Old/New Testament
A bölcsesség gyümölcse igazság
10 Salamon példabeszédei. A bölcs fiú örömet szerez apjának, az ostoba fiú azonban szomorúsága anyjának.
2 Nem használnak a bűnnel szerzett kincsek, de az igazság megment a haláltól.
3 Nem hagyja az Úr éhezni az igaz embert, de a bűnösök mohóságát elveti.
4 Aki lustán dolgozik, elszegényedik, de a szorgalmas munka meggazdagít.
5 Aki nyáron gyűjt, az eszes fiú, de aki aratáskor alszik, az szégyellni való.
6 Áldások szállnak az igaz fejére, a bűnösök szája pedig erőszakot rejteget.
7 Az igaznak az emlékezete áldott, de a bűnösök neve semmivé lesz.
8 A bölcs szívű megfogadja a parancsokat, a bolond beszédű pedig elbukik.
9 Aki feddhetetlenül él, biztonságban él, de aki görbe úton jár, az kitudódik róla.
10 Aki kacsingat, fájdalmat okoz, a bolond beszédű pedig elbukik.
11 Életnek forrása az igaz ember szája, de a bűnösök szája erőszakot rejteget.
12 A gyűlölet viszályt teremt, de minden hűtlenséget eltakar a szeretet.
13 Az értelmes ember ajkán bölcsesség található, de bot való az esztelen hátára.
14 A bölcsek tartózkodók tudásukkal, a bolondot pedig hamar romlásba viszi a szája.
15 A gazdagnak a vagyon az erős városa, a nincsteleneknek romlásuk a szegénység.
16 Az igaznak a keresetéből élet lesz, a bűnösnek a jövedelméből vétek.
17 Az élet ösvényén jár, aki megfogadja az intést, de tévelyegni fog, aki megveti a dorgálást.
18 Gyűlöletet rejteget a hazug ajak, és rágalmakat terjeszt az ostoba.
19 A sok beszédnél elkerülhetetlen a tévedés, de az eszes ember vigyáz a beszédre.
20 Színezüst az igaz ember nyelve, a bűnösöknek a szíve is keveset ér.
21 Az igaznak az ajka sokakat vezet, a bolondok pedig meghalnak esztelenségük miatt.
22 Az Úr áldása gazdagít meg, a gyarapodást nem lehet erőltetni.
23 Az ostobának a galádságban telik öröme, az értelmes embernek pedig a bölcsességben.
24 Utoléri a bűnöst az, amitől retteg, az igazak kívánsága pedig teljesül.
25 Ha ráfúj a forgószél a bűnösre, nincs többé, de az igaz örökké tartó alapon áll.
26 Amilyen az ecet a fognak és a füst a szemnek, olyan a rest a megbízóinak.
27 Az Úr félelme gyarapítja a napokat, de a bűnösök esztendei megrövidülnek.
28 Az igazak várakozása örömre fordul, de a bűnösök reménysége semmivé lesz.
29 Az Úrnak útja a feddhetetlennek erősség, de a gonosztevőknek romlás.
30 Az igaz soha meg nem inog, de a bűnösök nem maradnak meg a földön.
31 Az igaz ember szája bölcsességet áraszt, az álnok nyelvet azonban kivágják.
32 Az igaz ember ajka kedvesen tud szólni, a bűnösök szája pedig csak álnokul.
Az igazság áldást ad, a bűn átkot
11 A hamis mérleget utálja az Úr, de a pontos súlyt kedveli.
2 Ha jön a kevélység, jön a szégyen is, a szerénységgel pedig bölcsesség jár együtt.
3 A becsületeseket feddhetetlenség vezeti, de a hűtleneket elpusztítja romlottságuk.
4 Nem használ a vagyon a harag napján, az igazság azonban megment a haláltól.
