Revised Common Lectionary (Complementary)
Kesergés a templom pusztulása miatt
74 Ászáf tanítókölteménye. Miért vetettél el, Istenem, oly régóta, miért lángol haragod legelőd nyája ellen?
2 Gondolj gyülekezetedre, amelyet hajdan létrehoztál, örökségedre, a néptörzsre, amelyet megváltottál, a Sion hegyére, amelyen laktál!
3 Irányítsd lépteidet a régi romokra! Szentélyedben az ellenség mindent lerombolt!
4 Ellenségeid ordítoztak kijelentésed helyén, és kitűzték ott jelvényeiket.
5 Olyanok voltak, mint akik a sűrű fák közt fejszét emelnek magasra.
6 Még faragványait is mind összetörték fejszékkel és baltákkal.
7 Lángba borították szent helyedet, porig alázták neved hajlékát.
8 Igázzuk le őket egészen! - mondták magukban, és fölperzselték az országban Isten minden hajlékát.
9 Jeleket nem látunk, próféta nincs többé, és senki sem tudja, meddig tart ez még?
10 Isten, meddig gyalázhat az ellenfél? Örökké csúfolhatja nevedet az ellenség?
11 Miért tartod vissza kezedet? Emeld föl jobbodat, végezz velük!
12 De Isten a királyom kezdettől fogva, aki szabadító tetteket vitt véghez a földön.
13 Te szorítottad vissza erőddel a tengert, te törted össze a tengeri szörnyek fejét.
14 Te zúztad szét a Leviátán fejeit, és a puszta népének adtad eledelül.
15 Te fakasztottál forrást és patakot, te szárítottál ki bővizű folyókat.
16 Tiéd a nappal, az éjjel is tiéd, te tetted helyükre a csillagokat s a napot.
17 Te szabtad meg a föld minden határát, te alkottál nyarat és telet.
18 Erre emlékezz, URam, mert ellenség gyaláz, és bolond nép csúfolja nevedet.
19 Ne dobd oda gerlicédet a vadaknak, nyomorultjaid életéről ne feledkezz el végképp!
20 Tekints szövetségedre, mert erőszakkal vannak tele az ország legeldugottabb helyei is!
21 Ne maradjon meggyalázva az elnyomott, dicsérje nevedet a nyomorult és a szegény!
22 Szállj perbe, perelj, Istenem! Gondold meg, hogy a bolond mennyire gyaláz téged szüntelen!
23 Ne felejtsd el ellenségeid hangját, támadóid egyre növekvő zajongását!
17 Amikor Aháb meglátta Illést, ezt mondta neki Aháb: Te vagy az, Izráel megrontója?!
18 Ő így felelt: Nem én rontottam meg Izráelt, hanem te és a te atyád háza, mert elhagytátok az Úr parancsolatait, és te a Baalokat követed.
19 Most azért üzenj, gyűjtsd ide hozzám az egész Izráelt a Karmel-hegyre, meg a Baal négyszázötven prófétáját az Asérá négyszáz prófétájával együtt, akik Jezábel asztaláról élnek.
Istenítélet a Karmel-hegyen
20 Akkor elküldött Aháb Izráel fiaiért, és összegyűjtötte a prófétákat a Karmel-hegyre.
21 Illés pedig odalépett az egész nép elé, és így szólt: Meddig sántikáltok kétfelé? Ha az Úr az Isten, kövessétek őt, ha pedig a Baal, akkor őt kövessétek! De a nép nem felelt egy szót sem.
22 Akkor Illés ezt mondta a népnek: Egyedül én maradtam meg az Úr prófétájának, a Baal prófétái pedig négyszázötvenen vannak.
23 Adjanak nekünk két bikát; ők válasszák ki maguknak az egyik bikát, vagdalják darabokra, és rakják a fahasábokra, de tüzet ne gyújtsanak. Én is elkészítem a másik bikát, rárakom a fahasábokra, de tüzet én sem gyújtok.
24 Ezután hívjátok segítségül a ti istenetek nevét, és én is segítségül hívom az Úr nevét. Amelyik isten tűzzel felel, az az Isten. Erre az egész nép megszólalt, és ezt mondta: Jó lesz így!
25 Ezután így szólt Illés a Baal prófétáihoz: Válasszátok ki az egyik bikát, és készítsétek el először ti, mert ti vagytok többen. És hívjátok segítségül istenetek nevét, de tüzet ne gyújtsatok!
