Print Page Options
Previous Prev Day Next DayNext

Revised Common Lectionary (Semicontinuous)

Daily Bible readings that follow the church liturgical year, with sequential stories told across multiple weeks.
Duration: 1245 days
Hungarian New Translation (NT-HU)
Version
Zsoltárok 94

Isten ítélete igazságot teremt

94 URam, megtorlás Istene, megtorlás Istene, jelenj meg ragyogva!

Emelkedj fel, földnek bírája, fizess meg a gőgösöknek tetteikért!

URam, meddig fognak a bűnösök, meddig fognak a bűnösök vigadni?

Hangoskodnak, kihívóan beszélnek, kérkednek a gonosztevők.

Tiporják, URam, népedet, nyomorgatják örökségedet.

Gyilkolják az özvegyet és a jövevényt, megölik az árvákat.

Azt gondolják, nem látja az ÚR, nem veszi észre Jákób Istene.

Térjetek észhez, ti ostobák a nép közt! Ti esztelenek, mikor jön meg az eszetek?

Aki a fület alkotta, az ne hallana? Aki a szemet formálta, az ne látna?

10 Aki népeket fenyít meg, az ne büntetne? Hiszen ő tanítja ismeretre az embert!

11 Az ÚR tudja, milyen hiábavalók az ember gondolatai.

12 Boldog az az ember, akit te megfenyítesz, URam, és megtanítasz törvényedre,

13 hogy megóvd a rossz napoktól, míg a bűnösöknek megássák a sírját.

14 Nem taszítja el népét az ÚR, nem hagyja el örökségét.

15 Mert diadalra jut még a jog, és azt követi minden tiszta szívű ember.

16 Ki kel védelmemre a gonoszok ellen? Ki áll mellém a gonosztevőkkel szemben?

17 Ha az ÚR nem segített volna rajtam, én már a csend honában laknám.

18 Mikor azt gondoltam, hogy roskad a lábam, szereteted, URam, támogatott engem.

19 Ha megtelik szívem aggodalommal, vigasztalásod felüdíti lelkemet.

20 Vállalhatsz-e közösséget a romlottság ítélőszékével, mely a törvényesség látszatával nyomorúságot idéz elő?

21 Az igaz embernek életére törnek, az ártatlan embert elítélik.

22 De nekem az ÚR a váram, Istenem az oltalmam és kősziklám.

23 Ellenük fordítja saját gazságukat, megsemmisíti őket saját gonoszságuk által, megsemmisíti őket Istenünk, az ÚR.

Jeremiás 14:1-10

A nagy szárazság

14 Ezt az igét mondta az Úr Jeremiásnak a szárazságról:

Gyászba borult Júda, kapuiban ájuldoznak, gyászolnak országszerte, Jeruzsálemben jajkiáltás hangzik.

Az előkelők vízért küldik szolgáikat, a tócsákhoz is elmennek, de vizet nem lelnek. Üres edényekkel térnek vissza, szégyenkeznek, pirulnak, fejüket eltakarják.

Rémüldöznek a termőföld miatt, mert nem volt eső az országban. Szégyent vallanak a szántóvetők, fejüket eltakarják.

Még a szarvas is, ha megellett a mezőn, ott hagyja a fiát, mert nincs fű.

A vadszamarak ott állnak a hegytetőkön, levegő után kapkodnak, mint a sakálok, szemük elhomályosodik, mert nincs fű.

Ha bűneink ellenünk szólnak is, a te nevedre tekintettel bánj velünk, Uram! Mert számtalanszor elpártoltunk, vétkeztünk ellened!

Ó, Izráel reménysége, szabadítója a nyomorúság idején! Miért lennél olyan az országban, mint egy jövevény, aki vándorként csak éjjelre tér be?

Miért lennél olyan, mint a riadt ember, mint az olyan férfi, aki nem tud segíteni? Hiszen te közöttünk vagy, Uram, rólad neveznek bennünket: ne hagyj el minket!

A próféta közbenjár Istennél

10 Ezt mondja az Úr erről a népről: Úgy szeretnek ide-oda futkosni, nem sajnálják a lábukat, ezért nem kedveli őket az Úr. Most emlékezetbe idézi bűnüket, és számon kéri vétkeiket.

Jeremiás 14:17-22

17 Mondd el nekik ezt az igét: Szememből könnyek hullanak éjjel-nappal, és nem apadnak el. Mert súlyos sebet kapott népem szűz leánya, igen fájdalmas csapást.

18 Ha kimegyek a mezőre, látom a fegyverrel megölteket, ha bemegyek a városba, látom az éhségtől szenvedőket. A próféták és a papok pedig olyan országba vándorolnak, amelyet nem ismernek!

19 Ennyire megvetetted Júdát, szívből megutáltad Siont? Miért sújtottál bennünket gyógyíthatatlan csapással? Békességre vártunk, de nem jött semmi jó, és a gyógyulás idejére, de csak rettegünk!

20 Elismerjük, Uram, gonoszságunkat, atyáink bűnét is: vétkeztünk ellened.

21 A te nevedért kérünk, ne utálj meg, ne engedd, hogy meggyalázzák dicső trónodat! Gondolj ránk! Ne bontsd fel a velünk kötött szövetséget!

22 Tudnak-e esőt adni a népek bálványai? Vagy az ég adja-e a záporesőket? Nem, hanem te, Urunk, Istenünk, benned reménykedünk: hiszen te alkottad mindezeket!

Lukács 22:31-33

Jézus inti Pétert és a többi tanítványt(A)

31 "Simon, Simon, íme, a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát,

32 de én könyörögtem érted, hogy el ne fogyatkozzék a hited: azért, ha majd megtérsz, erősítsd atyádfiait."

33 Ő erre így válaszolt: "Uram, kész vagyok veled menni akár a börtönbe, vagy a halálba is!"

Lukács 22:54-62

Jézus a főpap házában Péter megtagadja Jézust(A)

54 Miután pedig elfogták őt, elvitték és bekísérték a főpap házába. Péter pedig távolról követte.

55 Mikor az udvar közepén tüzet raktak, és körülülték, Péter is leült közéjük.

56 Amint ott ült a tűz világánál, meglátta őt egy szolgáló, szemügyre vette, és így szólt: "Ez is vele volt."

57 Ő azonban letagadta, ezt mondva: "Asszony, nem ismerem őt!"

58 Röviddel ezután más látta meg, és rászólt: "Te is közülük való vagy!" De Péter így válaszolt: "Ember, nem vagyok!"

59 Körülbelül egy óra múlva másvalaki is bizonygatta: "De bizony, ez is vele volt, hiszen ő is Galileából való."

60 Péter azonban ismét tagadta: "Ember, nem tudom, mit beszélsz." Még beszélt, amikor hirtelen megszólalt a kakas.

61 Ekkor megfordult az Úr, és rátekintett Péterre. Péter pedig visszaemlékezett az Úr szavára, amikor azt mondta neki: "Ma, mielőtt megszólal a kakas, háromszor tagadsz meg engem."

62 Aztán kiment, és keserves sírásra fakadt.

Hungarian New Translation (NT-HU)

Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society