Old/New Testament
Círus engedélyt ad a zsidóknak a hazatérésre(A)
1 Círus perzsa király uralkodásának első esztendejében, azért, hogy beteljesedjék az Úrnak Jeremiás által mondott igéje, arra indította az Úr Círus perzsa király lelkét, hogy egész birodalmában szóban és írásban kihirdettesse a következőket:
2 Ezt mondja Círus perzsa király: A föld minden országát nekem adta az Úr, a menny Istene. Ő bízott meg engem azzal, hogy felépíttessem templomát a Júdában levő Jeruzsálemben.
3 Aki csak az ő népéhez tartozik közületek, legyen azzal Istene, menjen el a Júdában levő Jeruzsálembe, és építse fel Izráel Istenének, az Úrnak a házát! Ő az Isten Jeruzsálemben.
4 Aki csak megmaradt bárhol, ahol jövevényként él, azt segítsék annak a helynek a polgárai ezüsttel, arannyal, különféle javakkal és állatokkal, meg önkéntes ajándékokkal az Isten jeruzsálemi háza számára.
5 Elindultak tehát Júda és Benjámin családfői, meg a papok és a léviták. Mindnyájuk lelkét arra indította az Isten, hogy menjenek el, és építsék fel az Úr házát Jeruzsálemben.
6 Egész környezetük segítette őket ezüsttárgyakkal, arannyal, különféle javakkal, állatokkal és kincsekkel, önkéntes adományaikon kívül.
7 Círus király pedig előhozatta az Úr házának az edényeit, amelyeket Nebukadneccar vitt el Jeruzsálemből, és saját istenei templomának ajándékozott.
8 Előhozatta ezeket Círus perzsa király Mitredát kincstárnok felügyeletével, és szám szerint átadta Sésbaccarnak, Júda fejedelmének.
9 Ez volt a számuk: harminc aranytál, ezer ezüsttál, huszonkilenc kés,
10 harminc aranyserleg, négyszáztíz másodrendű ezüstserleg és ezer más edény.
11 Összesen ötezer-négyszáz arany- és ezüstedény volt. Mindezt magával vitte Sésbaccar, amikor a foglyok elmentek Babilóniából Jeruzsálembe.
A hazatértek névsora(B)
2 A Júda tartományából valók közül ezek tértek haza a száműzetésből. Nebukadneccar, Babilónia királya vitte őket fogságba, de visszatérhettek Jeruzsálembe és Júdába, ki-ki a maga városába.
2 Zerubbábellal jött Jésúa, Nehemjá, Szerájá, Reélájá, Mordokaj, Bilsán, Miszpár, Bigvaj, Rehúm és Baaná. Az Izráel népéhez tartozó férfiak száma a következő volt:
