Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
Isten első beszéde Jóbhoz: A világmindenség Isten alkotása
38 Ekkor megszólalt az Úr a viharban, és ezt mondta Jóbnak:
2 Ki akarja elhomályosítani örök rendemet értelem nélküli szavakkal?
3 Övezd hát föl derekadat férfiasan! Én kérdezlek, te meg oktass engem!
4 Hol voltál, amikor a földnek alapot vetettem? Mondd el, ha tudsz valami okosat!
5 Tudod, ki szabta meg annak méreteit, vagy ki feszített ki fölötte mérőzsinórt?
6 Mire vannak erősítve oszlopai, vagy ki helyezte el sarokkövét,
7 amikor együtt vigadoztak a hajnali csillagok, és ujjongtak mind az istenfiak?
34 El tudod-e juttatni hangodat a felhőkig, hogy vízáradat borítson el téged?
35 Tudsz-e villámokat küldeni útjukra, és mondják-e neked: Itt vagyunk?
36 Ki adott bölcsességet a sötét felhőkbe, vagy a légi tüneményeknek ki ajándékozott értelmet?
37 Ki olyan bölcs, hogy meg tudja számlálni a fellegeket, és ki tudja kiüríteni az ég tömlőit,
38 ha megkeményedik a föld, mint az öntvény, és egymáshoz tapadnak a göröngyök?
A Teremtő dicsősége az állatvilág életében
39 Tudsz-e a nőstény oroszlánnak zsákmányt ejteni, ki tudod-e elégíteni az oroszlánkölykök éhségét,
40 amikor rejtekhelyükön lapulnak, és a bokrok között leshelyükön fekszenek?
41 Ki szerez eledelt a hollónak, amikor fiókái Istenhez kiáltanak, és kóvályognak, mert nincs mit enniük?
A teremtő és megtartó Isten
104 Áldjad, lelkem, az URat! URam, Istenem, igen nagy vagy, fenségbe és méltóságba öltöztél,
2 világosságot vettél magadra, mint egy köpenyt. Ő az, aki sátorként feszítette ki az eget,
3 palotáját a vizek fölé építette, a felhőket tette kocsijává, szelek szárnyán jár.
4 A szeleket tette követeivé, a lángoló tüzet szolgájává.
5 Szilárd alapokra helyezte a földet, hogy soha meg ne inogjon.
6 Mély vizekkel borítottad be, mint valami öltözettel, a hegyeken is állt a víz.
7 Dorgálásodra lefutottak, mennydörgő szavadra elszéledtek.
8 A hegyek fölemelkedtek, a völgyek lesüllyedtek oda, ahol helyet készítettél nekik.
9 Határt szabtál nekik, nem léphetik át, nem önthetik el újból a földet.
24 Milyen nagy alkotásaidnak száma, URam! Valamennyit bölcsen alkottad, tele van a föld teremtményeiddel.
35 Vesszenek ki a földről a vétkesek, ne legyenek többé bűnösök! Áldjad, én lelkem, az URat! Dicsérjétek az URat!
Krisztus örök üdvösség szerzője lett szenvedése és engedelmessége által
5 Mert minden főpap, akit emberek közül választanak, az emberekért rendeltetett Isten szolgálatára, hogy ajándékokat és áldozatokat mutasson be a bűnökért.
2 Együtt tud érezni a tudatlanokkal és a tévelygőkkel, mivel ő maga is körül van véve erőtlenséggel.
3 Így nemcsak a népért, de önmagáért is köteles bűnért való áldozatot bemutatni.
4 Senki sem szerezheti meg azonban önmagának ezt a tisztességet, csak az, akit az Isten hív el, mint Áront is.
5 Ugyanúgy a Krisztus sem maga dicsőítette meg magát azzal, hogy főpap lett, hanem az, aki így szólt hozzá: "Az én fiam vagy, ma nemzettelek téged."
6 Ahogyan másutt is mondja: "Pap vagy te örökké, Melkisédek rendje szerint."
7 Ő testi élete idején könyörgésekkel és esedezésekkel, hangos kiáltással és könnyek között járult az elé, akinek hatalma van arra, hogy kiszabadítsa őt a halálból. És meghallgattatott istenfélelméért.
8 Jóllehet ő a Fiú, szenvedéseiből megtanulta az engedelmességet,
9 és miután tökéletességre jutott, örök üdvösség szerzőjévé lett mindazok számára, akik engedelmeskednek neki.
10 Mert az Isten őt a Melkisédek rendje szerint való főpapnak nevezte.
Zebedeus fiainak kérése(A)
35 Ekkor hozzálépett Jakab és János, a Zebedeus két fia, és így szóltak hozzá: "Mester, szeretnénk, ha megtennéd nekünk, amit kérünk."
36 Jézus megkérdezte tőlük: "Mit szeretnétek, mit tegyek meg nektek?"
37 Ők pedig ezt mondták neki: "Add meg nekünk, hogy egyikünk a jobb, a másikunk a bal kezed felől üljön majd dicsőséges uralkodásod idején."
38 Jézus így válaszolt: "Nem tudjátok, mit kértek. Vajon ki tudjátok-e inni azt a poharat, amelyet én kiiszom, és meg tudtok-e keresztelkedni azzal a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem?"
39 Mire ők így feleltek neki: "Meg tudjuk tenni." Jézus ekkor ezt mondta nekik: "Azt a poharat, amelyből én iszom, kiisszátok, és azzal a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem, megkeresztelkedtek,
40 de hogy ki üljön jobb vagy bal kezem felől, azt nem az én dolgom megadni, mert azoké lesz az, akiknek elkészíttetett."
41 Amikor ezt a tíz tanítvány meghallotta, megharagudott Jakabra és Jánosra.
42 De Jézus odahívta őket, és így szólt hozzájuk: "Tudjátok, hogy azok, akik a népek fejedelmeinek számítanak, uralkodnak rajtuk, és nagyjaik hatalmaskodnak rajtuk.
43 De nem így van közöttetek, hanem aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen szolgátok;
44 és aki első akar lenni közöttetek, az legyen mindenki rabszolgája.
45 Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért."
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society