M’Cheyne Bible Reading Plan
A páska megünneplése
9 Azután így beszélt az Úr Mózeshez a Sínai-pusztában, a második év első hónapjában azután, hogy kijöttek Egyiptomból:
2 Készítsék el Izráel fiai a páskát a megszabott időben.
3 Ennek a hónapnak a tizennegyedik napján, estefelé készítsék el a megszabott időben. Egészen a rávonatkozó rendelkezések és végzések szerint készítsétek el.
4 Megmondta tehát Mózes Izráel fiainak, hogyan készítsék el a páskát.
5 Elkészítették a páskát az első hónap tizennegyedik napján, estefelé a Sínai-pusztában. Pontosan úgy jártak el Izráel fiai, ahogyan megparancsolta az Úr Mózesnek.
6 Néhány férfi azonban tisztátalan volt emberi holttest miatt, és így nem készíthették el a páskát azon a napon. Ezért Mózes és Áron elé járultak azon a napon
7 ezek a férfiak, és ezt mondták: Mi emberi holttest miatt tisztátalanok vagyunk. Miért rövidüljünk meg azzal, hogy nem mutathatunk be áldozatot az Úrnak a megszabott időben Izráel fiaival együtt?
8 Mózes ezt felelte nekik: Várjatok, míg meghallom, mit parancsol rólatok az Úr.
9 Az Úr így beszélt Mózeshez:
10 Mondd meg Izráel fiainak, hogy ha valaki holttest miatt tisztátalanná válik, vagy messze úton van közületek, vagy utódaitok közül, az is készítsen páskát az Úrnak.
11 A második hónap tizennegyedik napján estefelé készítsék el ezek, és kovásztalan kenyérrel meg keserű füvekkel egyék meg.
12 Ne hagyjanak belőle reggelre, és a csontját se törjék el. Pontosan úgy járjanak el, ahogy a páskára vonatkozó rendelkezés szól.
13 De ha valaki tiszta, és úton sincs, mégis elmulasztja a páska elkészítését, azt az embert ki kell irtani népe közül, mert nem mutatott be áldozatot az Úrnak a megszabott időben. Az ilyen embernek bűnhődnie kell.
14 Ha jövevény tartózkodik köztetek, és elkészíti az Úr páskáját, ő is a páskára vonatkozó rendelkezés és végzés szerint járjon el. Ugyanaz a rendelkezés vonatkozzék országotokban a jövevényre is, meg a bennszülöttre is.
A felhő és tűzoszlop
15 Amikor a hajlékot fölállították, felhő takarta be a hajlékot, a bizonyság sátrát. Estétől reggelig pedig tűz alakjában volt a hajlék fölött.
16 Így volt ez mindig: felhő takarta be, éjjel pedig az, ami tűznek látszott.
17 Valahányszor fölszállt a felhő a sátorról, elindultak Izráel fiai. Ott ütöttek tábort Izráel fiai, ahol a felhő megállapodott.
18 Az Úr parancsa szerint indultak el Izráel fiai, és az Úr parancsa szerint ütöttek tábort. Mindaddig a táborban maradtak, amíg a felhő a hajlékon nyugodott.
19 Ha a felhő hosszabb ideig maradt a hajlék fölött, megtartották Izráel fiai az Úr rendelkezését, és nem indultak el.
20 Megtörtént, hogy a felhő csak néhány napig volt a hajlék fölött; akkor is az Úr parancsa szerint maradtak a táborban, és az Úr parancsa szerint indultak el.
21 Megtörtént, hogy a felhő csak estétől reggelig volt ott, és reggel már fölszállt a felhő, akkor ők is elindultak. Akár nappal, akár éjjel szállt föl a felhő, elindultak.
22 Ha két napig, egy hónapig vagy még hosszabb ideig nyugodott a felhő a hajlék fölött, a táborban maradtak Izráel fiai, és nem indultak el. De ha fölszállt, elindultak.