3 Parósnak kétezer-százhetvenkét leszármazottja,
4 Sefatjának háromszázhetvenkét leszármazottja,
5 Árahnak hétszázhetvenöt leszármazottja,
6 Pahat-Móábnak Jésúa és Jóáb ágán kétezer-nyolcszáztizenkét leszármazottja,
7 Élámnak ezerkétszázötvennégy leszármazottja,
8 Zattunak kilencszáznegyvenöt leszármazottja,
9 Zakkajnak hétszázhatvan leszármazottja,
10 Báninak hatszáznegyvenkét leszármazottja,
11 Bébajnak hatszázhuszonhárom leszármazottja,
12 Azgádnak ezerkétszázhuszonkét leszármazottja,
13 Adónikámnak hatszázhatvanhat leszármazottja,
14 Bigvajnak kétezer-ötvenhat leszármazottja,
15 Ádinnak négyszázötvennégy leszármazottja,
16 Átérnak Hízkijjá ágán kilencvennyolc leszármazottja,
17 Bécajnak háromszázhuszonhárom leszármazottja,
18 Jórának száztizenkét leszármazottja,
19 Hásumnak kétszázhuszonhárom leszármazottja,
20 Gibbárnak kilencvenöt leszármazottja volt.
21 Betlehemiek százhuszonhárman voltak,
22 Netófából valók ötvenhatan,
23 Anátótból valók százhuszonnyolcan,
24 azmávetiek negyvenketten,
25 kirjat-árimiak, kefiraiak és beérótiak hétszáznegyvenhárman,
26 rámaiak és gebaiak hatszázhuszonegyen,
27 Mikmászból valók százhuszonketten,
28 Bételből és Ajból valók kétszázhuszonhárman,
29 nebóiak ötvenketten,
30 magbísiak százötvenhatan,
31 a másik élámiak ezerkétszázötvennégyen,
32 hárimiak háromszázhúszan,
33 lódiak, hádidiak és ónóiak hétszázhuszonöten,
34 jerikóiak háromszáznegyvenöten,
35 szenááiak pedig háromezer-hatszázharmincan voltak.
A hazatért papok és léviták névsora
36 A papok a következők voltak: Jedajá leszármazottai Jésúa családjából kilencszázhetvenhárman,
37 Immér leszármazottai ezerötvenketten,
38 Pashúr leszármazottai ezerkétszáznegyvenheten,
39 Hárim leszármazottai ezertizenheten.
40 A léviták a következők voltak: Jésúa és Kadmiél leszármazottai Hódavjá ágán hetvennégyen.
41 Az énekesek ezek voltak: Ászáf leszármazottai százhuszonnyolcan.
42 A kapuőrséghez tartoztak Sallúmnak, Átérnak, Talmónnak, Akkúbnak, Hatítának és Sóbajnak a leszármazottai, összesen százharminckilencen.
43 Templomszolgák voltak Cíhá fiai, Haszufá fiai, Tabbáót fiai,
44 Kérósz fiai, Sziahá fiai, Pádón fiai,
45 Lebáná fiai, Hagábá fiai, Akkúb fiai,
46 Hágáb fiai, Samlaj fiai, Hánán fiai,
47 Giddél fiai, Gahar fiai, Reájá fiai,
48 Recín fiai, Nekódá fiai, Gazzám fiai,
49 Uzzá fiai, Pászéah fiai, Bészaj fiai,
50 Aszná fiai, Meúnim fiai, Nefúszim fiai,
51 Bakbúk fiai, Hakúfá fiai, Harhúr fiai,
52 Baclút fiai, Mehídá fiai, Harsá fiai,
53 Barkósz fiai, Sziszerá fiai, Temah fiai,
54 Necíah fiai, Hatífá fiai.
55 Salamon szolgáinak a fiai voltak: Szótaj fiai, Hasszóferet fiai, Perudá fiai,
56 Jalá fiai, Darkón fiai, Giddél fiai,
57 Sefatjá fiai, Hattíl fiai, Pókeret-Haccebáim fiai és Ámi fiai.
58 A templomszolgák és Salamon szolgáinak a fiai összesen háromszázkilencvenketten voltak.
59 Ezek azok, akik Tél-Melahból, Tél-Harsából, Kerúbból, Addánból és Immérből jöttek, de nem tudták igazolni családjukat és származásukat, hogy Izráelből valók-e:
60 Delájá fiai, Tóbijjá fiai és Nekódá fiai hatszázötvenketten.
61 A papsághoz tartoztak Hobajjá fiai, Hakkóc fiai és Barzillaj fiai. Ez a gileádi Barzillaj egyik leányát vette feleségül, és róla nevezték el.
62 Ezek keresték bejegyzésüket a származási jegyzékben, de nem találták, ezért meg kellett válniuk a papságtól.
63 A királyi helytartó pedig megmondta nekik, hogy nem ehetnek az igen szent ételekből, amíg szolgálatba nem lép a főpap, aki dönthet az úrímmal és a tummímmal.
64 Az egész gyülekezet összesen negyvenkétezer-háromszázhatvan fő volt,
65 azonkívül hétezer-háromszázharminchét rabszolga és szolgálóleány, meg kétszáz énekes és énekesnő.
