New Testament in a Year

²⁴ A következő nap megérkeztek Cézáreába. Közben Kornéliusz összehívta a rokonait, meg a legjobb barátait, és együtt várták Pétert. ²⁵ Amikor Péter belépett a házba, Kornéliusz elébe ment, és a lába elé borult, hogy imádja. ²⁶ Péter azonban felemelte, és azt mondta: „Állj fel, hiszen én is csak ember vagyok!” ²⁷ Azután beszélgetni kezdtek, és beljebb mentek a házba. Amikor Péter meglátta, milyen sokan összegyűltek, ²⁸ ezt mondta: „Tudjátok, hogy nekünk, zsidóknak, tilos a nem zsidókkal barátkozni, vagy meglátogatni őket. Isten azonban megmutatta nekem, hogy senkit se tartsak „közönségesnek” vagy „tisztátalannnak”. ²⁹ Ezért, amikor elhívtatok, nem ellenkeztem, hanem eljöttem. Most viszont hadd kérdezzem meg: miért hívtatok ide?”

³⁰ Kornéliusz így válaszolt: „Négy nappal ezelőtt ugyanebben az időben, délután három órakor a házamban imádkoztam. Hirtelen megállt előttem egy férfi, fénylő ruhában, ³¹ és azt mondta: »Isten meghallgatta imádságaidat, és jól látta a szegényeknek osztott adományaidat. ³² Most azért küldj embereket Joppéba, hogy hívják ide azt a Simont, akit Péternek is hívnak! Ő éppen egy Simon nevű tímármesternél vendégeskedik, aki a tenger partján lakik.« ³³ Ezért azonnal hozzád küldtem az embereimet. Igazán kedves tőled, hogy eljöttél hozzám! Most tehát mindannyian Isten előtt állunk, hogy meghallgassuk, amit az Úr rádbízott, hogy elmondd.”

Péter beszéde Kornéliusz házában

³⁴ Péter ekkor beszélni kezdett: „Most látom csak igazán, hogy Isten nem személyválogató! ³⁵ Aki tiszteli Istent, és igazságosan él, azt ő elfogadja, bármelyik néphez tartozik is. ³⁶ Ti ismeritek azt az üzenetet, amelyet Isten küldött Izráel népének: az örömhírt, amely arról szól, hogy Jézus, a Messiás által kaphatunk békességet. Mert a Messiás Jézus az Úr mindenek fölött. ³⁷ Ismeritek azokat a dolgokat is, amelyek egész Júdeában történtek. Ezek Galileában kezdődtek, azután a bemerítés után, amelyet János tanított.

³⁸ Hallottatok a Názáret városából való Jézusról is, akit Isten tett Messiássá: betöltötte a Szent Szellemmel, és felruházta hatalommal. Tudjátok, hogy Jézus sok helyen járt, sok jót tett az emberekkel, és megszabadította azokat, akiket a Sátán az uralma alatt tartott — mert Isten volt vele. ³⁹ Mi láttuk mindazt, amit Jézus tett Júdeában és Jeruzsálemben, és tanúskodunk arról, hogy mindez igaz. Azután Jézust keresztre feszítve megölték, ⁴⁰ de Isten a harmadik napon feltámasztotta, és világosan megmutatta az embereknek, hogy Jézus él. ⁴¹ Azonban nem mindenkinek mutatta meg, csak azoknak, akiket Isten előre kiválasztott, hogy Jézus feltámadásáról tanúskodjanak. Mi vagyunk ezek a kiválasztottak, akik együtt ettünk és ittunk Jézussal, miután ő feltámadt a halálból.

⁴² Ő parancsolta meg nekünk, hogy mondjuk el mindenkinek, és tanúskodjunk róla, hogy Isten őt választotta ki arra, hogy bírája legyen minden embernek, élőknek és halottaknak egyaránt. ⁴³ A próféták is mind őróla tanúskodtak: azt hirdették, hogy akik hisznek Jézusban, azoknak Isten megbocsátja a bűneit.”

A Szent Szellem leszáll a római hívőkre is

⁴⁴ Miközben Péter még beszélt, a Szent Szellem leszállt mindenkire, akik Pétert hallgatták. ⁴⁵ A zsidó hívők, akik Péterrel együtt jöttek, elcsodálkoztak azon, hogy Isten a más nemzethez tartozóknak is adta a Szent Szellem ajándékát, ⁴⁶ mert hallották, hogy azok más nyelveken szólnak, és Istent dicsérik. Ekkor Péter azt mondta: ⁴⁷ „Senki sem tilthatja meg nekik, hogy bemerítkezzenek, hiszen ők is ugyanúgy megkapták a Szent Szellemet, mint mi!” ⁴⁸ Így azután Péter úgy rendelkezett, hogy Kornéliusz, meg a rokonai és barátai mind merítkezzenek be Jézus, a Messiás nevébe. Így is történt. Azok pedig kérték Pétert, hogy maradjon velük még néhány napig.