Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
4 Összegyűltek azért Izráel vénei, és elmentek Sámuelhez Rámába.
5 Ezt mondták neki: Te már megöregedtél, fiaid pedig nem a te utadon járnak. Tégy valakit királyunkká, hogy ő bíráskodjék fölöttünk, ahogyan az minden népnél szokás!
6 Sámuel azonban rosszallotta, hogy ezt mondták: Adj nekünk királyt, hogy bíráskodjék fölöttünk! És imádkozott Sámuel az Úrhoz.
7 Az Úr pedig ezt mondta Sámuelnek: Hallgass a nép szavára mindenben, amit mondanak, mert nem téged vetettek meg, hanem engem vetettek meg, hogy ne legyek a királyuk.
8 Veled is ugyanúgy cselekszenek, ahogyan velem cselekedtek, mióta kihoztam őket Egyiptomból, mindmáig: elhagytak, és más isteneknek szolgáltak.
9 Hallgass tehát a szavukra, de szigorúan figyelmeztesd őket, és mondd meg nekik, hogy mi lesz a király joga, aki uralkodni fog felettük.
10 Ekkor Sámuel elmondta az Úr minden szavát a népnek, amely királyt kért tőle.
11 Ez lesz a királynak a joga - mondta -, aki uralkodni fog fölöttetek: Fiaitokat elveszi, harci kocsijaihoz meg lovasaihoz osztja be őket, és futnak harci kocsija előtt.
12 Parancsnokokká teszi őket ezer ember felett, és parancsnokokká ötven ember felett. Velük szántatja szántóföldjét, és velük végezteti aratását, velük készítteti hadifölszerelését és a harci kocsik fölszerelését.
13 Leányaitokat meg elviszi kenőcskészítőknek, szakácsnőknek és sütőnőknek.
14 Legjobb szántóföldjeiteket, szőlőiteket és olajfa-kertjeiteket elveszi, és hivatalnokainak adja.
15 Vetéseitekből és szőlőitekből tizedet szed, és udvari embereinek meg hivatalnokainak adja.
16 Szolgáitokat és szolgálóitokat, legszebb ifjaitokat, még a szamaraitokat is elveszi, és a maga munkáját végezteti velük.
17 Nyájaitokból tizedet szed, ti pedig a szolgái lesztek.
18 Akkor majd panaszkodtok királyotok miatt, akit magatoknak választottatok, de akkor már nem válaszol az Úr.
19 A nép azonban nem akart Sámuel szavára hallgatni, hanem ezt mondták neki: Mégis legyen királyunk!
20 Olyanok akarunk lenni, mint minden más nép: királyunk bíráskodjék fölöttünk, ő vonuljon előttünk, és vezesse harcainkat.
14 Sámuel pedig ezt mondta a népnek: Jertek, menjünk el Gilgálba, és újítsuk meg ott a királyságot.
15 És az egész nép elment Gilgálba, és királlyá választották ott Sault az Úr előtt Gilgálban. Azután békeáldozatot mutattak be az Úr előtt, és nagyon örvendezett ott Saul Izráel minden férfiával együtt.
Hálaadás Isten hűséges szeretetéért
138 Dávidé. Magasztallak, URam, teljes szívemből, istenekkel szemben is csak rólad énekelek!
2 Leborulok szent templomodban, és magasztalom nevedet hűséges szeretetedért, mert mindennél magasztosabbá tetted nevedet és beszédedet.
3 Amikor kiáltottam, meghallgattál engem, bátorítottál, lelkembe erőt öntöttél.
4 Téged magasztal, URam, a föld minden királya, amikor meghallják szád mondásait.
5 Énekelni fogok az ÚR útjairól, mert nagy az ÚR dicsősége.
6 Bár fenséges az ÚR, meglátja a megalázottat, és messziről megismeri a fennhéjázót.
7 Ha szorult helyzetben vagyok is, megtartod életemet. Haragos ellenségeim ellen kinyújtod kezedet, jobbod megsegít engem.
8 Az ÚR javamra dönti el ügyemet. URam, örökké tart szereteted, ne hagyd el kezed alkotásait!
13 Mivel pedig a hitnek ugyanaz a Lelke van bennünk, ahogyan meg van írva: "Hittem, azért szóltam", mi is hiszünk, és azért szólunk!
14 Mert tudjuk, hogy aki feltámasztotta az Úr Jézust, az Jézussal együtt minket is feltámaszt, és maga elé állít veletek együtt.
15 Mert minden értetek van, hogy a kegyelem sokasodjék, és egyre többen adjanak hálát az Isten dicsőségére.
16 Ezért tehát nem csüggedünk. Sőt ha a külső emberünk megromlik is, a belső emberünk mégis megújul napról napra.
17 Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk minden mértéket meghaladó nagy, örök dicsőséget szerez nekünk,
18 mivel nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra, mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók.
Krisztus ítélőszéke elé kell állnunk
5 Tudjuk pedig, hogy ha földi sátorunk összeomlik, van Istentől készített hajlékunk, nem kézzel csinált, hanem örökkévaló mennyei házunk.
Jézus rokonainak a szándéka
20 Azután hazament, és ismét összegyűlt a sokaság, úgyhogy ők még enni sem tudtak emiatt.
21 Amikor ezt meghallották hozzátartozói, elindultak, hogy elfogják, mivel azt mondták: magán kívül van.
Jézust Belzebub szövetségesének mondják(A)
22 Az írástudók pedig, akik Jeruzsálemből jöttek le, azt mondták, hogy Belzebub van benne, és hogy az ördögök fejedelmének a segítségével űzi ki az ördögöket.
23 Jézus odahívta őket, és példázatokban szólt hozzájuk: "Hogyan űzheti ki a Sátán a Sátánt?
24 Ha egy ország meghasonlik önmagával, nem maradhat meg az az ország;
25 és ha egy háznép hasonlik meg önmagával, az a háznép sem maradhat meg.
26 Ha tehát a Sátán önmaga ellen támadt, és meghasonlott, akkor szintén nem maradhat meg tovább, hanem vége van.
27 Viszont senki sincs, aki egy erős ember házába hatolva el tudná rabolni annak javait, hacsak előbb meg nem kötözi azt az erős embert; akkor kirabolhatja a házát."
28 "Bizony, mondom néktek, minden bűn meg fog bocsáttatni az emberek fiainak, még a káromlások is, bármennyi káromlást szólnak,
29 de ha valaki a Szentlelket káromolja, az nem nyer bocsánatot soha, hanem vétkes marad bűne miatt örökké."
30 Azt terjesztették ugyanis, hogy tisztátalan lélek van benne.
Jézus igazi rokonai(B)
31 Ekkor megérkeztek anyja és testvérei; kint megállva beküldtek hozzá, és hívatták őt.
32 Körülötte pedig sokaság ült, és szóltak neki: "Íme, anyád, a fivéreid és nővéreid odakint keresnek téged!"
33 De ő így válaszolt nekik: "Ki az én anyám, és kik az én testvéreim?"
34 És végignézve a körülötte körben ülőkön, így szólt: "Íme, az én anyám és az én testvéreim.
35 Aki az Isten akaratát cselekszi, az az én fivérem, nővérem és az én anyám."
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society