M’Cheyne Bible Reading Plan
A léviták városai
35 Azután így beszélt az Úr Mózeshez Móáb síkságán, Jerikóval szemben, a Jordán mellett:
2 Parancsold meg Izráel fiainak, hogy a birtokukba kerülő örökségükből adjanak városokat a lévitáknak lakóhelyül. A városok körül levő legelőket is adjátok a lévitáknak.
3 Lakjanak ezekben a városokban, a legelőket pedig használják marhájuknak, jószáguknak és mindenféle állatuknak.
4 Azoknak a városoknak a legelői, amelyeket a lévitáknak adtok, a város falától kifelé körös-körül ezer könyöknyire terjedjenek.
5 Mérjétek a várostól kezdve a keleti oldalát kétezer könyöknek, a déli oldalát kétezer könyöknek, a nyugati oldalát kétezer könyöknek és az északi oldalát is kétezer könyöknek, úgyhogy a város középen legyen. Így mérjétek ki ezeknek a városoknak a legelőit.
6 Azok közül a városok közül, amelyeket a lévitáknak adtok, legyen hat menedékváros. Ezeket arra a célra jelöljétek ki, hogy oda menekülhessen a gyilkos. Rajtuk kívül negyvenkét várost adjatok.
7 Összesen tehát negyvennyolc várost adjatok a lévitáknak a hozzájuk tartozó legelőkkel együtt.
8 Úgy adjátok ki Izráel fiainak birtokából ezeket a városokat, hogy akinek több jutott, attól többet, akinek kevesebb, attól kevesebbet vegyetek el. Mindegyik törzs a neki jutó örökség nagysága szerint adjon városaiból a lévitáknak.
A menedékvárosok
9 Azután így beszélt az Úr Mózeshez:
10 Szólj Izráel fiaihoz, és mondd meg nekik: Amikor átkeltek a Jordánon Kánaán földjére,
11 válasszatok ki olyan városokat, amelyek menedékvárosok legyenek. Oda meneküljön a gyilkos, ha nem szándékosan öl meg valakit.
12 Legyenek ezek a városok menedékül a vérbosszuló elől, hogy ne haljon meg a gyilkos, amíg oda nem áll a közösség elé ítéletre.
13 Hat várost jelöljetek ki magatoknak menedékvárosul.
14 Három várost jelöljetek ki a Jordánon innen, és három várost jelöljetek ki Kánaán földjén, és ezek menedékvárosok legyenek.
15 Legyen ez a hat város menedékül Izráel fiainak és a jövevényeknek, meg a köztük lakó zselléreknek, hogy oda menekülhessen mindenki, aki nem szándékosan ölt meg valakit.
16 Ha valaki úgy megüti vasszerszámmal a másikat, hogy belehal, gyilkos az, halállal kell lakolnia a gyilkosnak.
17 Ha valaki a kezébe kerülő kővel, amely halált okozhat, úgy megüti a másikat, hogy belehal, gyilkos az, halállal kell lakolnia a gyilkosnak.
18 Vagy ha valaki a kezébe kerülő faeszközzel, amely halált okozhat, úgy üti meg a másikat, hogy belehal, gyilkos az, halállal kell lakolnia a gyilkosnak.
19 Maga a vérbosszuló rokon ölje meg a gyilkost. Megölheti ott, ahol ráakad.
20 Ha valaki gyűlöletből ellöki a másikat, vagy ha szántszándékkal dobja meg úgy, hogy belehal,
21 vagy ha ellenséges indulatában kézzel üti meg a másikat úgy, hogy belehal, halállal kell lakolnia annak, aki megütötte, mert gyilkos az. A vérbosszuló megölheti a gyilkost ott, ahol ráakad.
22 De ha csak hirtelen, ellenséges indulat nélkül taszította el, vagy nem szántszándékkal dobta meg valamivel a másikat,
23 akár kővel, amely halált okozhat, de úgy ejtette rá a másikra, hogy nem látta, és az belehalt, pedig nem is volt ellensége, és nem kereste a vesztét,
24 akkor a közösség ítéljen a tettes és a vérbosszuló ügyében, ezek szerint a rendelkezések szerint.
25 Mentse meg a közösség a gyilkost a vérbosszulótól, és küldje vissza a közösség abba a menedékvárosba, ahova került. Lakjék ott, amíg meg nem hal a szent olajjal fölkent főpap.
