Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
17 Bánj jól szolgáddal, hogy élhessek, és én megtartom igédet.
18 Nyisd föl szememet, hogy megláthassam, milyen csodálatos a te törvényed.
19 Jövevény vagyok a földön, ne rejtsd el előlem parancsolataidat!
20 Őrlődik lelkem, mert vágyódik döntéseid után mindenkor.
21 Megdorgálod az átkozott kevélyeket, akik eltérnek parancsolataidtól.
22 Fordítsd el rólam a gyalázatot és a megvetést, hiszen megfogadtam intelmeidet.
23 Ha a fejedelmek összeülnek, és rólam tárgyalnak, szolgád akkor is rendelkezéseidről elmélkedik.
24 Csak a te intelmeidben gyönyörködöm, azok az én tanácsadóim.
25 Életem a porhoz tapad: eleveníts meg igéddel!
26 Ha dolgaimat elbeszélem, te meghallgatsz. Taníts meg rendelkezéseidre!
27 Értesd meg velem utasításaid célját, hogy elmélkedjem csodáidon!
28 Nem tudok aludni a bánat miatt, erősíts meg engem igéddel!
29 Tarts engem távol a hazugok útjától, és ajándékozz meg kegyelmesen törvényeddel!
30 Az igaz utat választottam, döntéseidet magam előtt tartom.
31 Ragaszkodom intelmeidhez, URam, ne engedj megszégyenülnöm!
32 Parancsolataid útján járok, mert bizakodó szívet adsz nekem.
5 Ha az Úr, a Seregek Ura megérinti a földet, megrendül az, és gyászol minden lakója. Úgy megemelkedik, akár a Nílus; majd leapad, mint Egyiptom folyója.
6 A mennyben építette meg palotáját, és a földön vetett alapot boltozatának. Szól a tenger vizének, és kiönti azt a szárazföldre: az Úr az ő neve!
7 Nem olyanok vagytok-e előttem, Izráel fiai, mint az etiópok? - így szól az Úr. Én hoztam ki Izráelt Egyiptomból, a filiszteusokat meg Kaftórból és az arámokat Kírből!
8 Az én Uram, az Úr szemmel tartja a vétkes országot. Kipusztítom azt a föld színéről! Bár mégsem pusztítom ki egészen Jákób házát - így szól az Úr.
9 Mert én parancsolok a népeknek, és megrostálom Izráel házát, mintha rostával ráznák, de egy szem sem esik a földre.
10 Fegyvertől halnak meg népem vétkesei, akik azt gondolják: Nem ér el minket, és nem talál ránk a veszedelem.
Boldog jövő ígérete
11 Azon a napon fölállítom Dávid összedőlt sátorát, kijavítom réseit, helyreállítom romjait, fölépítem, és olyan lesz, mint hajdan.
12 Birtokba veszik Edóm maradékát és mindazokat a népeket, amelyeket majd rólam neveznek el - így szól az Úr, aki ezt véghezviszi.
13 Eljön majd az idő - így szól az Úr -, amikor nyomon követi a szántó az aratót, a szőlőtaposó a magvetőt. Must csurog a hegyekről, és ömlik a halmokról.
14 Jóra fordítom népemnek, Izráelnek sorsát. Az elpusztult városokat fölépítik, és laknak bennük. Ültetnek szőlőket, és isszák azok borát, kerteket művelnek, és eszik azok gyümölcsét.
15 Elültetem őket földjükbe, és többé nem tépik ki őket földjükből, amelyet nekik adtam. Ezt mondja az Úr, a te Istened.
41 A zsidók ekkor zúgolódni kezdtek ellene, mert ezt mondta: "Én vagyok az a kenyér, amely a mennyből szállott le" -
42 és azt kérdezték: "Nem Jézus ez, a József fia, akinek ismerjük apját és anyját? Akkor hogyan mondhatja: A mennyből szálltam le?"
43 Jézus így válaszolt nekik: "Ne zúgolódjatok egymás között!
44 Senki sem jöhet énhozzám, ha nem vonzza őt az Atya, aki elküldött engem. Én pedig feltámasztom az utolsó napon.
45 Meg van írva a prófétáknál: És mindnyájan Istentől tanítottak lesznek. Aki az Atyától hallott és tanult, az mind énhozzám jön.
46 Nem mintha bárki látta volna az Atyát: csak aki az Istentől van, az látta az Atyát.
47 Bizony, bizony, mondom néktek: aki hisz, annak örök élete van.
48 Én vagyok az élet kenyere.
49 Atyáitok a mannát ették a pusztában, mégis meghaltak.
50 De ez az a kenyér, amely a mennyből szállt le, hogy aki eszik belőle, meg ne haljon:
51 Én vagyok az az élő kenyér, amely a mennyből szállt le: ha valaki eszik ebből a kenyérből, élni fog örökké, mert az a kenyér, amelyet én adok oda a világ életéért, az az én testem."
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society