M’Cheyne Bible Reading Plan
A kijelentés sátra és a papok fölszentelése
40 Ekkor így szólt az Úr Mózeshez:
2 Az első hónap első napján állítsd fel a hajlékot, a kijelentés sátrát!
3 Helyezd el benne a bizonyság ládáját, és fedd be a ládát födéllel!
4 Vidd be az asztalt, és rakd rá, ami rá való! Vidd be a lámpatartót, és rakd rá a mécseseket!
5 Tedd az illatáldozatra való aranyoltárt a bizonyság ládája elé, és tedd föl a függönyt a hajlék bejáratára!
6 Helyezd az égőáldozati oltárt a hajléknak, a kijelentés sátrának bejárata elé!
7 A mosdómedencét tedd a kijelentés sátra és az oltár közé, és töltsd meg vízzel!
8 Azután rendezd el az udvart körös-körül, és tedd föl a függönyt az udvar kapujára!
9 Vedd a felkenéshez való olajat, kend meg a hajlékot és mindazt, ami benne van! Így szenteld föl azt és egész fölszerelését, hogy szent legyen!
10 Kend meg az égőáldozati oltárt is és egész fölszerelését; így szenteld föl az oltárt, hogy igen szent legyen az oltár!
11 A mosdómedencét és annak állványát is kend meg! Így szenteld föl azt!
12 Azután vezesd Áront és fiait a kijelentés sátrának bejáratához, és mosdasd meg őket!
13 Öltöztesd föl Áront a szent ruhákba, és kend fel, és szenteld fel, hogy a papom legyen!
14 Fiait is vezesd oda, és öltöztesd fel őket köntösükbe!
15 Kend fel őket, ahogyan apjukat felkented, hogy papjaim legyenek! Ez a felkenés teszi őket örökre papokká nemzedékről nemzedékre.
16 Mózes pontosan úgy járt el mindenben, ahogyan megparancsolta neki az Úr.
17 A második év első hónapjának első napján felállították a hajlékot.
18 Felállíttatta Mózes a hajlékot, lerakták a talpait, felállították deszkáit, ráillesztették a reteszeket, és felállították az oszlopokat.
19 Azután kifeszítették a hajlékra a sátrat, fölterítették a sátorra a takarót, ahogyan megparancsolta az Úr Mózesnek.
20 Majd fogta a bizonyságot, és beletette a ládába. A rudakat ráillesztették a ládára, és a födelet rátették a ládára.
21 Azután bevitték a ládát a hajlékba, és föltették a függőkárpitot, hogy eltakarja a bizonyság ládáját, ahogyan megparancsolta az Úr Mózesnek.
22 Elhelyezték az asztalt is a kijelentés sátrában a hajlék északi oldalán, a kárpiton kívül.
23 Majd kenyereket raktak rá sorban az Úr elé, ahogyan megparancsolta az Úr Mózesnek.
24 Felállította a lámpatartót a kijelentés sátrában az asztallal szemben, a hajlék déli oldalán.
25 Fölrakta a mécseseket az Úr elé, ahogyan megparancsolta az Úr Mózesnek.
26 Az aranyoltárt pedig a kárpit elé helyezte a kijelentés sátrában,
27 és jó illatú áldozatot mutatott be rajta, ahogyan megparancsolta az Úr Mózesnek.
28 És föltette a függönyt a hajlék bejáratára.
29 Az égőáldozati oltárt pedig a hajléknak, kijelentés sátrának bejáratánál helyezte el, és égőáldozatot meg ételáldozatot mutatott be rajta, ahogyan megparancsolta az Úr Mózesnek.
30 A mosdómedencét a kijelentés sátra és az oltár között helyezte el, vizet töltött bele a mosakodáshoz.
31 Ebben mosták meg Mózes, Áron és fiai a kezüket és a lábukat.
32 Valahányszor bementek a kijelentés sátrába, és az oltár elé léptek, megmosakodtak, ahogyan megparancsolta az Úr Mózesnek.
33 Azután elrendezte az udvart a hajlék és az oltár körül, és rátette a függönyt az udvar kapujára. Így végezte el Mózes a munkát.
Az Úr dicsősége betölti a kijelentés sátrát
34 Ekkor beborította a felhő a kijelentés sátrát, és az Úr dicsősége betöltötte a hajlékot.
35 És Mózes nem tudott bemenni a kijelentés sátrába, mert rajta nyugodott a felhő, és az Úr dicsősége betöltötte a hajlékot.
