Revised Common Lectionary (Complementary)
Dávid zsoltára.
23 Az én pásztorom az Örökkévaló!
Minden jóval ellát engem:
2 dús legelőin megpihentet,
friss patakokhoz terelget,
3 felüdíti lelkem,
és az igazságosság útján vezet,
jóságos természete szerint.
4 Bizony, még ha a halál árnyékában,
sötét és mély völgyeken kell is átmennem,
akkor sem félek a gonosztól,
mert, te, Örökkévaló, ott is velem vagy.
Pásztorbotod megvéd, pálcád vezet.
5 Ellenségeim szeme láttára bőségesen megteríted asztalom,
mint szívesen látott vendéged előtt.[a]
Bizony, színig töltöd poharam!
6 Jóságod és szereteted körülvesz amíg csak élek,
az Örökkévaló házában[b] lakom, egész életemben.
A bálványok kigúnyolása
10 Halljátok az Örökkévaló üzenetét, Izráel népe! 2 Ezt mondja az Örökkévaló:
„Ne kövessétek a nemzetek szokásait,
se ne féljetek az égi jelektől[a],
amelyektől ők félnek!
3 Hiszen a nemzetek vallásos szokásai
nem érnek semmit!
Bálványuk csak egy fadarab,
melyet az erdőben vágtak,
baltával faragtak,
4 arannyal-ezüsttel cifráztak,
szögekkel erősítettek,
hogy el ne mozduljon.
5 Olyan, mint a madárijesztő az uborkaföldön:
nem beszél, s hordozni kell,
mert járni sem tud.
Ne féljetek tőlük,
mert sem jót, sem rosszat nem tudnak tenni:
tehetetlenek!”
6 Nincs senki hozzád hasonló, Örökkévaló!
Nagy vagy, és nagy a hatalmad,
neved is erős és hatalmas!
7 Ki ne félne téged, Nemzetek Királya?
Téged illet a tisztelet,
nincs hozzád hasonló a nemzetek bölcsei között,
sehol a királyságokban!
8 Ostobák ők mindannyian, és bolondok,
hogy imádják a tehetetlen bálványokat.
Hiszen azok csak faragott fadarabok,
9 Társisból való ezüsttel borítva,
ufázi arannyal cifrázva
— ötvösök, ácsok keze munkája —,
felöltöztetve kék és bíbor ruhákba,
takácsok vásznaiba!
10 De az Örökkévaló valóban Isten,
élő igaz Isten, örökké uralkodó Király.
Haragjától reszket az egész föld,
felindulását nem viselhetik el a nemzetek.
11 Mondjátok meg hát nekik: „Az úgynevezett istenek,
akik nem teremtették az eget és a földet,
kipusztulnak a földről,
és kivesznek az ég alól!”[b]
Dicsőítő ének(A)
12 Az Örökkévaló teremtette a földet nagy erejével,
alkotta a lakható világot bölcsességével,
kiterjesztette az eget értelmével.
13 Mennydörgő szavára vizek gyülekeznek az égen,
pára száll föl a földről,
villámok cikáznak, zápor zuhog,
szélvihart hív elő raktáraiból.
14 Akik bálványokban bíznak, mind ostobák!
Megszégyenülnek az aranyművesek,
mert kezük munkája tehetetlen,
csak öntött fém az,
nincs benne lehelet,[c]
15 nem jó semmire, hitvány és hamis.
Elpusztul minden bálvány,
mikor az Örökkévaló ítéletet tart fölöttük.
16 De nem ilyen Jákób Istene![d]
Ő teremtette a mindenséget,
s Izráel népét magának választotta örökségül.
Örökkévaló, Seregek Ura — ez az ő neve!
Krisztus a láthatatlan Isten képmása
15 A láthatatlan Isten látható képmása az elsőszülött Fiú,
aki minden teremtmény előtt született,
16 s aki által Isten a mindenséget teremtette:
a mennyei és földi lényeket,
láthatókat és láthatatlanokat,
a szellemi uralkodókat, fejedelmeket,
hatalmasokat és kormányzókat.
Mindezeket Isten a Fia közreműködésével,
és a Fia számára teremtette.
17 A Fiú minden teremtménynél előbb létezett,
s az egész világmindenséget ő tartja egyben.
18 Ő a „Feje” az Eklézsiának, amely az ő „Teste”.
Ő a kezdete és forrása mindennek.
Ő a legelső, aki a halálból feltámadt,[a]
ezért mindenben és minden tekintetben övé az első hely.
19 Mert tetszett az Atyának,
hogy az ő teljessége éljen a Fiúban,
20 és a Fiú által kössön békét mindenkivel,
aki a Földön, vagy a Mennyben lakik.
Békét kötött — Fiának vére árán,
amikor a Fiú meghalt a kereszten.
21-22 Veletek is békét kötött, bár ti régebben Istentől elidegenedve éltetek, sőt, ellenségesek voltatok vele szemben gonosz gondolkozásotok és tetteitek miatt. Most azonban titeket is kibékített magával a Fia halála által, amelyet a Fiú emberi testben szenvedett el itt, a Földön. Isten ezt azért tette, hogy szentek, hibátlanok és feddhetetlenek legyetek, amikor majd maga elé állít benneteket. 23 Feltéve, ha mindvégig kételkedés nélkül és szilárdan megmaradtok a hitben, és belekapaszkodtok abba a reménységbe, amelyet az örömüzenet nyújt nektek attól fogva, hogy ti is hallottátok.
Ezt az örömüzenetet — amelynek én, Pál, a szolgája lettem — már szerte a világon mindenkinek hirdetik.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center