26 Ők fogták a nekik jutott bikát, elkészítették, és így hívták segítségül a Baal nevét reggeltől délig: Ó, Baal, felelj nekünk! De nem jött hang, és nem felelt senki. Eközben ott sántikáltak az oltár körül, amelyet készítettek.
27 Amikor dél lett, Illés gúnyolni kezdte őket, és ezt mondta: Kiáltsatok hangosabban, hiszen isten ő! Talán elmélkedik, vagy félrement, vagy úton van, vagy talán alszik, és majd fölébred.
28 Erre elkezdtek hangosan kiáltozni, és szokásuk szerint összevagdosták magukat kardjukkal és dárdájukkal, míg el nem borította őket a vér.
29 Dél elmúltával révületbe estek, egészen az áldozat idejéig, de nem jött hang; nem felelt, és nem figyelt rájuk senki.
30 Akkor Illés ezt mondta az egész népnek: Jöjjetek ide hozzám! És odament hozzá az egész nép. Ő pedig helyreállította az Úr lerombolt oltárát.
31 Fogott Illés tizenkét követ a Jákób fiaitól származó törzsek száma szerint; Jákóbhoz szólt így az Úr szava: Izráel lesz a neved.
32 A kövekből oltárt épített az Úr nevében, azután árkot húzott az oltár körül, amelybe két véka vetőmag elfért volna.
33 Azután elrendezte a fahasábokat, földarabolta a bikát, és rárakta a fahasábokra.
34 Majd ezt mondta: Töltsetek meg négy vödröt vízzel, és öntsétek az áldozatra meg a fahasábokra! Azután ezt mondta: Ismételjétek meg! És megismételték. Újra mondta: Harmadszor is tegyétek meg! És harmadszor is megtették.
35 A víz már folyt az oltár körül, és az árok is megtelt vízzel.
36 Az áldozat bemutatása idején odalépett Illés próféta, és ezt mondta: Uram, Ábrahámnak, Izsáknak és Izráelnek Istene! Hadd tudják meg a mai napon, hogy te vagy az Isten Izráelben, én pedig a te szolgád vagyok, és mindezt a te parancsodra tettem!
37 Felelj nekem, Uram, felelj nekem, hadd tudja meg ez a nép, hogy te, az Úr, vagy az Isten, és te fordítsd vissza szívüket!
38 Akkor lecsapott az Úr tüze, és fölemésztette az égőáldozatot és a fahasábokat, a köveket és a port, az árokban levő vizet pedig felnyalta.
39 Amikor látta ezt az egész nép, arcra esett, és ezt mondta: Az Úr az Isten, az Úr az Isten!
40 Illés pedig ezt mondta nekik: Ragadjátok meg a Baal prófétáit, senki se menekülhessen el közülük! És megragadták őket. Illés levitette őket a Kísón-patak mellé, és ott lemészárolta őket.
Góg és Magóg
7 Amikor pedig eltelik az ezer esztendő, a Sátán elbocsáttatik börtönéből,
8 és elmegy, hogy megtévessze a népeket a föld négy sarkán, Gógot és Magógot is; hogy összegyűjtse háborúra azokat, akiknek annyi a száma, mint a tenger fövenye.
9 És felvonultak a fennsíkra, és bekerítették a szentek táborát és a szeretett várost, de tűz szállott alá az égből, és elpusztította őket.
10 Az ördög pedig, aki megtévesztette őket, a tüzes és kénes tóba vettetett, ahol a fenevad és a hamis próféta is van, és gyötrődnek éjjel és nappal örökkön-örökké.
A halottak feltámadása és az utolsó ítélet
11 És láttam egy nagy fehér trónust és a rajta ülőt: színe elől eltűnt a föld és az ég, és nem maradt számukra hely.
12 És láttam, hogy a halottak, nagyok és kicsinyek a trónus előtt állnak, és könyvek nyittattak ki. Még egy könyv nyittatott ki, az élet könyve, és a halottak a könyvbe írottak alapján ítéltettek meg cselekedeteik szerint.
13 A tenger kiadta a benne levő halottakat, a Halál és a Pokol is kiadták a náluk levő halottakat, és megítéltetett mindenki cselekedetei szerint.
14 És a Halál és a Pokol belevettetett a tűz tavába: ez a második halál, a tűz tava.
15 Ha valakit nem találtak beírva az élet könyvébe, azt a tűz tavába vetették.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society