasodnak meg napjaid, és gyarapodnak életed évei.
12 Ha bölcs vagy, magadnak vagy bölcs, ha csúfolódó vagy, magad vallod kárát.
13 A balgaság fecsegő asszony, együgyű, és semmit sem tud.
14 Kiül háza ajtajába egy székre a város magaslatán.
15 Így szólítja meg az arra járókat, akik egyenes ösvényeken járnak:
16 Aki tapasztalatlan, térjen be ide! Az esztelennek pedig ezt mondja:
17 A lopott víz édes, az eldugott kenyér kedves.
18 De nem tudják, hogy az árnyak vannak ott, és vendégei a halál mélységeibe kerülnek.
Pál ajánlólevele: a korinthusi gyülekezet
3 Elkezdjük-e ismét ajánlani önmagunkat? Vagy szükségünk van-e, mint némelyeknek, hozzátok szóló vagy tőletek kapott ajánlólevelekre?
2 A mi levelünk ti vagytok, amely be van írva szívünkbe, amelyet ismer és olvas minden ember.
3 Mert nyilvánvaló, hogy ti Krisztusnak a mi szolgálatunk által szerzett levele vagytok, amely nem tintával, hanem az élő Isten Lelkével van felírva; és nem kőtáblára, hanem a szívek hústábláira.
Az ó és az új szövetség szolgálatának dicsősége
4 Ilyen bizodalmunk pedig a Krisztus által van Isten iránt.
5 Nem mintha önmagunktól, mintegy a magunk erejéből volnánk alkalmasak, hogy bármit is megítéljünk; ellenkezőleg, a mi alkalmasságunk az Istentől van.
6 Ő tett alkalmassá minket arra, hogy az új szövetség szolgái legyünk, nem betűé, hanem Léleké, mert a betű megöl, a Lélek pedig megelevenít.
7 Ha pedig a halálnak betűkkel kőbe vésett szolgálata dicsőséges volt, úgyhogy nem tudtak Izráel fiai Mózes arcára nézni arcának múló dicsősége miatt,
8 hogyne volna még dicsőségesebb a Lélek szolgálata?
9 Mert ha a kárhoztatás szolgálata dicsőséges, mennyivel dicsőségesebb az igazság szolgálata!
10 Sőt ami ott dicsőséges volt, már nem is dicsőséges az azt felülmúló dicsőség miatt.
11 Ha ugyanis a mulandó dicsőséges, mennyivel inkább dicsőséges a maradandó.
12 Mivel tehát ilyen reménységünk van, teljes nyíltsággal szólunk;
13 és nem úgy, mint Mózes, aki leplet tett az arcára, hogy ne lássák Izráel fiai a mulandó dicsőség végét.
14 De az ő gondolkozásuk eltompult, mert az Ószövetség felolvasásakor ugyanaz a lepel mind a mai napig felfedetlenül megmaradt, mivel az csak Krisztusban tűnik el.
15 Sőt mindmáig, valahányszor Mózest olvassák, lepel van a szívükön.
16 De ha majd megtérnek az Úrhoz, elvétetik a lepel.
17 Az Úr pedig a Lélek, és ahol az Úr Lelke, ott a szabadság.
18 Mi pedig, miközben fedetlen arccal, mint egy tükörben szemléljük az Úr dicsőségét mindnyájan, ugyanarra a képre formálódunk át az Úr Lelke által dicsőségről dicsőségre.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society