Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
Jób hetedik válasza: Bízik Isten igazságos ítéletében
23 Ekkor megszólalt Jób, és ezt mondta:
2 Most is csak lázongás, ha panaszkodom, kezemmel kell elfojtanom sóhajtásomat.
3 Bár tudnám, hogy hol találom Istent! Elmennék a trónusáig,
4 eléje terjeszteném ügyemet, tele lenne szám szemrehányással,
5 hogy megtudjam, milyen szavakkal válaszol, és hogy megértsem, mit is mond nekem:
6 teljes erővel perel-e majd velem, vagy pedig csak figyel rám?
7 Becsületes emberként vitatkoznék vele, és végleg fölmentene engem a bírám.
8 De ha kelet felé megyek, nincs ott, ha nyugat felé, nem veszem észre.
9 Ha északon működik, nem látom, ha délre fordul, ott sem láthatom.
16 Mert Isten csüggesztette el szívemet, a Mindenható rettentett meg engem.
17 Mert nem a sötétség miatt kell elnémulnom, nem az arcomat borító sűrű homály miatt.
Az igaz ember szenvedése és szabadulása
22 A karmesternek: "A hajnali szarvas" kezdetű ének dallamára. Dávid zsoltára.
2 Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el? Távol van tőlem a segítség, pedig jajgatva kiáltok!
3 Istenem! Hívlak nappal, de nem válaszolsz, éjszaka is, de nem tudok elcsendesedni.
4 Pedig te szent vagy, trónodon ülsz, rólad szólnak Izráel dicséretei.
5 Benned bíztak őseink, bíztak, és megmentetted őket.
6 Hozzád kiáltottak segítségért, és megmenekültek, benned bíztak, és nem szégyenültek meg.
7 De én féreg vagyok, nem ember, gyaláznak az emberek, és megvet a nép.
8 Gúnyolódnak rajtam mind, akik látnak, ajkukat biggyesztik, fejüket csóválják:
9 Az Úrra bízta magát, mentse hát meg őt, szabadítsa meg, hiszen kedvelte!
10 Te hoztál ki engem anyám méhéből, biztonságba helyeztél anyám emlőin.
11 Már anyám ölében is rád voltam utalva, anyám méhében is te voltál Istenem.
12 Ne légy tőlem távol, mert közel van a baj, és nincs, aki segítsen!
13 Hatalmas bikák vettek körül, bekerítettek a básáni bivalyok.
14 Föltátották rám szájukat, mint a marcangoló, ordító oroszlán.
15 Szétfolytam, mint a víz, kificamodtak a csontjaim. Szívem, mint a viasz, megolvadt bensőmben.
Isten igéje élesebb a kétélű kardnál
12 Mert Isten igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál, és áthatol az elme és a lélek, az ízületek és a velők szétválásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait.
13 Nincsen olyan teremtmény, amely rejtve volna előtte, sőt mindenki mezítelen és fedetlen az ő szeme előtt. Neki kell majd számot adnunk.
Járuljunk bizalommal a kegyelem királyi székéhez
14 Mivel tehát nagy főpapunk van, aki áthatolt az egeken, Jézus, az Isten Fia, ragaszkodjunk hitvallásunkhoz.
15 Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, kivéve a bűnt.
16 Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk.
A gazdag ifjú(A)
17 Amikor útnak indult, odafutott hozzá egy ember, és térdre borulva előtte, azt kérdezte tőle: "Jó Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?"
18 Jézus így szólt hozzá: "Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó az egy Istenen kívül.
19 Tudod a parancsolatokat: Ne ölj, ne paráználkodj, ne lopj, ne tanúskodj hamisan, ne károsíts meg senkit, tiszteld apádat és anyádat."
20 Az pedig ezt mondta neki: "Mester, mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva."
21 Jézus miután rátekintett, megkedvelte, és ezt mondta neki: "Egy valami hiányzik még belőled: menj, add el, amid van, és oszd szét a szegények között, akkor kincsed lesz a mennyben; azután jöjj, és kövess engem."
22 A válasz miatt elborult az ember arca, és szomorúan távozott, mert nagy vagyona volt.
23 Jézus ekkor körülnézett, és így szólt tanítványaihoz: "Milyen nehezen mennek be Isten országába a gazdagok!"
24 A tanítványok megdöbbentek szavain, Jézus azonban ismét megszólalt, és ezt mondta nekik: "Gyermekeim, milyen nehéz az Isten országába bejutni!
25 Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint gazdagnak az Isten országába bejutni."
26 Ők még jobban megrökönyödtek, és ezt kérdezgették egymás közt: "Akkor ki üdvözülhet?"
27 Jézus rájuk tekintett, és ezt mondta: "Az embereknek lehetetlen, de az Istennek nem, mert az Istennek minden lehetséges."
A tanítványok jutalma(B)
28 Péter megszólalt, és ezt mondta neki: "Íme, mi elhagytunk mindent, és követőid lettünk."
29 Jézus így szólt: "Bizony, mondom néktek: senki sincs, aki elhagyta házát vagy testvéreit, anyját vagy apját, gyermekeit vagy szántóföldjeit énértem és az evangéliumért,
30 és ne kapna százannyit: most ebben a világban házakat és testvéreket, anyát, gyermeket, és szántóföldeket üldöztetésekkel együtt, a jövendő világban pedig örök életet.
31 Ellenben sok elsőből lesz utolsó, és sok utolsóból lesz első."
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society