Revised Common Lectionary (Semicontinuous)

Hálaadás szabadításért

124 Zarándokének. Dávidé. Ha nem lett volna velünk az ÚR - vallja meg ezt Izráel! -,

² ha nem lett volna velünk az ÚR, amikor ránk támadtak az emberek,

³ akkor elevenen nyeltek volna el bennünket, úgy fellángolt haragjuk ellenünk.

⁴ Akkor elsodortak volna a vizek, átcsapott volna rajtunk az áradat.

⁵ Átcsaptak volna rajtunk a tajtékzó vizek.

⁶ Áldott az ÚR, aki nem adott oda minket martalékul fogaiknak!

⁷ Lelkünk megmenekült, mint a madár a madarász tőréből. A tőr összetört, és mi megmenekültünk.

⁸ A mi segítségünk az ÚR nevében van, aki az eget és a földet alkotta.

József nagylelkűsége testvéreihez

¹⁵ Amikor látták József bátyjai, hogy apjuk meghalt, ezt mondták: Hátha József bosszút forral ellenünk, és visszafizeti nekünk mindazt a rosszat, amit vele szemben elkövettünk!

¹⁶ Ezt üzenték tehát Józsefnek: Apád megparancsolta nekünk halála előtt:

¹⁷ Ezt mondjátok Józsefnek: Kérünk, bocsásd meg testvéreid hitszegését és vétkét, hogy rosszat követtek el ellened! Bocsásd meg hát azoknak a hitszegését, akik atyád Istenének a szolgái! József sírva fakadt, amikor ezt elmondták neki.

¹⁸ Oda is mentek hozzá a testvérei, leborultak előtte és ezt mondták: Szolgáid vagyunk!

¹⁹ De József így szólt hozzájuk: Ne féljetek! Vajon Isten vagyok én?

²⁰ Ti rosszat terveztetek ellenem, de Isten terve jóra fordította azt, hogy úgy cselekedjék, ahogyan az ma van, és sok nép életét megtartsa.

²¹ Most hát ne féljetek, eltartalak én benneteket és gyermekeiteket! Így vigasztalta őket, és szívhez szólóan beszélt velük.

²² József Egyiptomban lakott, mind ő, mind apjának a háza népe. Száztíz esztendeig élt József,

²³ és megláthatta József Efraim fiait harmadíziglen. Manassé fiának, Mákirnak is születtek gyermekei, és térdére vette őket József.

József halála

²⁴ Azután József ezt mondta testvéreinek: Én meghalok, de Isten bizonyosan rátok tekint, és majd elvezet benneteket ebből az országból arra a földre, amelyet esküvel ígért meg Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak.

²⁵ Meg is eskette József Izráel fiait, és azt mondta: Bizonyosan rátok tekint Isten, és akkor vigyétek el innen az én csontjaimat.

²⁶ Amikor József száztíz éves korában meghalt, bebalzsamozták és koporsóba tették Egyiptomban.

⁵ Amikor a tanítványok átmentek a túlsó partra, elfelejtettek kenyeret vinni magukkal.

⁶ Jézus így szólt hozzájuk: "Vigyázzatok, és őrizkedjetek a farizeusok és szadduceusok kovászától!"

⁷ Ők pedig így tanakodtak egymás közt: "Nem hoztunk kenyeret!"

⁸ De Jézus észrevette, és így szólt hozzájuk: "Mit tanakodtok azon, kicsinyhitűek, hogy nincs kenyeretek?

⁹ Még mindig nem értitek? Nem emlékeztek az ötezer ember öt kenyerére, és arra, hogy hány kosár maradékot szedtetek össze?

¹⁰ A négyezer ember hét kenyerére sem emlékeztek, és arra sem, hogy hány kosár maradékot szedtetek össze?

¹¹ Miért nem értitek meg, hogy én nem kenyérről beszéltem nektek?! Őrizkedjetek a farizeusok és szadduceusok kovászától!"

¹² Ekkor értették meg, hogy nem azt mondta, hogy a kenyér kovászától óvakodjanak, hanem a farizeusok és szadduceusok tanításától.