Revised Common Lectionary (Complementary)
Hálaadás szabadításért
124 Zarándokének. Dávidé. Ha nem lett volna velünk az ÚR - vallja meg ezt Izráel! -,
2 ha nem lett volna velünk az ÚR, amikor ránk támadtak az emberek,
3 akkor elevenen nyeltek volna el bennünket, úgy fellángolt haragjuk ellenünk.
4 Akkor elsodortak volna a vizek, átcsapott volna rajtunk az áradat.
5 Átcsaptak volna rajtunk a tajtékzó vizek.
6 Áldott az ÚR, aki nem adott oda minket martalékul fogaiknak!
7 Lelkünk megmenekült, mint a madár a madarász tőréből. A tőr összetört, és mi megmenekültünk.
8 A mi segítségünk az ÚR nevében van, aki az eget és a földet alkotta.
Dániel és három társa a babilóniai király szolgálatába kerül
1 Jójákim júdai király uralkodásának harmadik évében eljött Nebukadneccar, Babilónia királya Jeruzsálem ellen, és körülzárta azt.
2 Az Úr a kezébe adta Jójákimot, Júda királyát és az Isten háza fölszerelésének egy részét; ő pedig elvitte a fölszerelést Sineár földjére, a maga isteneinek a templomába, és isteneinek a kincstárában helyezte el.
3 A király meghagyta főudvarmesterének, Aspenaznak, hogy válasszon ki Izráel fiai közül királyi vérből való, vagy nemesi származású
4 ifjakat, akiknek semmiféle fogyatékosságuk nincs, hanem szép arcúak, fogékonyak minden bölcsességre, taníthatók az ismeretekre, megértik a tudományt, és így alkalmasak arra, hogy majd a királyi palotában szolgálatba álljanak. Meg kellett őket tanítani a káldeusok írására és nyelvére is.
5 A király elrendelte, hogy adjanak nekik mindennap a király ételéből és abból a borból, amit ő szokott inni. Így kellett őket nevelni három esztendeig, hogy azután a király szolgálatába álljanak.
6 Voltak közöttük júdaiak is: Dániel, Hananjá, Mísáél és Azarjá.
7 A főudvarmester ilyen neveket adott nekik: Dánielt Baltazárnak, Hananját Sadraknak, Mísáélt Mésaknak, Azarját pedig Abédnegónak nevezte el.
8 Dániel azonban elhatározta, hogy nem szennyezi be magát a király ételével és azzal a borral, amit ő szokott inni, ezért arra kérte a főudvarmestert, hogy ne kelljen magát beszennyeznie.
9 Isten a főudvarmestert jóindulatra és szeretetre indította Dániel iránt,
10 de azért ezt mondta a főudvarmester Dánielnek: Félek az én uramtól, a királytól, mert ő rendelkezett így ételetekről és italotokról. Mi lesz, ha azt látja, hogy ti soványabbak vagytok, mint a veletek egykorú ifjak? Még bajba kerülök miattatok a királynál!
11 Akkor Dániel ezt mondta annak a felügyelőnek, akit a főudvarmester rendelt Dániel, Hananjá, Mísáél és Azarjá mellé:
12 Tégy próbát szolgáiddal tíz napig! Engedjék meg, hogy zöldségféléket együnk, és vizet igyunk.
13 Azután mutassanak meg neked minket és azokat az ifjakat, akik a király ételéből esznek, és amit majd látsz, aszerint bánj szolgáiddal!
14 Az hallgatott rájuk ebben a dologban, és próbát tett velük tíz napig.
15 Tíz nap múlva szebbnek látszottak, és kövérebbek voltak azoknál az ifjaknál, akik a király ételéből ettek.
16 Ezért a felügyelő fölmentette őket az alól, hogy az előírt ételt egyék, és hogy bort igyanak, és ahelyett zöldségféléket adott nekik.
17 Ennek a négy ifjúnak megadta az Isten, hogy előrehaladjanak a tudományban, mindenféle írásban és bölcsességben. Dániel pedig értett a látomások és az álmok magyarázatához is.
18 Amikor eljött az az idő, amelyről meghagyta a király, hogy vezessék őket eléje, a főudvarmester bevezette őket Nebukadneccar elé.
19 A király elbeszélgetett velük, de egy sem akadt több közöttük olyan, mint Dániel, Hananjá, Mísáél és Azarjá. Ők tehát a király szolgálatába álltak.
20 Akármit kérdezett tőlük a király, bölcsesség és értelem dolgában tízszer okosabbaknak találta őket egész országa minden mágusánál és varázslójánál.
21 Ott is maradt Dániel Círus király uralkodásának első évéig.
Mária éneke
46 Mária pedig ezt mondta: "Magasztalja lelkem az Urat,
47 és az én lelkem ujjong Isten, az én Megtartóm előtt,
48 mert rátekintett szolgálóleánya megalázott voltára: és íme, mostantól fogva boldognak mond engem minden nemzedék,
49 mert nagy dolgokat tett velem a Hatalmas, és szent az ő neve,
50 irgalma megmarad nemzedékről nemzedékre az őt félőkön.
51 Hatalmas dolgot cselekedett karjával, szétszórta a szívük szándékában felfuvalkodottakat.
52 Hatalmasokat döntött le trónjukról, és megalázottakat emelt fel.
53 Éhezőket látott el javakkal, és bővelkedőket küldött el üres kézzel.
54 Felkarolta szolgáját, Izráelt, hogy megemlékezzék irgalmáról,
55 amint kijelentette atyáinknak, Ábrahámnak és az ő utódjának mindörökké."
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society