Revised Common Lectionary (Semicontinuous)

A zenészek vezetőjének. Dávid zsoltára.

Eszter a király előtt

5 A harmadik napon Eszter királynéhoz méltóan felöltözött, bement a királyi palota belső udvarába, és megállt a trónterem ajtajában. A király a bejárattal szemben lévő trónon ült. ² Amikor meglátta Eszter királynét, örömmel fogadta, és kegyelme jeléül kinyújtotta rá aranypálcáját. Akkor Eszter belépett a terembe, a király elé járult, és megérintette a pálca végét.

³ A király pedig megkérdezte: „Mi járatban vagy, Eszter királyné? Mit kívánsz? Bármi legyen is az, megkapod — akár a királyságom felét is.”

⁴ „Ha a király is jónak látja, jöjjön el hozzám ma este a lakomára, amelyet számára készítettem, és hozza magával Hámánt is” — felelte Eszter.

⁵ „Kerítsétek elő hamar Hámánt — parancsolta szolgáinak a király —, hogy teljesítsük a királyné kívánságát!”

Így hát a király és Hámán azon az estén Eszternél vendégeskedett. ⁶ Vacsora közben, amikor bort ittak, a király Eszterhez fordult: „Mit kívánsz, mondd el bátran! Teljesítem. Mi a kérésed? Bármi legyen is az, megkapod — akár a királyságom felét is.”

^7-8 Eszter így válaszolt: „Valóban szeretnék valamit kérni. De ha a király igazán kedvel engem, és ha jónak látja, hogy kérésemet teljesítse, akkor Hámánnal együtt jöjjön el holnap is a lakomára, amelyet számára készítek. Akkor majd elmondom, mit kérek.”

Hámán ki akarja végeztetni Márdokeust

⁹ A vacsora után Hámán jókedvűen és elégedetten hazaindult. Útközben azonban meglátta a király kapujában Márdokeust, aki nem állt fel előtte, és nem félt tőle. Emiatt Hámánt harag és gyűlölet töltötte el Márdokeus iránt, ¹⁰ de uralkodott magán, és nem szólt semmit, csak hazament.

Azután hívatta tanácsadóit és a feleségét, Zerest. ¹¹ Dicsekedett nekik óriási gazdagságával, sok fiával, s mindazzal, amivel a király kitüntette és megtisztelte őt. Elmondta nekik, hogy a király őt minden más birodalmi vezetőnél és királyi tisztviselőnél nagyobb méltóságra emelte. ¹² Majd hozzátette: „De ez még nem minden! Én vagyok az egyetlen, akit Eszter királyné meghívott a királlyal együtt a lakomára, amelyet rendezett. Sőt, holnapra is ugyanilyen meghívást kaptam tőle a következő vacsorára. ¹³ De mit ér mindez, ha közben nap mint nap látnom kell azt a zsidót, Márdokeust, a király kapujában ülni!”

¹⁴ Erre felesége és barátai azt mondták: „Készíttess egy 50 könyök^[a] magas akasztófát, és holnap reggel kérd meg a királyt, hogy akasztassa fel arra Márdokeust! Azután már vidáman mehetsz a királlyal együtt a lakomára.” Ez tetszett Hámánnak, és kiadta a parancsot szolgáinak, hogy állítsák fel az akasztófát.

Isten ajándéka és Krisztus ellenségei

¹⁸ Gyermekeim, elérkezett az utolsó óra. Ahogyan már hallottatok róla, Krisztus Ellensége el fog jönni. Valóban, Krisztusnak sok ellensége már itt is van, ebből is láthatjuk, hogy csakugyan az utolsó órában élünk. ¹⁹ Krisztusnak ezek az ellenségei egy ideig közöttünk voltak, azután elhagytak bennünket. Közöttünk voltak, de valójában sohasem tartoztak közénk, hiszen máskülönben nem hagytak volna el minket. Mivel azonban elmentek, nyilvánvaló, hogy valójában sohasem tartoztak közénk.

²⁰ Gyermekeim, ti mindannyian különleges ajándékot^[a] kaptatok Istentől,^[b] ezért ismeritek az igazságot. ²¹ Nem azért írtam nektek ezeket, mintha nem ismernétek az igazságot, hanem éppen azért, mert ismeritek. Azért írtam, mert tudjátok, hogy az igazságból nem származik hazugság.

²² Mi a legnagyobb hazugság? Az, ha valaki azt állítja, hogy Jézus nem a Messiás. Aki ezt mondja, az Krisztus ellensége, mert nem akarja elismerni az Atya-Isten és a Fiú hatalmát. ²³ Aki nem hisz a Fiúban, az nem ismeri az Atyát sem. Aki azonban elismeri a Fiú hatalmát, az elismeri az Atyát is.

²⁴ Kövessétek továbbra is azt a tanítást, amelyet kezdettől fogva hallottatok! Ha ez bennetek marad, akkor ti is közösségben maradtok a Fiúval és az Atyával. ²⁵ Mert ez az, amit ő nekünk megígért: az örök élet.