Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
Kesergés szenvedés idején
69 A karmesternek: A "Liliomok" kezdetű ének dallamára. Dávidé.
2 Segíts meg, Istenem, mert nyakamig érnek a vizek!
3 Feneketlen iszapba süllyedtem, nincs hol megállnom. Örvénylő vizekbe estem, elsodort az ár.
13 Engem szólnak meg a kapuban üldögélők, és a borivók nótái.
14 De én hozzád imádkozom, URam, a kegyelem idején, Istenem. Nagy szeretettel hallgass meg, hűségesen segíts meg!
15 Húzz ki a sárból, hogy el ne süllyedjek, hadd meneküljek meg gyűlölőimtől, az örvénylő vizekből!
16 Ne sodorhasson el a víz árja, ne nyelhessen el a mélység, ne záruljon be fölöttem a kút szája!
30 De engem, megalázottat és szenvedőt, segíts meg, és oltalmazz, Istenem!
31 Isten nevét dicsérem énekkel, magasztalom hálaadással.
32 Jobban tetszik ez az ÚRnak a tulkoknál, az ép szarvú és körmű bikáknál.
33 Látják ezt az alázatosak, és örülnek. Ti, Istent keresők, éledjen szívetek!
34 Mert meghallgatja az ÚR a szegényeket, és nem veti meg az övéit, ha fogságban vannak.
35 Dicsérje őt az ég és a föld, a tenger, és minden, ami bennük mozog.
36 Mert Isten megszabadítja Siont, felépíti Júda városait. Ott laknak, birtokba veszik,
Bábel tornya
11 Az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde volt.
2 Amikor útnak indultak keletről, Sineár földjén egy völgyre találtak, és ott letelepedtek.
3 Azt mondták egymásnak: Gyertek, vessünk téglát, és égessük ki jól! És a tégla lett az építőkövük, a földi szurok pedig a habarcsuk.
4 Azután ezt mondták: Gyertek, építsünk magunknak várost és tornyot, amelynek teteje az égig érjen; és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész föld színén.
5 Az Úr pedig leszállt, hogy lássa azt a várost és tornyot, amelyet az emberek építettek.
6 Akkor ezt mondta az Úr: Most még egy nép ez, és mindnyájuknak egy a nyelve. De ez csak a kezdete annak, amit tenni akarnak. És most semmi sem gátolja őket, hogy véghezvigyék mindazt, amit elterveznek.
7 Menjünk csak le és zavarjuk ott össze a nyelvüket, hogy ne értsék egymás nyelvét!
8 Így szélesztette szét őket onnan az Úr az egész föld színére, és abbahagyták a város építését.
9 Ezért nevezték azt Bábelnek, mert ott zavarta össze az Úr az egész föld nyelvét, és onnan szélesztette szét őket az Úr az egész föld színére.
Szoros kapu, keskeny út(A)
13 "Menjetek be a szoros kapun! Mert tágas az a kapu, és széles az az út, amely a kárhozatba visz, és sokan vannak, akik azon járnak.
14 Mert szoros az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik azt megtalálják."
A hamis próféták(B)
15 "Óvakodjatok a hamis prófétáktól, akik juhok ruhájában jönnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok.
16 Gyümölcseikről ismeritek meg őket. Tüskebokorról szednek-e szőlőt, vagy bogáncskóróról fügét?
17 Tehát minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt terem.
18 Nem hozhat a jó fa rossz gyümölcsöt, rossz fa sem hozhat jó gyümölcsöt.
19 Amelyik fa nem terem jó gyümölcsöt, azt kivágják, és tűzre vetik.
20 Tehát gyümölcseikről ismeritek meg őket."
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society