5 A feddhetetlenek útját igazságuk egyengeti, de a bűnös elbukik bűnössége miatt.
6 A becsületeseket megmenti igazságuk, de a hűtleneket rabul ejti saját mohóságuk.
7 Ha meghal a bűnös ember, odalesz a reménysége, és odalesz az erősökhöz fűzött várakozása is.
8 Az igaz megmenekül a nyomorúságból, helyére pedig a bűnös jut.
9 Megrontja szájával embertársát az elvetemült, de az igazak tudásuk által megmenekülnek.
10 Vigad a város az igazak javán, és ujjong a bűnösök pusztulásán.
11 A becsületesek áldása építi a várost, de a bűnösök szája romlásba dönti.
12 Kigúnyolja embertársát az esztelen, az értelmes ember pedig hallgat.
13 A rágalmazó titkokat tár fel, de a hűséges lélek leplezi a dolgot.
14 Vezetés nélkül elbukik a nép, de segítséget jelent, ha sok a tanácsadó.
15 Igen rosszul jár, aki idegenért vállal kezességet, de biztonságban marad, aki gyűlöli a jótállást.
16 A kedves asszony a tisztességhez ragaszkodik. Az erőszakos emberek a gazdagsághoz ragaszkodnak.
17 Önmagával tesz jót a szeretet embere, a kegyetlen pedig saját magának árt.
18 A bűnös hamis keresményt szerez, de igaz bérhez jut az, aki igazságot vet.
19 Aki ragaszkodik az igazsághoz, az az életre jut, de aki a rosszat hajhássza, az a halálra.
20 Utálja az Úr az álnok szívűeket, de kedveli azokat, akiknek útja feddhetetlen.
21 Kezet rá, hogy nem marad büntetlenül a gonosz! De az igazak utódai megmenekülnek.
22 Mint disznó orrában az aranykarika, olyan a szép asszony, ha nincs jó ízlése.
23 Az igazak csak jóra várhatnak, a bűnösök pedig csak haragot remélhetnek.
24 Van, aki bőven osztogat, mégis gyarapszik, más meg szűken méri a járandóságot, mégis ínségbe jut.
25 Az ajándékozó bővelkedik, és aki mást felüdít, maga is felüdül.
26 Átkozza azt a nép, aki búzáját visszatartja, de áldás száll annak a fejére, aki eladja.
27 Aki jóra törekszik, jóakaratot szerez, de eljön a rossz arra, aki azt hajhássza.
28 Elbukik, aki gazdagságában bízik, de az igazak virulnak, mint a lomb.
29 Aki kárt okoz háza népének, szelet örököl, és szolgája lesz a bölcsnek a bolond.
30 Az igaz gyümölcse életnek a fája, és a bölcs lelkeket nyer meg.
31 Bizony, az igaz is elnyeri jutalmát a földön, hát még a bűnös és vétkes ember!
A bölcs és a bolond viselkedése
12 Aki szereti az intelmet, szereti a tudást, aki pedig gyűlöli a feddést, az ostoba marad.
2 A jó ember jóakaratot nyer az Úrtól, de az alattomos embert ő bűnösnek tartja.
3 Nem áll szilárdan a bűnösen élő ember, de az igazak gyökere mozdíthatatlan.
4 A derék asszony urának koronája, de mint a csontszú, olyan a szégyentelen.
5 Az igazak gondolatai helyesek, a bűnösök szándékai csalárdak.
6 A bűnösök szavai vérszomjasak, de a becsületeseket megmenti beszédük.
7 Romlás éri a bűnösöket, és odalesznek, de az igazak háza megmarad.
8 Értelmének megfelelően dicsérik az embert, a fondorlatos szívűt pedig megvetik.