23 Az Úr parancsa szerint maradtak a táborban, és az Úr parancsa szerint indultak el. Megtartották az Úr rendelkezését, az Úr Mózesnek adott parancsa szerint.
A királyi menyegző
45 A karmesternek: "A liliomok" kezdetű ének dallamára. Kórah fiainak tanítókölteménye. A szeretet éneke.
2 Szívem zsong a szép szavaktól, művemet a királynak mondom el, nyelvem gyors, mint az írnok tolla.
3 Legszebb vagy az emberek közt, kedves szavak áradnak ajkadról, meg is áld Isten örökre!
4 Kösd derekadra kardodat, te hős, ölts pompás díszruhát!
5 E díszedben járj sikerrel az igaz ügyért, az igazság védelmében! Jobbod félelmetes dolgokra tanítson!
6 Nyilaid hegyesek, átjárják a király ellenségeinek szívét, népek kerülnek hatalmadba.
7 Trónod Istentől való, mindörökké megmarad, királyi pálcád igazság pálcája.
8 Szereted az igazságot, gyűlölöd a gonoszságot, ezért kent föl téged társaid közül Isten, a te Istened öröm olajával.
9 Mirha, aloé, kasszia illata árad minden öltözetedből, elefántcsont palotákból hárfák vidámítanak.
10 Királylányok viselik ékszereidet, jobbod felől a királyné áll ófíri arannyal ékesítve.
11 Halld csak, leány, nézz, és figyelj ide! Feledd el népedet és atyádnak házát!
12 Szépségedet a király kívánja, mert ő a te urad, borulj le előtte!
13 Tírusz leánya! A nép gazdagai ajándékkal hízelegnek neked.
14 Csupa dísz a királylány odabent, arannyal van átszőve ruhája.
15 Hímzett ruhákban vezetik a királyhoz, szüzek, barátnői követik, így vonulnak hozzád.
16 Ujjongó örömmel vezetik őket, úgy vonulnak be a királyi palotába.
17 Őseid helyébe fiaid lépnek, akiket fejedelmekké teszel az egész földön.
18 Hirdetem nevedet minden nemzedéknek. Ezért magasztalnak majd a népek örökkön örökké.
A vőlegény és a menyasszony boldog együttléte
7 Fordulj, fordulj, Szulamit! Fordulj, fordulj, hadd csodáljunk! Mit csodáltok Szulamiton, amikor soraitok közt táncol?!
2 Mily szépen lépkedsz saruidban, te fejedelmi lány! Domború csípőid ékszerekhez hasonlók, művészi kéz alkotásai.
3 Köldököd kerek csésze, melyből nem hiányzik a fűszeres bor. Tested búzahalom liliomokkal szegélyezve.
4 Két melled, mint két őzike, mint egy gazellapár.
5 Nyakad elefántcsont-torony, szemeid hesbóni tavak a batrabbimi kapunál; orrod, mind a Libánon tornya, mely Damaszkusz felé néz.
6 Fejed olyan, mint a Karmel, és fejeden a haj, mint a bíbor; egy királyt tartanak fogva fürtjei.
7 Mily szép vagy és mily kedves, gyönyörűséges szerelmem!
8 Termeted pálmához hasonló, melleid szőlőfürtökhöz.
9 Gondoltam: Felmegyek a pálmafára, megragadom fürtjeit. Olyanok melleid, mint a szőlőfürtök, leheleted, mint az alma illata.
10 Ajkad íze, mint a legjobb boré, mely szerelmesemtől árad felém, álomban is megnedvesíti ajkam.
11 Én szerelmesemé vagyok, és ő is utánam vágyódik.
12 Jöjj hát, szerelmesem, menjünk ki a mezőre, háljunk a ciprusok közt!
13 Menjünk korán a szőlőkbe, nézzük meg, fakad-e a szőlő, kinyílt-e virága, virágoznak-e a gránátalmafák? Ott ajándékozlak meg szerelmemmel.
14 A mandragórák illatoznak, ajtónk előtt ott a sok édes gyümölcs, van friss, van aszalt is: szerelmesem, neked tartogattam!
