Old/New Testament
A menny és a föld dicsérje az URat!
148 Dicsérjétek az URat! Dicsérjétek az URat, ti mennyeiek, dicsérjétek a magasságban!
2 Dicsérjétek őt, ti angyalai mind, dicsérje őt minden serege!
3 Dicsérje őt a nap és a hold, dicsérje minden fényes csillag!
4 Dicsérjék őt az egek egei, még a vizek is ott fönn az égben!
5 Dicsérjék az ÚR nevét, mert ő parancsolt, és azok létre jöttek,
6 mindörökre helyükre állította őket, rendelkezést adott, melytől nem térnek el.
7 Dicsérjétek az URat, ti földiek, ti tengeri szörnyek, az egész óceán!
8 Tűz és jégeső, hó és köd, parancsát teljesítő szélvihar,
9 ti hegyek és halmok mindnyájan, gyümölcsfák és cédrusok,
10 vadak és egyéb állatok, csúszómászók és szárnyaló madarak,
11 ti földi királyok és minden nemzet, vezérek és a földnek bírái,
12 ti ifjak a leányokkal, öregek a fiatalokkal együtt
13 dicsérjétek az ÚR nevét! Mert csak az ő neve magasztos, fensége a föld és az ég fölé emelkedik.
14 Megnöveli népe hatalmát, dicsővé teszi minden hívét, Izráel fiait, a hozzá közel álló népet. Dicsérjétek az URat!
Sion népének diadaléneke
149 Dicsérjétek az URat! Énekeljetek az ÚRnak új éneket, dicséretet a hívek gyülekezetében!
2 Örüljön alkotójának Izráel, Sion lakói örvendezzenek királyuknak!
3 Dicsérjétek nevét körtáncot járva, énekeljetek neki dob és hárfakísérettel!
4 Mert gyönyörködik népében az ÚR, győzelemmel ékesíti fel az elnyomottakat.
5 Vigadnak a hívek e dicsőségben, ujjonganak pihenőhelyükön.
6 Szájuk Istent magasztalja, kezükben kétélű kard van.
7 Bosszút állnak a népeken, megfenyítik a nemzeteket.
8 Láncra verik királyaikat, vasbilincsbe előkelőiket.
9 Így hajtják végre rajtuk az ítéletet, amely meg van írva. Dicső dolog lesz ez az ÚR minden hívének. Dicsérjétek az URat!
Minden lélek dicsérje az URat!
150 Dicsérjétek az URat! Dicsérjétek Istent szentélyében, dicsérjétek a hatalmas égboltozaton!
2 Dicsérjétek hatalmas tetteiért, dicsérjétek nagyságához méltóan!
3 Dicsérjétek kürtzengéssel, dicsérjétek lanttal és hárfával!
4 Dicsérjétek dobbal, körtáncot járva, dicsérjétek citerával és fuvolával!
5 Dicsérjétek csengő cintányérral, dicsérjétek zengő cintányérral!
6 Minden lélek dicsérje az URat! Dicsérjétek az URat!
29 Különben mi értelme van annak, hogy a halottakért megkeresztelkednek? Ha a halottak egyáltalán nem támadnak fel, miért keresztelkednek meg értük?
30 Miért vállalunk veszedelmet mi is minden percben?
31 Naponként a halállal nézünk szembe, oly igaz ez, testvéreim, mint a veletek való dicsekvésem a Krisztus Jézusban, a mi Urunkban.
32 Ha csak emberi módon küzdöttem a vadállatokkal Efezusban, mi hasznom belőle? Ha a halottak nem támadnak fel, akkor "együnk és igyunk, mert holnap úgyis meghalunk".
33 Ne tévelyegjetek: "A jó erkölcsöt megrontja a rossz társaság!"
34 Legyetek valóban józanok, és ne vétkezzetek, mert némelyek nem ismerik az Istent: megszégyenítésetekre mondom ezt.
A test feltámadása
35 De megkérdezhetné valaki: hogyan támadnak fel a halottak? Milyen testben jelennek meg?
36 Esztelen! Amit vetsz, nem kel életre, míg előbb el nem rothad,
37 és amit elvetsz, azzal nem a leendő testet veted el, hanem csak a magot, talán búzáét vagy valami másét.
38 De Isten olyan testet ad annak, amilyet elhatározott, mégpedig minden egyes magnak a neki megfelelő testet.
39 Nem minden test egyforma, hanem más az embereké, más az állatoké, más a madaraké, és más a halaké.
40 Vannak mennyei testek, és vannak földi testek, de más a mennyeiek fényessége, és más a földieké.
41 Más a nap fényessége, más a hold fényessége, és más a csillagok fényessége: mert egyik csillag fényességben különbözik a másik csillagtól.
42 Így van a halottak feltámadása is. Elvettetik romlandóságban, feltámasztatik romolhatatlanságban;
43 elvettetik gyalázatban, feltámasztatik dicsőségben; elvettetik erőtlenségben, feltámasztatik erőben.
44 Elvettetik érzéki test, feltámasztatik lelki test. Ha van érzéki test, van lelki test is.
45 Így is van megírva: "Az első ember, Ádám, élőlénnyé lett, az utolsó Ádám pedig megelevenítő Lélekké."
46 De nem a lelki az első, hanem a földi, azután a lelki.
47 Az első ember földből, porból való, a második ember mennyből való.
48 Amilyen a földből való, olyanok a földiek is, és amilyen a mennyből való, olyanok a mennyeiek is.
49 És amint viseltük a földinek a képét, úgy fogjuk viselni a mennyeinek a képét is.
50 Azt pedig állítom, testvéreim, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát, a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot.
51 Íme, titkot mondok nektek: nem fogunk ugyan mindnyájan elhunyni, de mindnyájan el fogunk változni.
52 Hirtelen egy szempillantás alatt, az utolsó harsonaszóra; mert meg fog szólalni a harsona, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, mi pedig elváltozunk.
53 Mert e romlandó testnek romolhatatlanságba kell öltöznie, és e halandónak halhatatlanságba.
54 Amikor pedig (ez a romlandó romolhatatlanságba öltözik, és) ez a halandó halhatatlanságba öltözik, akkor teljesül be, ami meg van írva: "Teljes a diadal a halál fölött!
55 Halál, hol a te diadalod? Halál, hol a te fullánkod?"
56 A halál fullánkja a bűn, a bűn ereje pedig a törvény.
57 De hála az Istennek, aki a diadalt adja nekünk a mi Urunk Jézus Krisztus által!
58 Ezért, szeretett testvéreim, legyetek szilárdak, rendíthetetlenek, buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában, hiszen tudjátok, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society