Revised Common Lectionary (Complementary)
Imádság a királyért
72 Salamoné. Isten! Add törvényeidet a királynak, és igazságodat a király fiának,
2 hogy igazságosan ítélje népedet, és törvényesen a nyomorultakat.
3 Teremjenek a hegyek békét a népnek, és a halmok igazságot!
4 Szolgáltasson igazságot a nép nyomorultjainak, segítse meg a szegényeket, de tiporja el az elnyomókat!
5 Éljen addig, míg nap és hold lesz, nemzedékről nemzedékre!
6 Mint amikor eső hull a rétre, és zápor áztatja meg a földet:
7 úgy virágozzék napjaiban az igazság, és legyen nagy békesség, amíg meg nem szűnik a hold.
8 Uralkodjék tengertől tengerig, és a folyamtól a föld széléig.
9 Hajtsanak térdet előtte a pusztalakók, nyalják a port ellenségei!
10 Tarsísnak és a szigeteknek királyai hozzanak ajándékot, Sába és Szeba királyai fizessenek adót!
11 Boruljon le előtte minden király, minden nép őt szolgálja!
12 Mert megmenti a segítséget kérő szegényt, és a nyomorultat, akinek nincs segítője.
13 Megmenti a nincstelent és a szegényt, a szegény embereket megsegíti.
14 Elnyomástól és erőszaktól megváltja őket, mert drága számára a vérük.
15 Éljen ő, és adjanak neki sábai aranyat, imádkozzanak érte szüntelen, és áldják őt minden nap!
16 Legyen bőven gabona az országban, a hegyek tetején hullámzó kalászok legyenek olyanok, mint a Libánon; virágozzanak a városok, mint földön a fű!
17 Maradjon meg neve örökké, terjedjen híre, amíg a nap ragyog! Nevével mondjanak egymásra áldást; mondja őt boldognak minden nép!
18 Áldott az ÚRisten, Izráel Istene! Egyedül ő tud csodákat tenni!
19 Áldott legyen dicső neve örökre, töltse be dicsősége az egész földet! Ámen, ámen.
20 Itt végződnek Dávidnak, Isai fiának az imádságai.
Ézsaiás elhívatása
6 Uzzijjá király halála évében láttam az Urat, magasra emelt trónon ülve. Palástja betöltötte a templomot.
2 Szeráfok álltak mellette, hat-hat szárnya volt mindegyiknek: kettővel arcát takarta el, kettővel lábát fedte be, kettővel pedig repült.
3 Így kiáltott egyik a másiknak: Szent, szent, szent a Seregek Ura, dicsősége betölti az egész földet!
4 A hangos kiáltástól megremegtek a küszöbök eresztékei, és a templom megtelt füsttel.
5 Ekkor megszólaltam: Jaj nekem! Elvesztem, mert tisztátalan ajkú vagyok, és tisztátalan ajkú nép között lakom. Hiszen a Királyt, a Seregek Urát látták szemeim!
44 A Bizonyság sátora ott volt atyáinknál a pusztában, amint parancsolta az, aki azt mondta Mózesnek, hogy készítse el arra a mintára, amelyet látott.
45 Ezt átvették atyáink, és behozták Józsuéval, amikor elfoglalták a pogányok földjét, akiket kiűzött az Isten atyáink elől. Így volt ez egészen Dávid idejéig.
46 Dávid pedig kegyelmet talált az Isten színe előtt, és könyörgött, hogy hajlékot találhasson Jákób Istenének,
47 de Salamon épített neki házat.
48 A Magasságos azonban nem emberkéz alkotásaiban lakik, ahogyan a próféta mondja:
49 A menny az én királyi trónusom, a föld pedig lábam zsámolya. Miféle házat építhetnél nekem - mondja az Úr -, vagy hol van az én nyugalmam helye?
50 Nem az én kezem alkotta-e mindezt?
51 Ti kemény nyakú, körülmetéletlen szívű és fülű emberek, mindig ellene szegültök a Szentléleknek, atyáitokhoz hasonlóan ti is.
52 A próféták közül kit nem üldöztek a ti atyáitok? Meg is ölték azokat, akik megjövendölték az Igaznak eljövetelét. Most pedig az ő árulóivá és gyilkosaivá lettetek ti,
53 akik bár angyalok közvetítésével kaptátok a törvényt, mégsem tartottátok meg."
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society