Revised Common Lectionary (Complementary)
Isten megfizet
64 A karmesternek: Dávid zsoltára.
2 Hallgasd meg, Istenem, panaszkodó szavamat! Óvd meg életemet, mert ellenség rettent!
3 Védj meg a gonoszok ármánykodásától, a gonosztevők dühöngésétől!
4 Élesítik nyelvüket, mint a kardot, sértő szavaikkal célba vesznek, mint nyilakkal.
5 Rejtekhelyről lövöldöznek a feddhetetlenre, hirtelen lőnek rá, nem félnek.
6 Eltökélték magukat a gonosztettre, megbeszélik, hogy titokban tőrt vetnek. Gondolják: Ki látja őket?
7 Álnokságot terveznek, titokban tartják tervüket. Mert kifürkészhetetlen az ember belseje és szíve.
8 De Isten kilövi rájuk nyilát hirtelen, és megsebesülnek.
9 Saját nyelvük buktatja el őket, aki csak látja, fejét csóválja.
10 Félelem fog el minden embert, és hirdetik Isten tetteit, megértik cselekedeteit.
11 Örülni fog az ÚRban az igaz, mert nála talált oltalmat, dicséretet mondanak a tiszta szívűek.
Jób ötödik válasza: Elhagyták az emberek
19 Akkor megszólalt Jób, és ezt mondta:
2 Meddig kínozzátok még lelkemet, meddig akartok még szavaitokkal összetörni?
3 Már tízszer is gyaláztatok engem. Nem szégyellitek, hogy így gyötörtök?
4 Ha valóban tévedtem is, énrajtam marad a tévedésem.
5 Ha valóban fölém akartok kerekedni, és rám akarjátok bizonyítani a gyalázatot,
6 akkor pedig tudjátok meg, hogy Isten nyomorított meg, és ő kerített hálójába engem.
7 Ha erőszak miatt kiáltozom, nem kapok választ. Segítségért kiáltok, de nem véd a törvény.
8 Eltorlaszolta utamat, nem mehetek tovább, ösvényeimre sötétséget borított.
9 Dicsőségemtől megfosztott, levette fejemről a koronát.
10 Kitépte reménységemet, mint valami fát, letördelt körös-körül: tönkrementem.
11 Fellángolt ellenem haragja, és ellenségének tekintett engem.
12 Együtt támadtak csapatai, utat törtek ellenem, tábort vertek sátram körül.
13 Rokonaimat eltávolította mellőlem, ismerőseim egészen elidegenedtek tőlem.
14 Szomszédaim elhagytak, ismerőseim elfelejtettek.
15 A házamban élők és szolgálóim idegennek tartanak, rám sem ismernek többé.
16 Szolgámnak kiáltok, de nem válaszol, még ha könyörgök is neki.
17 Feleségem undorodik leheletemtől, testvéreim iszonyodnak tőlem.
18 Még a kisgyermekek is megvetnek, ha föl akarok kelni, kicsúfolnak.
19 Utál minden bizalmas barátom. Akiket szerettem, ellenem fordultak.
20 Bőröm és húsom a csontomhoz tapad, csak a fogam húsa maradt meg.
Jób hisz abban, hogy megváltója él
21 Könyörüljetek, könyörüljetek rajtam, barátaim, mert Isten keze vert meg engem!
22 Miért üldöztök, mint az Isten, miért nem elégedtek meg testemmel?
Krisztus a maga testében egyesíti Isten új népét
11 Emlékezzetek tehát arra, hogy ti egykor pogányok voltatok, úgynevezett körülmetéletlenek a körülmetéltek szerint, akik viszont azért nevezik magukat így, mert testükön emberkéz által körül vannak metélve.
12 Ti abban az időben Krisztus nélkül éltetek, Izráel közösségétől elkülönítve, és mint az ígéret szövetségein kívül álló idegenek, reménység nélkül és Isten nélkül éltetek a világban.
13 Most pedig Krisztus Jézusban ti, akik egykor "távol" voltatok, "közel" kerültetek a Krisztus vére által.
14 Mert ő a mi békességünk, aki a két nemzetséget eggyé tette, és az ő testében lebontotta az elválasztó falat, az ellenségeskedést,
15 miután a tételes parancsolatokból álló törvényt érvénytelenné tette, hogy békességet szerezve, a kettőt egy új emberré teremtse önmagában.
16 Megbékéltette mindkettőt egy testben az Istennel, miután a kereszt által megölte az ellenségeskedést önmagában,
17 és eljött, és "békességet hirdetett nektek, a távoliaknak, és békességet a közelieknek".
18 Mert általa van szabad utunk mindkettőnknek egy Lélekben az Atyához.
19 Ezért tehát nem vagytok többé idegenek és jövevények, hanem polgártársai a szenteknek és háza népe Istennek.
20 Mert ráépültetek az apostolok és a próféták alapjára, a sarokkő pedig maga Krisztus Jézus,
21 akiben az egész épület egybeilleszkedik, és szent templommá növekszik az Úrban,
22 és akiben ti is együtt épültök az Isten hajlékává a Lélek által.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society