26 De ha ki mer menni a gyilkos annak a menedékvárosnak a határából, amelybe menekült,
27 és rátalál a vérbosszuló annak a menedékvárosnak a határán kívül, akkor megölheti a vérbosszuló a gyilkost. Nem terheli vér,
28 mert annak a menedékvárosban kell laknia a főpap haláláig. Csak a főpap halála után térhet vissza a gyilkos a saját földjére.
29 Ez legyen a törvényes eljárás nemzedékről nemzedékre minden lakóhelyeteken.
30 Ha egy ember agyonüt valakit, csak tanúk szavára szabad a gyilkost kivégezni. Egy tanú vallomása azonban nem elég a halálos ítélethez.
31 Nem szabad elfogadni váltságdíjat az olyan gyilkos életéért, aki halálra méltó bűnös, hanem halállal kell lakolnia.
32 Ha valaki menedékvárosba futott, attól nem szabad váltságdíjat elfogadni azért, hogy még a főpap halála előtt visszatérhessen, és a saját földjén lakhasson.
33 Ne szentségtelenítsétek meg azt a földet, amelyen laktok, mert a vér megszentségteleníti a földet, és a földnek nem lehet engesztelést szerezni a rajta kiontott vérért, csak annak a vérével, aki kiontotta.
34 Ne tegyétek tisztátalanná azt a földet, ahol laktok, és ahol én is lakozom, mert én, az Úr, Izráel fiai között lakozom.
Izráel panasza Jeruzsálem pusztulása miatt
79 Ászáf zsoltára. Ó Isten! Pogányok törtek örökségedre, meggyalázták szent templomodat, romhalmazzá tették Jeruzsálemet.
2 Szolgáid holttestét az ég madarainak adták eledelül, híveid testét a föld vadjainak.
3 Úgy ontották vérüket Jeruzsálem körül, mint a vizet, és nem temette el őket senki.
4 Csúffá lettünk szomszédaink előtt, környezetünk gúnyol és kinevet.
5 URam, meddig tart még haragod? Meddig lobog tűzként indulatod?
6 Töltsd ki lángoló haragodat a pogányokon, akik nem ismernek téged, az országokon, ahol nevedet nem hívják segítségül!
7 Mert megemésztették Jákóbot, és lakóhelyét elpusztították.
8 Ne ródd fel nekünk az elődök bűneit, siess felénk irgalmasan, mert igen elesettek vagyunk!
9 Segíts meg bennünket, szabadító Istenünk, a te neved dicsőségéért! Ments meg minket, és nevedért bocsásd meg vétkeinket!
10 Ne mondhassák a pogányok: Hol van az ő Istenük? Legyen nyilvánvalóvá előttünk, hogy bosszút állsz a pogányokon szolgáid kiontott véréért!
11 Jusson eléd a foglyok sóhajtása, tartsd meg a halálraítélteket, mert hatalmas a te karod!
12 Hétszeresen fizesd vissza szomszédainknak a gyalázatot, mellyel téged illettek, Uram!
13 Mi pedig, a te néped, legelődnek nyája, örökké magasztalunk téged. Nemzedékről nemzedékre mondunk dicséretet neked.
Isten összegyűjti szétszórt népét
27 Azon a napon megbünteti az Úr kemény, nagy, erős kardjával Leviátánt, a gyors kígyót, Leviátánt, a tekergő kígyót, és megöli a tengerben lakó szörnyeteget.
2 Azon a napon énekeljetek a színbort adó szőlőről!
3 Én, az Úr vagyok az őrizője, minduntalan öntözgetem. Éjjel-nappal őrzöm, hogy senki ne bánthassa.
4 Nincs bennem harag, de ha tövis és gaz kerül elém, küzdeni fogok ellene, és elégetem!
5 De aki az én oltalmamra bízza magát, béküljön meg velem, béküljön meg velem!
6 A jövőben gyökeret ver Jákób, virágzani, virulni fog Izráel, termésével elárasztja a világot.
7 Megverte-e őt annyira, mint azokat, akik őt verték? Gyilkolta-e őt annyira, mint azokat, akik őt gyilkolták?
8 Elűzted, elvetetted, úgy pereltél vele. Erős széllel sodortad el, amikor feltámadt a keleti szél.
9 Ez által nyer engesztelést Jákób bűne, és ez lesz vétke eltávolításának a gyümölcse: Olyanná teszi az oltár minden kövét, mint az összetört mészkövek: nem lesznek többé szent fák, sem tömjénező oltárok!