Krisztus főpap Melkisédek rendje szerint
7 Mert ez a "Melkisédek, Sálem királya, a magasságos Isten papja, aki a királyok leveréséből visszatérő Ábrahám elé ment, és megáldotta".
2 Ábrahám pedig tizedet is adott neki mindenből. Melkisédek neve először ezt jelenti: igazság királya, aztán Sálem királya, vagyis békesség királya.
3 Sem apja, sem anyja, sem nemzetsége, sem napjainak kezdete, sem életének vége nincs, de miután hasonlóvá lett az Isten Fiához, pap marad mindörökké.
4 De nézzétek, milyen nagy ember ő, akinek Ábrahám, a pátriárka tizedet adott a zsákmány legjavából.
5 Azoknak, akik Lévi fiai közül kapják a papságot, szintén van parancsuk arra, hogy tizedet szedjenek a néptől a törvény szerint: ebben az esetben tehát saját testvéreiktől, jóllehet ők is Ábrahámtól származtak.
6 De az, aki nem közülük származott, tizedet vett Ábrahámtól, és megáldotta azt, aki az ígéretet kapta.
7 Márpedig minden vitán felül a nagyobb áldja meg a kisebbet.
8 Itt halandó emberek szednek tizedet, ott pedig az, akiről bizonyságunk van, hogy él.
9 És hogy úgy mondjam, Ábrahám személyében a tizedet szedő Lévi is tizedet adott,
10 mert már jelen volt ősében, amikor Melkisédekkel találkozott.
11 Ha tehát a tökéletesség elérhető volna a lévita papság által, mert a nép ez alatt kapta a törvényt, mi szükség még azt mondani, hogy Melkisédek rendje szerint más pap támad, aki nem Áron rendje szerint való?
12 Amikor megváltozik a papság, szükségképpen megváltozik a törvény is.
13 Ugyanis akiről ez elhangzik, más törzshöz tartozik, amelyből senki sem szolgált az oltárnál.
14 Mert ismeretes, hogy a mi Urunk Júdából támadt, de ebből a törzsből származó papokról semmit sem mondott Mózes.
15 És ez még inkább nyilvánvaló, ha Melkisédekhez hasonlóan támad más pap,
16 aki nem testi parancsolat törvénye szerint lett azzá, hanem örökkévaló élet ereje szerint.
17 A bizonyságtétel így szól: "Te pap vagy örökké, Melkisédek rendje szerint."
18 Ugyanis egy korábbi parancsolat eltöröltetik, mivel erőtlen és használhatatlan,
19 mert a törvény semmit sem tett tökéletessé. Viszont egy jobb reménységet támaszt, amely által közeledünk Istenhez.
20 Azután: Jézus nem eskü nélkül lett főpappá - azok ugyanis eskü nélkül lettek papokká -,
21 hanem annak esküjével, aki így szólt hozzá: "Megesküdött az Úr, és nem bánja meg; te pap vagy örökké."
22 Ezért ő jobb szövetségnek lett a kezesévé.
23 És azok többen lettek papokká, mivel a halál nem engedte őket szolgálatban maradni;
24 ő viszont, mivel megmarad örökké, átruházhatatlanul viseli a papságot.
25 Ezért üdvözíteni tudja örökre azokat, akik általa járulnak Istenhez, hiszen ő mindenkor él, hogy esedezzék értük.
26 Mert ilyen főpap illett hozzánk: szent, ártatlan, szeplőtlen, aki a bűnösöktől elkülönített, és aki magasabbra jutott az egeknél.
27 Neki nincs szüksége arra, mint a főpapoknak, hogy napról napra előbb saját bűneikért mutassanak be áldozatot, azután a nép bűneiért. Ugyanis ezt egyszer s mindenkorra megcselekedte, amikor önmagát adta áldozatul.
28 Mert a törvény erőtlen embereket rendelt főpapokká, a törvény utáni eskü igéje pedig a Fiút, aki örökre tökéletes.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society