Book of Common Prayer
[a] Dávidé, abból az időből, amikor Abimeleknél keresett menedéket, és úgy viselkedett, mintha eszelős lett volna. Abimelek pedig elkergette Dávidot, aki el is ment.
34 Áldom az Örökkévalót jó időben, rossz időben,
én mindig őt dicsérem!
2 Az Örökkévalóval dicsekszem,
hallják meg ezt az alázatosak, és örüljenek!
3 Jöjjetek, dicsérjétek velem az Örökkévalót,
jöjjetek, dicsérjük együtt őt!
4 Nézzétek! Az Örökkévalóhoz futottam,
s ő meghallgatott engem,
minden félelmemtől megmentett.
5 Csak nézz az Örökkévalóra,
és tőle várj segítséget,
akkor arcod felderül,
soha nem kell félned!
6 Látjátok, ez a szegény is az Örökkévalóhoz kiáltott,
ő pedig kimentette minden bajból!
7 Mert az Örökkévaló angyala körülveszi azokat,
akik tisztelik és félik az Örökkévalót,
és megvédi őket.
8 Ízleljétek és lássátok meg,
hogy jó az Örökkévaló!
Bizony, boldog és áldott,
aki benne bízik!
9 Imádjátok az Örökkévalót, ti szentjei!
Mert akik őt félik és tisztelik,
nem szenvednek hiányt semmiben!
10 Még a fiatal oroszlánok is koplalnak és éheznek,
de akik az Örökkévalótól kérnek segítséget,
semmi jót nem nélkülöznek.
11 Jöjjetek, gyermekeim, hallgassatok rám,
megtanítlak benneteket tisztelni az Örökkévalót!
12 Szereted az életet,
sokáig akarsz boldogan élni?
13 Akkor őrizd meg nyelved a gonosztól,
és szádat a hazugságtól!
14 Messzire kerüld el, ami gonosz,
és tedd meg, ami jó!
Törekedj a békességre,
ne nyugodj, míg el nem éred!
15 Az Örökkévaló megvédi az igazakat,
s meghallja kiáltásukat.
16 De ellene fordul a gonoszoknak,
még emléküket is kiirtja a földről.
17 Aki az Örökkévalóhoz imádkozik,
azt ő meghallgatja,
és kimenti minden bajából.
18 Közel van a megtört szívűekhez,
és megmenti a reményvesztett lelkűeket.
19 Valóban, sok baj éri az igazakat,
de az Örökkévaló valamennyiből kimenti őket!
20 Megőrzi még a csontjaikat is,
egy se törik el közülük.
21 De a gonoszokat saját gonoszságuk öli meg,
az igazak ellenségei mind megbűnhődnek.
22 Az Örökkévaló megváltja szolgái életét,
aki hozzá menekül, azt nem ítéli el.
Isten imádása a Mennyben
19 Ezután olyan hangot hallottam, mintha a Mennyben óriási sokaság erős hangon egyszerre kiáltana:
„Halleluja![a]
Istenünké a győzelem, a dicsőség és a hatalom!
4 Ekkor földre borult a huszonnégy mennyei vezető és a négy mennyei élőlény, és így imádták a trónon ülő Istent:
„Ámen! Halleluja!”
5 Hang hallatszott a trón felől, amely ezt mondta:
„Dicsérjétek Istenünket, ti, akik szolgáljátok őt,
dicsérjétek mind, akik félitek őt,
kicsinyek és hatalmasok!”
6 Nagy sokaság hangját hallottam, amely hatalmas vízesés robajához, vagy mennydörgéshez hasonlított. Ezt kiáltották:
„Halleluja!
Uralkodik Istenünk,
az Örökkévaló, a Mindenható!
7 Örüljünk, ujjongjunk és adjunk dicsőséget neki,
mert eljött a Bárány menyegzőjének napja!
Menyasszonya felkészült a menyegzőre:
8 ragyogó, tiszta menyasszonyi ruhát kapott,
abba öltözött.”
(Ez a menyasszonyi ruha Isten népének jó és igazságos tetteit jelképezi.)
9 Ezután az angyal hozzám fordult: „Írd le: Boldogok és áldottak, akiket meghívtak a Bárány lakodalmába, az ünnepi vacsorára!” Majd hozzátette: „Ezek valóban Isten igaz szavai.”
10 Ekkor én, János, az angyal lába elé borultam, hogy imádjam őt, de ő visszatartott: „Vigyázz, ne tedd, mert én csak szolgatársad vagyok neked is, meg a testvéreidnek is — mindazoknak, akik Jézus tanúságtételét hordozzák. Istent imádd! Mert a Jézus tanúságtétele a prófétálás szelleme.”
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center