36 Valahányszor fölszállt a felhő a hajlékról, útnak indultak Izráel fiai egész vándorlásuk alatt.
37 Ha nem szállt föl a felhő, nem indultak el ők se, amíg föl nem szállt.
38 Mert nappal az Úr felhője volt a hajlékon, éjjel pedig tűz volt rajta. Izráel egész háza látta ezt vándorlása egész idején.
Pilátus kiszolgáltatja Jézust
19 Akkor Pilátus elvitette Jézust, és megkorbácsoltatta.
2 A katonák tövisből koronát fontak, a fejére tették, és bíborruhát adtak rá;
3 oda járultak hozzá, és ezt mondták: "Üdvözlégy, zsidók királya!" - és arcul ütötték.
4 Pilátus ismét kiment az épület elé, és így szólt hozzájuk: "Íme, kihozom őt nektek. Tudjátok meg, hogy semmiféle bűnt nem találok benne."
5 Ekkor kijött Jézus az épület elé, rajta volt a töviskorona és a bíborruha. Pilátus így szólt hozzájuk: "Íme, az ember!"
6 Amint meglátták Jézust a főpapok és a szolgák, így kiáltoztak: "Feszítsd meg, feszítsd meg!" Pilátus pedig ezt mondta nekik: "Vegyétek át ti, és feszítsétek meg, mert én nem találom bűnösnek."
7 A zsidók így válaszoltak neki: "Nekünk törvényünk van, és a törvény szerint meg kell halnia, mert Isten Fiává tette magát."
8 Amikor Pilátus ezt meghallotta, még nagyobb félelem szállta meg.
9 Ismét bement a helytartóságra, és megkérdezte Jézust: "Honnan való vagy te?" De Jézus nem felelt neki.
10 Pilátus ekkor így szólt hozzá: "Nekem nem felelsz? Nem tudod, hogy hatalmam van arra, hogy szabadon bocsássalak, de hatalmam van arra is, hogy megfeszíttesselek?"
11 Jézus így válaszolt: "Semmi hatalmad nem volna rajtam, ha felülről nem adatott volna neked: ezért annak, aki engem átadott neked, nagyobb a bűne."
12 Ettől fogva Pilátus igyekezett őt szabadon bocsátani, de a zsidók így kiáltoztak: "Ha ezt szabadon bocsátod, nem vagy a császár barátja: aki királlyá teszi magát, az ellene szegül a császárnak."
13 Amikor Pilátus meghallotta ezeket a szavakat, kihozatta Jézust az épület elé, és a bírói székbe ült azon a helyen, amelyet Kövezett-udvarnak, héberül pedig Gabbatának neveztek.
14 A húsvétra való előkészület napja volt, délfelé járt az idő. Pilátus így szólt a zsidókhoz: "Íme, a ti királyotok!"
15 Azok pedig felkiáltottak: "Vidd el, vidd el, feszítsd meg!" Pilátus ezt mondta nekik: "A ti királyotokat feszítsem meg?" A főpapok így válaszoltak: "Nem királyunk van, hanem császárunk!"
16 Ekkor kiszolgáltatta őt nekik, hogy megfeszítsék.
Jézus megfeszítése(A)
16 Átvették tehát Jézust,
17 ő pedig maga vitte a keresztet, és kiért az úgynevezett Koponya-helyhez, amelyet héberül Golgotának neveznek.
18 Ott megfeszítették őt, és vele másik kettőt, jobbról és balról, középen pedig Jézust.
19 Pilátus feliratot is készíttetett, és rátétette a keresztre. Ez volt ráírva: A NÁZÁRETI JÉZUS, A ZSIDÓK KIRÁLYA.
20 A zsidók közül sokan olvasták ezt a feliratot, amely héberül, latinul és görögül volt írva, ugyanis közel volt a városhoz az a hely, ahol megfeszítették Jézust.
21 A zsidók főpapjai akkor szóltak Pilátusnak: "Ne azt írd: A zsidók királya! - hanem ahogyan ő mondotta: A zsidók királya vagyok."
22 Pilátus így válaszolt: "Amit megírtam, megírtam."
23 A katonák pedig, amikor megfeszítették Jézust, fogták felsőruháit, elosztották négy részre, mindegyik katonának egy részt. Fogták köntösét is, amely varratlan volt, felülről végig egybeszőve.
24 Ekkor ezt mondták egymásnak: "Ne hasítsuk el, hanem vessünk rá sorsot, hogy kié legyen!" Így teljesedett be az Írás: "Elosztották ruháimat maguk között, és köntösömre sorsot vetettek." Ezt tették a katonák.
