Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
A zenészek vezetőjének. A „Liliomok” kezdetű ének dallamára. Ászáf zsoltára.
80 Izráel Pásztora, ki József népét[a] vezeted, mint nyájadat,
hallgass meg!
Aki a kerubok fölött ülsz trónodon,
jelenj meg, dicsőségben!
2 Kelj fel, mutasd meg hatalmadat
Efraim, Benjámin és Manassé törzsének!
Jöjj, ments meg minket, segíts!
3 Ó Istenünk, állíts helyre minket,
világosíts meg arcod fényével, hogy megmeneküljünk!
4 Örökkévaló, Seregek Ura és Istene!
Meddig haragszol még ránk,
néped imádsága ellenére?
5 Hiszen kenyér helyett is könnyekkel táplálsz minket!
Bizony, könnyeinket itatod velünk, bőségesen!
6 Odadobtál szomszédaink gúnyolódásának,
ellenségeink kinevetnek bennünket.
7 Seregek Ura és Istene, állíts helyre minket!
Világosíts meg arcod fényével, hogy megmeneküljünk!
8 Te hoztad ki népedet Egyiptomból,
mint nemes szőlővesszőt!
Az idegen népeket elűzted,
és e szőlőt helyükre ültetted.
9 Előkészítetted helyét,
gyökereit megerősítetted,
és hamar elborította a földet.
10 Vesszői betakarták a hegyeket,
levelei árnyékba borították a fenséges cédrusokat is.
11 Indáit a nyugati tengerig nyújtotta,
hajtásait az Eufráteszig.
12 Istenünk, miért romboltad le szőlőskerted kerítését?
Most minden arra járó szedheti termését!
13 Vaddisznók pusztítják kertedet,
vadállatok legelik szőlődet!
14 Seregek Ura és Istene, fordulj vissza hozzánk!
Nézz le a Mennyből,
lásd meg, mi lett szőlőddel!
Jöjj, védd meg,
és viselj rá gondot megint!
15 Állítsd helyre, és védd meg a szőlőt,
amit kezed ültetett!
Védd meg a fiút, akit neveltél magadnak,
hogy erős legyen.
16 Pusztuljanak el haragodtól azok,
akik szőlődet kivágták és felégették!
17 De erősítsd meg a férfit,
segítsd meg erős karoddal az ember fiát,
akit magadnak neveltél,
18 hogy el ne forduljunk tőled soha!
Tarts életben bennünket,
mi pedig nevedet hívjuk segítségül!
19 Örökkévaló, Seregek Ura és Istene, állíts helyre minket!
Világosíts meg arcod fényével, hogy megmeneküljünk!
17 Mert nézzétek, új eget és új földet teremtek,
a régieket elfelejtik,
eszébe sem jut senkinek.
18 Örüljetek és ujjongjatok hát
annak, amit teremtek,
mert Jeruzsálemet örömre teremtem,
és népét vigadozásra.
19 Örülni fogok Jeruzsálemnek,
és gyönyörködök népemben,
nem fog benne senki sírni többé,
sem fájdalmában kiáltani!
20 Nem lesz többé oly csecsemő,
aki csak pár napot él,
sem felnőtt, aki idő előtt hal meg.
Hiszen aki száz éves korában hal meg,
azt fiatalon elhunytnak tekintik,
s aki még száz évig sem él,
azt átkozottnak gondolják.
21 Aki házat épít,
nyugodtan lakhat benne,
aki szőlőt telepít,
élvezheti is gyümölcsét.
22 Nem úgy építenek,
hogy más lakjon benne,
nem úgy művelik a szőlőt,
hogy más egye annak gyümölcsét.
Hiszen akkor népem fiai
hosszú életűek lesznek, mint a tölgyfák,
s kezük munkáját hosszan élvezhetik.
23 Többé nem a nyomorúságra szülik gyermekeiket,
nem azért, hogy fiatalon meghaljanak,
mert az Örökkévaló megáldja nemzedékeiket,
és gyermekeik velük megmaradnak.
24 Mielőtt kiáltanának,
én már felelek is nekik,
még be sem fejezték kérésüket,
máris teljesítem.
25 Akkor a farkas és a bárány együtt legelésznek,
az oroszlán szénát eszik, mint az ökör,
de a kígyónak csak a por lesz étele!
Szent hegyemen nem árt, s nem pusztít senki!”
— mondja az Örökkévaló.
18 Nem hagylak titeket árván, hanem visszajövök hozzátok. 19 Kis idő múlva a hitetlenek már nem látnak többé engem, de ti láttok. Mivel én élek, ti is élni fogtok. 20 Azon a napon megtudjátok, hogy én az Atyában élek, ti bennem éltek, én pedig bennetek. 21 Aki ismeri parancsaimat és engedelmeskedik nekem, az szeret engem igazán! Aki pedig engem szeret, azt Atyám is szereti, és én is szeretem — ezért megmutatom és kijelentem neki magamat, hogy igazán megismerjen engem.”
22 Ekkor megszólalt Júdás — nem az Iskáriótes, hanem a másik Júdás nevű apostol — „De Uram, miért csak nekünk mutatod meg magadat, és miért nem az egész világnak?”
23 Jézus így válaszolt: „Aki igazán szeret engem, az megfogadja szavaimat, és engedelmeskedik nekem, ezért Atyám is szeretni fogja őt. Atyám és én eljövünk hozzá, és vele együtt fogunk lakni. 24 Aki nem szeret engem igazán, az nem engedelmeskedik a tanításaimnak. Bár ez a tanítás, amelyet hallotok, nem az enyém, hanem az Atyától származik, aki elküldött engem.
25 Ezeket a dolgokat én magam mondtam el nektek, amíg veletek voltam. 26 Később azonban majd az a Segítő — a Szent Szellem — fog megtanítani titeket mindenre, akit az Atya küld hozzátok, hogy engem képviseljen. Ő majd emlékeztet titeket mindenre, amit nektek mondtam.
27 Én ugyan elmegyek, de a békességem veletek marad. Igen, a saját békességemet adom nektek, de másképpen, mint ahogy a világ adja. Ne nyugtalankodjatok, és ne féljetek! 28 Hallottátok, hogy megmondtam: most elmegyek, de ismét visszajövök hozzátok. Ha igazán szerettek engem, akkor most örüljetek, hogy az Atyához megyek, mert ő nagyobb nálam! 29 Azért mondom ezt most, még mielőtt megtörténne, hogy amikor majd megtörténik, higgyetek bennem.
30 Már nem sokáig beszélek veletek, mert közeledik ennek a világnak a fejedelme.[a] Fölöttem ugyan nincs hatalma, 31 de ezeknek a dolgoknak mégis meg kell történniük, hogy az egész világ megtudja: én szeretem az Atyát! Ezért mindazt megteszem, amit ő parancsolt.
Most pedig keljetek fel, menjünk innen!”
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center