66 Volt hétszázharminchat lovuk, kétszáznegyvenöt öszvérük,
67 négyszázharmincöt tevéjük és hatezer-hétszázhúsz szamaruk.
68 Amikor megérkeztek Jeruzsálembe az Úr házához, egyes családfők önkéntes ajándékot adtak az Isten házára, hogy felépítsék a régi helyén.
69 Erejükhöz képest adtak az építés költségeire hatvanegyezer aranydrahmát, ötezer ezüstminát és száz papi köntöst.
70 A papok és a léviták, meg a hazatért nép, az énekesek, a kapuőrök és a templomszolgák letelepedtek a maguk városaiban; egész Izráel a maga városaiban.
23 A katonák pedig, amikor megfeszítették Jézust, fogták felsőruháit, elosztották négy részre, mindegyik katonának egy részt. Fogták köntösét is, amely varratlan volt, felülről végig egybeszőve.
24 Ekkor ezt mondták egymásnak: "Ne hasítsuk el, hanem vessünk rá sorsot, hogy kié legyen!" Így teljesedett be az Írás: "Elosztották ruháimat maguk között, és köntösömre sorsot vetettek." Ezt tették a katonák.
25 Jézus keresztjénél ott állt anyja és anyjának nővére, Mária, Klópás felesége, valamint a magdalai Mária.
26 Amikor Jézus meglátta ott állni anyját, és azt a tanítványt, akit szeretett, így szólt anyjához: "Asszony, íme, a te fiad!"
27 Azután így szólt a tanítványhoz: "Íme, a te anyád!" És ettől az órától fogva otthonába fogadta őt az a tanítvány.
Jézus halála(A)
28 Jézus ezek után tudva, hogy már minden elvégeztetett, hogy beteljesedjék az Írás, így szólt: "Szomjazom."
29 Volt ott egy ecettel tele edény. Egy szivacsot ecettel megtöltve izsópra tűztek, és odatartották a szájához.
30 Miután Jézus elfogadta az ecetet, ezt mondta: "Elvégeztetett!" És fejét lehajtva, kilehelte lelkét.
31 Mivel péntek volt, a zsidók nem akarták, hogy a testek szombaton a kereszten maradjanak; az a szombat ugyanis nagy nap volt. Arra kérték tehát Pilátust, hogy törjék el a lábszárcsontjukat, és vegyék le őket.
32 Ezért odamentek a katonák, és eltörték az egyik, majd a másik vele együtt megfeszített ember lábszárcsontját.
33 Amikor pedig Jézushoz értek, mivel látták, hogy már halott, az ő lábszárcsontját nem törték el,
34 hanem az egyik katona lándzsával átszúrta az oldalát, amelyből azonnal vér és víz jött ki.
35 Aki pedig látta ezt, az tesz róla bizonyságot, és az ő bizonyságtétele igaz, és ő tudja, hogy igazat mond, hogy ti is higgyetek.
36 Ezek pedig azért történtek, hogy beteljesedjék az Írás: "Csontja ne töressék meg."
37 Viszont az Írásnak egy másik helye így szól: "Néznek majd arra, akit átszúrtak."
Jézus temetése(B)
38 Ezután az arimátiai József, aki Jézus tanítványa volt - de csak titokban, mert félt a zsidóktól -, megkérte Pilátust, hogy levehesse Jézus testét. Pilátus megengedte neki. Elment tehát, és levette Jézus testét.
39 Eljött Nikodémus is, aki először éjszaka ment hozzá, és mirhából és aloéból készült kenetet hozott, mintegy száz fontnyit.
40 Fogták tehát Jézus testét, és leplekbe takarták az illatszerekkel együtt, ahogyan a zsidóknál szokás temetni.
41 Azon a helyen, ahol Jézust megfeszítették, volt egy kert, és a kertben egy új sír, amelybe még senkit sem helyeztek.
42 Mivel közel volt a sír, a zsidók ünnepi előkészülete miatt ott helyezték el Jézust.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society