25 Jézus keresztjénél ott állt anyja és anyjának nővére, Mária, Klópás felesége, valamint a magdalai Mária.
26 Amikor Jézus meglátta ott állni anyját, és azt a tanítványt, akit szeretett, így szólt anyjához: "Asszony, íme, a te fiad!"
27 Azután így szólt a tanítványhoz: "Íme, a te anyád!" És ettől az órától fogva otthonába fogadta őt az a tanítvány.
Jézus halála(B)
28 Jézus ezek után tudva, hogy már minden elvégeztetett, hogy beteljesedjék az Írás, így szólt: "Szomjazom."
29 Volt ott egy ecettel tele edény. Egy szivacsot ecettel megtöltve izsópra tűztek, és odatartották a szájához.
30 Miután Jézus elfogadta az ecetet, ezt mondta: "Elvégeztetett!" És fejét lehajtva, kilehelte lelkét.
31 Mivel péntek volt, a zsidók nem akarták, hogy a testek szombaton a kereszten maradjanak; az a szombat ugyanis nagy nap volt. Arra kérték tehát Pilátust, hogy törjék el a lábszárcsontjukat, és vegyék le őket.
32 Ezért odamentek a katonák, és eltörték az egyik, majd a másik vele együtt megfeszített ember lábszárcsontját.
33 Amikor pedig Jézushoz értek, mivel látták, hogy már halott, az ő lábszárcsontját nem törték el,
34 hanem az egyik katona lándzsával átszúrta az oldalát, amelyből azonnal vér és víz jött ki.
35 Aki pedig látta ezt, az tesz róla bizonyságot, és az ő bizonyságtétele igaz, és ő tudja, hogy igazat mond, hogy ti is higgyetek.
36 Ezek pedig azért történtek, hogy beteljesedjék az Írás: "Csontja ne töressék meg."
37 Viszont az Írásnak egy másik helye így szól: "Néznek majd arra, akit átszúrtak."
Jézus temetése(C)
38 Ezután az arimátiai József, aki Jézus tanítványa volt - de csak titokban, mert félt a zsidóktól -, megkérte Pilátust, hogy levehesse Jézus testét. Pilátus megengedte neki. Elment tehát, és levette Jézus testét.
39 Eljött Nikodémus is, aki először éjszaka ment hozzá, és mirhából és aloéból készült kenetet hozott, mintegy száz fontnyit.
40 Fogták tehát Jézus testét, és leplekbe takarták az illatszerekkel együtt, ahogyan a zsidóknál szokás temetni.
41 Azon a helyen, ahol Jézust megfeszítették, volt egy kert, és a kertben egy új sír, amelybe még senkit sem helyeztek.
42 Mivel közel volt a sír, a zsidók ünnepi előkészülete miatt ott helyezték el Jézust.
Az Úr szereti a benne bízókat
16 Az emberi értelem tervezget, de az Úr adja meg, hogy mit mondjon a nyelv.
2 Minden útját helyesnek tartja az ember, de az Úr megvizsgálja a lelkeket.
3 Bízd az Úrra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid.
4 Mindent rendeltetésének megfelelően készített az Úr, még a bűnöst is: a veszedelem napjára.
5 Utál az Úr minden fölfuvalkodott szívűt, kezet rá, hogy nem marad büntetlen!
6 Szeretettel és hűséggel jóvá lehet tenni a bűnt; az Úrnak félelme távol tart a rossztól.
7 Akinek életútját kedveli az Úr, azt még ellenségeivel is összebékíti.
8 Jobb az igaz úton szerzett kevés, mint a törvénytelenül szerzett nagy jövedelem.
9 Az embernek az értelme terveli ki útját, de az Úr irányítja járását.
10 Kijelentés hangzik a király ajkáról: nem szabad téves ítéletet mondania.
11 Az Úré az igaz mérleg és mérőserpenyő, az ő művei a zacskóban tartott súlyok.
12 Utálniuk kell a királyoknak a bűnös tetteket, mert igazság teszi szilárddá a trónt.
13 A királyoknak kedves az igaz szó, és szeretik azt, aki őszintén beszél.
14 A király haragja a halál követe, de a bölcs ember kiengeszteli azt.
15 A király arcának ragyogása éltet, jóakarata olyan, mint a tavaszi esőt hozó felleg.
16 Mennyivel jobb bölcsességet szerezni, mint aranyat, és értelmet szerezni, mint színezüstöt!
17 A becsületes emberek útja kikerüli a veszélyt, életét tartja meg, aki útjára vigyáz.
18 Az összeomlást gőg előzi meg, a bukást pedig felfuvalkodottság.
19 Jobb szelíd lelkűnek lenni az alázatosok közt, mint zsákmányon osztozni a gőgösök közt.
20 Aki megérti az igét, annak jó dolga lesz, és boldog az, aki bízik az Úrban.
21 A bölcs szívűt értelmesnek nevezik, a nyájas ajkak gyarapítják a tudást.
22 Élet forrása az értelem annak, akinek van, de a bolondot még inteni is bolondság.