9 Jobb annak, akit lebecsülnek, de szolgája van, mint annak, aki dicsekszik, de alig van kenyere.
10 Az igaz törődik még állatjának kívánságával is, a bűnösnek még az irgalma is kegyetlen.
11 Aki műveli földjét, jóllakik kenyérrel, de aki hiábavalóságokat hajszol, az esztelen.
12 A bűnös a gonoszsággal szerzett zsákmányra vágyik, az igazak mégis gyökeret vernek.
13 A vétkes ajak veszedelmes csapda, de az igaz kikerül a bajból.
14 Amit mond az ember, annak a gyümölcséből lakik jól, és amit tesz az ember, azt fizetik neki vissza.
15 A bolond helyesnek tartja a maga útját, a bölcs pedig hallgat a tanácsra.
16 A bolond bosszúsága azonnal kitudódik, az okos pedig leplezi szégyenét.
17 Aki igazán szól, az igazat mondja el, a hamis tanú pedig a csalárdságot.
18 Van, akinek a fecsegése olyan, mint a tőrdöfés, a bölcsek nyelve pedig gyógyít.
19 Az igaz ajak mindig állhatatos, a hazug nyelv pedig egy pillanatig sem az.
20 Csalárdság van a rosszat koholók szívében, de akik békés tanácsot adnak, azokéban öröm.
21 Nem éri az igazat semmi veszedelem, de a bűnösök élete bajjal lesz tele.
22 Utálja az Úr a hazug ajkat, de akik igazan élnek, azokat kedveli.
23 Az okos ember nem fitogtatja tudását, az esztelen pedig kérkedik bolondságával.
24 A szorgalmasak uralkodni fognak, a lusta pedig robotolni fog.
25 Aki aggódik szívében, az levertté lesz, a jó szó viszont felvidítja.
26 Az igaz utat tud mutatni másnak is, a bűnösöket pedig tévelygésbe viszi saját útjuk.
27 A lusta a vadászzsákmányt sem süti meg, pedig drága kincse az embernek a szorgalom.
28 Az igazság ösvényén élet van, és útja nem a halál felé vezet.
Pál nem önmagát prédikálja
4 Ezért tehát, mivel ilyen szolgálatban állunk, minthogy irgalmat nyertünk, nem csüggedünk el,
2 hanem elvetjük a szégyenletes titkos bűnöket; nem járunk ravaszságban, nem is hamisítjuk meg az Isten igéjét, hanem az igazság nyílt hirdetésével ajánljuk magunkat minden ember lelkiismeretének az Isten előtt.
3 Ha pedig nem elég világos a mi evangéliumunk, csak azok számára nem világos, akik elvesznek.
4 Ezeknek a gondolkozását e világ istene megvakította, mert hitetlenek, és így nem látják meg a Krisztus dicsőségéről szóló evangélium világosságát, aki az Isten képmása.
5 Mert nem önmagunkat hirdetjük, hanem Krisztus Jézust, az Urat, önmagunkat pedig mint szolgáitokat Jézusért.
6 Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete Krisztus arcán.
Isten erejének kincse cserépedényekben van
7 Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy ezt a rendkívüli erőt Istennek tulajdonítsuk, és ne magunknak:
8 Mindenütt szorongatnak minket, de nem szorítanak be, kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe;
9 üldözöttek vagyunk, de nem elhagyottak, letipornak, de el nem veszünk;
10 Jézus halálát mindenkor testünkben hordozzuk, hogy Jézus élete is láthatóvá legyen testünkben.
11 Mert életünk folyamán szüntelen a halál révén állunk Jézusért, hogy a Jézus élete is láthatóvá legyen halandó testünkben.
12 Azért a halál bennünk végzi munkáját, az élet pedig bennetek.
13 Mivel pedig a hitnek ugyanaz a Lelke van bennünk, ahogyan meg van írva: "Hittem, azért szóltam", mi is hiszünk, és azért szólunk!
14 Mert tudjuk, hogy aki feltámasztotta az Úr Jézust, az Jézussal együtt minket is feltámaszt, és maga elé állít veletek együtt.
15 Mert minden értetek van, hogy a kegyelem sokasodjék, és egyre többen adjanak hálát az Isten dicsőségére.
16 Ezért tehát nem csüggedünk. Sőt ha a külső emberünk megromlik is, a belső emberünk mégis megújul napról napra.
17 Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk minden mértéket meghaladó nagy, örök dicsőséget szerez nekünk,
18 mivel nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra, mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society