10 Milyen árván maradt a megerősített város! Elhagyott, lakatlan hely lesz, mint a puszta. Borjak legelnek és heverésznek ott, lerágják a bokrokat.
11 Ha leszáradnak az ágak, letördelik az arra járó asszonyok, és eltüzelik. Mert értelmetlen nép ez; azért nem irgalmaz neki Alkotója, nem kegyelmez neki Formálója.
12 Azon a napon elcsépeli az Úr a kalászokat az Eufrátesztől Egyiptom patakjáig. De titeket, Izráel fiai, egyenként fognak összeszedni!
13 Azon a napon megharsan a nagy kürt, és visszajönnek, akik elvesztek az asszírok földjén, és akik szétszóródtak Egyiptom földjén. Leborulnak az Úr előtt a szent hegyen, Jeruzsálemben.
A hit győzelme
5 Aki hiszi, hogy Jézus a Krisztus, Istentől született, és aki szereti azt, aki szülte, azt is szereti, aki attól született.
2 Abból tudjuk meg, hogy szeretjük Isten gyermekeit, ha szeretjük Istent, és megtartjuk az ő parancsolatait.
3 Mert az az Isten iránti szeretet, hogy parancsolatait megtartjuk, az ő parancsolatai pedig nem nehezek.
4 Mert minden, ami Istentől született, legyőzi a világot, és az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.
5 Ki az, aki legyőzi a világot, ha nem az, aki hiszi, hogy Jézus az Isten Fia?
A Lélek bizonyságtétele a Fiúról
6 Ő az a Jézus Krisztus, aki eljött víz és vér által: nemcsak a víz által, hanem a víz és a vér által; a Lélek pedig bizonyságot tesz róla, mert a Lélek az Igazság.
7 Mert hárman vannak, akik bizonyságot tesznek:
8 a Lélek, a víz, a vér; és ez a három egy.
9 Elfogadjuk ugyan az emberek bizonyságtételét, de Isten bizonyságtétele nagyobb; mert Isten bizonyságtétele az, amellyel Fiáról tesz bizonyságot.
10 És aki hisz Isten Fiában, abban megvan ez a bizonyságtétel. Aki nem hisz Istennek, az hazuggá teszi őt, mert nem hisz abban a bizonyságtételben, amellyel Isten bizonyságot tesz Fiáról.
11 Ez a bizonyságtétel pedig az, hogy Isten örök életet adott nekünk, és ez az élet az ő Fiában van.
12 Akié a Fiú, azé az élet; akiben nincs meg Isten Fia, az élet sincs meg abban.
Imádság Isten akarata szerint
13 Ezt azért írtam nektek, akik hisztek Isten Fia nevében, hogy tudjátok: örök életetek van.
14 Az iránta való bizalmunk pedig azt jelenti, hogy ha valamit az ő akarata szerint kérünk, meghallgat minket.
15 Ha pedig tudjuk, hogy bármit kérünk, meghallgat minket, akkor tudjuk, hogy már megkaptuk, amit kértünk tőle.
16 Ha valaki látja, hogy a testvére nem halálos bűnt követ el, könyörögjön érte, és életet fog adni annak, aki nem halálos bűnt követ el. Van halálos bűn: nem az ilyen esetre mondom, hogy könyörögjön.
17 Minden gonoszság bűn, de van nem halálos bűn is.
Aki Istentől született, nem vétkezik
18 Tudjuk, hogy aki Istentől született, nem vétkezik, sőt aki Istentől született, az vigyáz magára, és a gonosz meg sem érinti.
19 Tudjuk, hogy Istentől vagyunk, és az egész világ a gonosz hatalmában van.
20 De tudjuk, hogy eljött az Isten Fia, és képességet adott nekünk arra, hogy felismerjük az Igazat; és ezért vagyunk az Igazban, az ő Fiában, a Jézus Krisztusban. Ő az igaz Isten és az örök élet.
21 Gyermekeim, őrizkedjetek a bálványoktól!
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society