23 A bölcs szívű értelmesen beszél, és ajkával is gyarapítja a tudást.
24 Lépes méz a kedves beszéd: édes a léleknek és gyógyulás a testnek.
25 Van út, amely az ember előtt egyenesnek látszik, de végül a halálba vezet.
26 A munkás önmagáért fáradozik, mert szája kényszeríti rá.
27 A mihaszna ember gonoszul áskálódik, és ajka olyan, mint a perzselő tűz.
28 Az álnok ember viszályt támaszt, a rágalmazó szétválasztja a barátokat is.
29 Az erőszakos ember rászedi embertársát, és nem a jó úton vezeti.
30 Aki behunyja szemét, álnokságot tervez, aki összeszorítja ajkát, gonoszságot hajt végre.
31 Ékes korona az ősz haj, az igazság útján található.
32 Többet ér a türelmes ember a hősnél, és az indulatán uralkodó annál, aki várost hódít.
33 Az ember végzi a sorsvetést, de mindig az Úrtól való a döntés.
Pál Krisztusért kárnak ítélt mindent
3 Egyébként pedig, testvéreim, örüljetek az Úrban. Hogy ugyanazt írjam nektek, az engem nem fáraszt, titeket viszont megerősít.
2 Óvakodjatok a kutyáktól, óvakodjatok a gonosz munkásoktól, óvakodjatok a megmetéltektől!
3 Mert mi vagyunk a körülmetéltek, akik Isten Lelke szerint szolgálunk, és Krisztus Jézussal dicsekszünk, és nem a testben bizakodunk.
4 Pedig nekem lehetne bizakodásom a testben is. Ha másvalaki úgy gondolja, hogy testben bizakodhat, én méginkább:
5 nyolcadik napon metéltek körül, Izráel népéből, Benjámin törzséből származom, héber a héberek közül, törvény szempontjából farizeus,
6 buzgóság szempontjából az egyház üldözője, a törvényben követelt igazság szempontjából feddhetetlen voltam.
7 Ellenben azt, ami nekem nyereség volt, kárnak ítéltem a Krisztusért.
8 Sőt most is kárnak ítélek mindent Krisztus Jézus, az én Uram ismeretének páratlan nagyságáért. Őérte kárba veszni hagytam, és szemétnek ítélek mindent, hogy Krisztust megnyerjem.
9 Hogy kitűnjék rólam őáltala: nincsen saját igazságom a törvény alapján, hanem a Krisztusba vetett hit által van igazságom Istentől a hit alapján,
10 hogy megismerjem őt és feltámadása erejét, valamint a szenvedéseiben való részesedést, hasonlóvá lévén az ő halálához,
11 hogy valamiképpen eljussak a halottak közül való feltámadásra.
Pál egyenest a cél felé fut
12 Nem mintha már elértem volna mindezt, vagy már célnál volnék, de igyekszem, hogy meg is ragadjam, mert engem is megragadott a Krisztus Jézus.
13 Testvéreim, én nem gondolom magamról, hogy már elértem,
14 de egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért.
Mennyei polgárok vagyunk
15 Akik tehát tökéletesek vagyunk, így gondolkozzunk, és ha valamit másképpen gondoltok, azt is kijelenti majd Isten nektek;
16 ellenben amire eljutottunk, aszerint járjunk.
17 Legyetek követőim, testvéreim, és azokra figyeljetek, akik úgy élnek, ahogyan mi példát adtunk nektek.
18 Mert sokan élnek másképpen: akikről sokszor mondtam nektek, most pedig sírva is mondom, hogy ők a Krisztus keresztjének ellenségei;
19 az ő végük kárhozat, a hasuk az istenük, és azzal dicsekszenek, ami a gyalázatuk, mert földi dolgokkal törődnek.
20 Nekünk pedig a mennyben van polgárjogunk, ahonnan az Úr Jézus Krisztust is várjuk üdvözítőül,
21 aki az ő dicsőséges testéhez hasonlóvá változtatja a mi gyarló testünket, azzal az erővel, amellyel maga alá vethet mindeneket.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society