Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
HARMADIK KÖNYV
A kételkedő ember megnyugvása
73 Ászáf zsoltára. Milyen jó az Isten Izráelhez, a tiszta szívűekhez!
2 De az én lábam majdnem megcsúszott, kis híján elestem jártomban.
3 Mert felindultam a kérkedők miatt, látva a bűnösök jólétét.
4 Mert halálukig sincsenek kínjaik, és kövér a testük.
5 Nincs részük az emberek gyötrelmében, nem érik őket csapások, mint más embereket.
6 Ezért a kevélység nyakláncát hordják, és az erőszak köpenyébe burkolóznak.
7 Jómódjukban kérkedve néznek szét, szívükben öntelt gondolatok járnak.
8 Gúnyolódnak, gonoszul beszélnek, elnyomással fenyegetőznek dölyfösen.
9 Az ég ellen is feltátják szájukat, nyelvükkel megszólják a földet.
10 Ezért fordul feléjük a nép, és mohón isszák szavaikat, mint a vizet.
11 Ezt mondják: Honnan tudná ezt az Isten? Lehet-e tudomása erről a Felségesnek?
12 Íme, ilyenek a bűnösök! Háborítatlanul gyarapítják vagyonukat szüntelen.
13 De én hiába tartottam tisztán a szívemet, hiába mostam kezemet ártatlanságomban,
14 mert csapások értek mindennap, fenyítések minden reggel.
15 Már arra gondoltam, hogy én is úgy beszélek, mint ők, de akkor megtagadtam volna fiaid nemzetségét.
16 Elgondolkoztam rajta, meg akartam érteni, de túl nehéznek tűnt nekem.
17 Végül elmentem Isten szent helyére, és megértettem, hogy milyen végük lesz.
18 Bizony, sikamlós talajra állítottad, és pusztulásba döntöd őket!
19 Hogy fognak elpusztulni egy pillanat alatt! Végük lesz, semmivé lesznek rémületükben.
20 Mint ébredés után az álomkép, úgy tűnik el képük, ha fölserkensz, Uram!
Az igazság áldást ad, a bűn átkot
11 A hamis mérleget utálja az Úr, de a pontos súlyt kedveli.
2 Ha jön a kevélység, jön a szégyen is, a szerénységgel pedig bölcsesség jár együtt.
3 A becsületeseket feddhetetlenség vezeti, de a hűtleneket elpusztítja romlottságuk.
4 Nem használ a vagyon a harag napján, az igazság azonban megment a haláltól.
5 A feddhetetlenek útját igazságuk egyengeti, de a bűnös elbukik bűnössége miatt.
6 A becsületeseket megmenti igazságuk, de a hűtleneket rabul ejti saját mohóságuk.
7 Ha meghal a bűnös ember, odalesz a reménysége, és odalesz az erősökhöz fűzött várakozása is.
8 Az igaz megmenekül a nyomorúságból, helyére pedig a bűnös jut.
9 Megrontja szájával embertársát az elvetemült, de az igazak tudásuk által megmenekülnek.
10 Vigad a város az igazak javán, és ujjong a bűnösök pusztulásán.
11 A becsületesek áldása építi a várost, de a bűnösök szája romlásba dönti.
12 Kigúnyolja embertársát az esztelen, az értelmes ember pedig hallgat.
13 A rágalmazó titkokat tár fel, de a hűséges lélek leplezi a dolgot.
14 Vezetés nélkül elbukik a nép, de segítséget jelent, ha sok a tanácsadó.
15 Igen rosszul jár, aki idegenért vállal kezességet, de biztonságban marad, aki gyűlöli a jótállást.
16 A kedves asszony a tisztességhez ragaszkodik. Az erőszakos emberek a gazdagsághoz ragaszkodnak.
17 Önmagával tesz jót a szeretet embere, a kegyetlen pedig saját magának árt.
18 A bűnös hamis keresményt szerez, de igaz bérhez jut az, aki igazságot vet.
19 Aki ragaszkodik az igazsághoz, az az életre jut, de aki a rosszat hajhássza, az a halálra.
20 Utálja az Úr az álnok szívűeket, de kedveli azokat, akiknek útja feddhetetlen.
21 Kezet rá, hogy nem marad büntetlenül a gonosz! De az igazak utódai megmenekülnek.
22 Mint disznó orrában az aranykarika, olyan a szép asszony, ha nincs jó ízlése.
23 Az igazak csak jóra várhatnak, a bűnösök pedig csak haragot remélhetnek.
24 Van, aki bőven osztogat, mégis gyarapszik, más meg szűken méri a járandóságot, mégis ínségbe jut.
25 Az ajándékozó bővelkedik, és aki mást felüdít, maga is felüdül.
26 Átkozza azt a nép, aki búzáját visszatartja, de áldás száll annak a fejére, aki eladja.
27 Aki jóra törekszik, jóakaratot szerez, de eljön a rossz arra, aki azt hajhássza.
28 Elbukik, aki gazdagságában bízik, de az igazak virulnak, mint a lomb.
29 Aki kárt okoz háza népének, szelet örököl, és szolgája lesz a bölcsnek a bolond.
30 Az igaz gyümölcse életnek a fája, és a bölcs lelkeket nyer meg.
31 Bizony, az igaz is elnyeri jutalmát a földön, hát még a bűnös és vétkes ember!
3 Gondoljatok rá, aki ilyen ellene irányuló támadást szenvedett el a bűnösöktől, hogy lelketekben megfáradva el ne csüggedjetek.
A fenyítés Isten szeretetének jele
4 Mert a bűn ellen való harcban még nem álltatok ellen egészen a vérig,
5 és elfeledkeztetek a bátorításról, amely nektek mint fiaknak szól: "Fiam, ne vesd meg az Úr fenyítését, és ne csüggedj el, ha megfedd téged,
6 mert akit szeret az Úr, azt megfenyíti, és megostoroz mindenkit, akit fiává fogad."
7 Szenvedjétek el a fenyítést, hiszen úgy bánik veletek az Isten, mint fiaival. Hát milyen fiú az, akit nem fenyít az apja?
8 Ha pedig fenyítés nélkül maradtok, amelyben mindenki részesül, fattyak vagytok, nem pedig fiak.
9 Azután: testi apáink fenyítettek minket, és tiszteletben tartottuk őket, nem kell-e sokkal inkább engedelmeskednünk a lelkek Atyjának, hogy éljünk?
10 Mert ők rövid ideig, a saját elgondolásuk szerint fenyítettek, ő pedig javunkra teszi ezt, hogy szentségében részesüljünk.
11 Pillanatnyilag ugyan semmiféle fenyítés nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, később azonban az igazság békességes gyümölcsét hozza azoknak, akik megedződtek általa.
Senki el ne távolodjék Isten kegyelmétől
12 Ezért tehát a lankadt kezeket és a megroskadt térdeket erősítsétek meg,
13 és egyenes ösvényen járjatok, hogy a sánta meg ne botoljon, hanem inkább meggyógyuljon.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society