Revised Common Lectionary (Complementary)
111 [1] [a] Dicsérjétek az Örökkévalót! Hallelújah!
Hálát adok az Örökkévalónak teljes szívemből
az istenfélők tanácskozásán,
a nagy gyülekezetben!
2 Örökkévaló, milyen csodálatosak tetteid!
Gyönyörködnek bennük,
akik ezeket vizsgálják és csodálják!
3 Valóban dicsőséges
és fenséges dolgokat tett az Örökkévaló!
Igazságos tettei
megmaradnak örökké!
4 Csodáit emlékezetessé tette,
hogy el ne felejtsük,
milyen irgalmas és kegyelmes az Örökkévaló!
5 Örökké megtartja Szövetségét,
és enni ad azoknak,
akik tisztelik és félik őt.
6 Hatalmát megmutatta népének,
mikor idegen népek földjét adta nekik.
7 Igazságos és helyes minden, amit ő tesz,
minden rendelkezése megbízható és tökéletes.
8 Meg is maradnak parancsai örökre,
mert hűségből és egyenességből származnak.
9 Az Örökkévaló elküldött valakit,
hogy megváltsa népét,
és örökre szövetséget kötött velük!
Szent és félelmetes a neve!
10 Az Örökkévalót tisztelni és félni,
ez a bölcsesség forrása!
Akik tisztelik és félik őt,
értelmesek és bölcsek mind!
Dicsérjétek az Örökkévalót örökké!
Mirjám és Áron Mózes ellen fordulnak
12 Egyszer Mirjám és Áron Mózes ellen fordult: kifogásolták, hogy kúsi[a] nőt vett feleségül. 2 Azt is mondták: „Vajon tényleg csakis Mózes által szólt hozzánk az Örökkévaló? Bizony, rajtunk keresztül is szólt, nemcsak őáltala!” Az Örökkévaló pedig hallotta ezt.
3 Mózes nagyon szelíd ember volt, mindenki másnál alázatosabb. 4 Váratlanul maga az Örökkévaló szólította meg Mózest, Áront és Mirjámot: „Ti hárman azonnal jöjjetek a Találkozás Sátorához!” Ők oda is mentek. 5 Az Örökkévaló akkor leszállt a felhőoszlopban, megállt a Sátor bejárata fölött, nevén szólította Áront és Mirjámot, akik közelebb jöttek, és eléje álltak. 6 Akkor ezt mondta nekik: „Figyeljetek rám!
Ha valaki próféta közöttetek,
annak én, az Örökkévaló
kijelenthetem magam látomásban,
vagy álom által beszélhetek vele.
7 De szolgámmal, Mózessel
nem így bánok,
hiszen ő hűségesnek bizonyult
egész házam népe felett!
8 Vele szemtől szemben beszélek,
nem homályos látomásokban,
vagy rejtélyes példázatokban.
Mózes magát az Örökkévalót szemlélheti!
Hogy merészeltetek hát szolgám,
Mózes ellen beszélni?!”
9 Az Örökkévaló nagyon megharagudott Áronra és Mirjámra, majd eltávozott tőlük. 10 Amint a felhő fölszállt a Sátor bejáratától, Áron Mirjámra nézett, és látta, hogy Mirjám bőre egy pillanat alatt olyan fehér lett, mint a hó: szörnyű bőrbetegséget kapott!
11 Akkor Áron Mózeshez fordult: „Kérlek, uram, bocsásd meg nekünk, azt az ostoba bűnt, amit ellened vétettünk! 12 Kérlek, ne hagyd, hogy Mirjám olyan legyen, mint a halvaszületett csecsemő, aki már oszlásnak indult!”
13 Akkor Mózes könyörgött az Örökkévalónak Mirjám érdekében: „Ó, Isten, kérlek, gyógyítsd meg őt!”
14 De az Örökkévaló ezt felelte: „Ha csak a saját apja köpte volna szemen, hogy megszégyenítse, akkor is 7 napig kellene viselnie ezt a szégyent! Nem így van? Küldjétek ki Mirjámot a táboron kívülre 7 napra. Azután majd visszafogadhatjátok”.
15 Így is lett: Mirjámot 7 napra kiküldték a táborból. De ameddig ő nem jöhetett vissza, a tábor sem vonult tovább.
Akarom, gyógyulj meg!(A)
12 Az egyik városban, ahol Jézus járt, élt egy leprás férfi. Amikor Jézust meglátta, arcra borult előtte, és így könyörgött neki: „Uram, ha akarod, te meg tudsz gyógyítani!”
13 Jézus kinyújtotta a kezét, megérintette, és így válaszolt: „Igen, akarom! Gyógyulj meg!” Ekkor a férfiról azonnal eltűnt a lepra. 14 Jézus megparancsolta neki, hogy erről senkinek se beszéljen, és azt mondta: „Menj, mutasd meg magad a papnak,[a] és vidd fel az áldozatot a gyógyulásodért, ahogy Mózes parancsolta! Ez legyen a bizonyíték a számukra.”
15 Jézus híre mégis egyre jobban terjedt, és sokan gyűltek össze, hogy hallgassák, és általa meggyógyuljanak. 16 Jézus azonban félrevonult valami elhagyatott helyre, hogy egyedül imádkozzon.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center