Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
Az igaz ember szenvedése és szabadulása
22 A karmesternek: "A hajnali szarvas" kezdetű ének dallamára. Dávid zsoltára.
2 Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el? Távol van tőlem a segítség, pedig jajgatva kiáltok!
3 Istenem! Hívlak nappal, de nem válaszolsz, éjszaka is, de nem tudok elcsendesedni.
4 Pedig te szent vagy, trónodon ülsz, rólad szólnak Izráel dicséretei.
5 Benned bíztak őseink, bíztak, és megmentetted őket.
6 Hozzád kiáltottak segítségért, és megmenekültek, benned bíztak, és nem szégyenültek meg.
7 De én féreg vagyok, nem ember, gyaláznak az emberek, és megvet a nép.
8 Gúnyolódnak rajtam mind, akik látnak, ajkukat biggyesztik, fejüket csóválják:
9 Az Úrra bízta magát, mentse hát meg őt, szabadítsa meg, hiszen kedvelte!
10 Te hoztál ki engem anyám méhéből, biztonságba helyeztél anyám emlőin.
11 Már anyám ölében is rád voltam utalva, anyám méhében is te voltál Istenem.
12 Ne légy tőlem távol, mert közel van a baj, és nincs, aki segítsen!
13 Hatalmas bikák vettek körül, bekerítettek a básáni bivalyok.
14 Föltátották rám szájukat, mint a marcangoló, ordító oroszlán.
15 Szétfolytam, mint a víz, kificamodtak a csontjaim. Szívem, mint a viasz, megolvadt bensőmben.
Bildád második beszéde: A bűnösökre pusztulás és feledés vár
18 Megszólalt a súahi Bildád, és ezt mondta:
2 Mikor hagytok már fel a szavakkal? Gondolkozzatok, és aztán beszéljünk!
3 Miért tartasz bennünket állatnak, és miért nézel ostobának?
4 Ha magadat marcangolod haragodban, talán elpusztul miattad a föld, és elmozdul helyéről a kőszikla?
5 Sőt, a bűnösök világossága kialszik, tüzük lángja nem fénylik.
6 A világosság elsötétedik sátrában, mécsese kialszik mellette.
7 Erőteljes léptei megrövidülnek, saját tanácsa buktatja el.
8 Mert lába hálóba bonyolódik, és kelepcébe kerül.
9 Sarkát csapda ragadja meg, és hurok feszül rá.
10 Kötél van elrejtve számára a földön, és csapda van ösvényén.
11 Körös-körül félelmek rémítik, és kergetik lépten-nyomon.
12 Éhesen vár rá a nyomorúság, és kész a veszedelem, hogy elbuktassa.
13 Darabonként rágja le a bőrét, darabonként rágja a halál kezdete.
14 El kell szakadnia biztonságos sátrától, és oda kell lépnie a borzalmak királya elé.
15 Sátrában nem az övéi laknak, lakóhelyére kénkövet szórnak.
16 Alul elszáradnak gyökerei, és felül lefonnyad az ága.
17 Emlékezete eltűnik a földről, és nem emlegetik nevét az utcán.
18 Világosságból sötétségbe taszítják, a föld kerekségéről elűzik.
19 Utódja és sarjadéka nem lesz népe között, senkije sem marad lakóhelyén.
20 Végnapján elszörnyednek a nyugaton lakók, és iszonyat fogja el a keleten lakókat.
21 Bizony, így jár az álnokok hajléka, annak lakóhelye, aki nem akar Istenről tudni.
Isten népének nyugalma
4 Mivel még nem teljesedett be az ő nyugalmába való bemenetel ígérete, gondosan ügyeljünk arra, hogy közülünk senki le ne maradjon erről.
2 Mert nekünk is hirdették az evangéliumot, mint azoknak is; de nekik nem használt a hirdetett ige, mivel nem párosult hittel azokban, akik hallgatták.
3 Mi, akik hiszünk, bemegyünk abba a nyugalomba, amint megmondotta: "Ezért megesküdtem haragomban, hogy nem mennek be az én nyugalmam helyére". Munkái készen voltak a világ teremtése óta,
4 és valahol így szól az Írás a hetedik napról: "És megnyugodott az Isten a hetedik napon minden alkotó munkája után."
5 Itt viszont ezt mondja: "Nem mennek be az én nyugalmam helyére."
6 Mivel tehát még várható, hogy némelyek bemennek abba, és akiknek előbb hirdették az evangéliumot, nem mentek be engedetlenségük miatt,
7 egy napot ismét "mának" jelöl ki. Ekkor Dávid által annyi idő múlva így szól, ahogyan előbb mondtuk: "Ma, ha az ő hangját halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket!"
8 Mert ha Józsué bevitte volna őket a nyugalom helyére, nem szólna azután egy másik napról.
9 A szombati nyugalom tehát még ezután vár az Isten népére.
10 Aki ugyanis bement az Isten nyugalmába, maga is megnyugodott a munkáitól, mint Isten is a magáétól.
11 Igyekezzünk tehát bemenni abba a nyugalomba, hogy senki el ne essék az ehhez hasonló engedetlenség következtében.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society