M’Cheyne Bible Reading Plan
A szent hajlék sátorlapjai
26 A hajlékot tíz sátorlapból készíttesd: sodrott lenfonálból, kék és piros bíborból és karmazsin fonálból művészi módon beleszőtt kerúbokkal készíttesd azokat!
2 Egy-egy sátorlap hossza huszonnyolc könyök legyen, egy-egy sátorlap szélessége pedig négy könyök. Egyforma legyen a mérete mindegyik sátorlapnak.
3 Öt sátorlap legyen egymással összefűzve, a másik öt sátorlap is legyen egymással összefűzve.
4 Azután készíttess kék bíbor-hurkokat az egyik sátorlap szegélyén az összefűzésnél. Ugyanilyeneket készíttess a másik sátorlap szegélyén is, azon a végén, ahol összefűzik.
5 Készíttess ötven hurkot az egyik sátorlapon, és ötven hurkot készíttess annak a sátorlapnak a szegélyén is, amelyet hozzáfűznek. Egymással szemben legyenek a hurkok.
6 Készíttess ötven aranykapcsot is, és ezekkel a kapcsokkal fűzesd egymáshoz a sátorlapokat! Így lesz a hajlék egésszé.
7 Azután készíttess sátorlapokat kecskeszőrből, sátornak a hajlék fölé, tizenegy ilyen sátorlapot készíttess.
8 Egy sátorlap hossza harminc könyök legyen, a sátorlap szélessége pedig négy könyök legyen. Egyforma mérete legyen a tizenegy sátorlapnak.
9 Fűzess össze öt sátorlapot külön, és hat sátorlapot is külön. A hatodik sátorlap pedig lógjon le a sátor elején.
10 Készíttess ötven hurkot az egyik sátorlapnak arra a végére, ahol összefűzik, és ötven hurkot a másik sátorlapnak arra a szélére is, ahol összefűzik.
11 Készíttess ötven rézkapcsot, és akaszd a kapcsokat a hurkokba. Így fűzd össze a sátrat, hogy egész legyen!
12 A sátor lapjainak lelógó része, tehát a sátorlap lelógó részének a fele legyen a hajlék végein.
13 Egy könyöknyi innen, egy könyöknyi onnan lógjon le a sátor lapjainak a hosszából, vagyis hajoljon rá a hajlék oldalaira innen is, onnan is, és fedje be azt!
14 Készíttess még egy takarót a sátorra vörösre festett kosbőrből, és arra még egy takarót delfinbőrből.
A szent hajlék oldalai
15 Készíttess a hajlékhoz deszkákat is akácfából, felállítva.
16 A deszka hossza tíz könyök legyen, a deszka szélessége pedig másfél könyök.
17 Mindegyik deszkának két csapja legyen, amelyek összekötik egyiket a másikkal. Így készíttesd el a hajlék mindegyik deszkáját!
18 Készíttesd el a hajlék deszkáit: húsz deszkát a déli oldalra, dél felé.
19 Készíttess negyven ezüsttalpat a húsz deszka alá, két talpat mindegyik deszka alá, a két csapnak megfelelően. Minden egyes deszka alatt két talp legyen a két csapnak megfelelően.
20 A hajlék másik oldalára, az északi végére is tégy húsz deszkát.
21 Ezeknek is legyen negyven ezüsttalpa, két talp legyen az egyik deszka alatt és két talp legyen a másik deszka alatt is.
22 A hajlék nyugati végére is készíttess hat deszkát.
23 Készíttess két deszkát a hajlék sarkaira a két végén.
24 Párosával legyenek egymás mellett, aljától a tetejéig egy karikával összefogva. Így legyen mindkettőnél, mindkét saroknál így legyen.
25 Legyen tehát nyolc deszka ezüsttalpakkal, összesen tizenhat talppal. Két talp legyen az egyik deszka alatt és két talp legyen a másik deszka alatt is.
26 Készíttess reteszeket is akácfából: ötöt a hajlék egyik oldalának a deszkáihoz,
27 öt reteszt a hajlék másik oldalának a deszkáihoz, és öt reteszt a hajlék oldalának deszkáihoz a nyugati végén.
28 A reteszek középen legyenek a deszkák között, rögzítve azokat egyik végétől a másik végéig.
29 Vond be a deszkákat arannyal, és aranyból készíttesd a karikákat is a reteszek kengyeleiként. Vond be a reteszeket is arannyal.
30 Állítsd fel a hajlékot pontosan úgy, ahogyan megmutattam neked a hegyen!
A kárpit
31 Azután készíttess kárpitot kék és piros bíborból, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból, művészi módon beleszőtt kerúbokkal készíttesd azokat!
32 Tedd ezt négy arannyal bevont akácfa oszlopra, amelyeknek aranykampóik legyenek, négy talpa pedig ezüstből legyen!
33 Akaszd a kárpitot horgokra, vidd be a bizonyság ládáját a kárpit mögé, és a kárpit válassza el a szentélyt a szentek szentjétől!
34 Azután tedd rá a fedelet a bizonyság ládájára a szentek szentjében!
35 Az asztalt helyezd el a kárpiton kívül, a lámpatartót pedig az asztallal szemben a hajlék déli oldalán. Az asztalt tedd az északi oldalra!
36 Készíttess függönyt a sátor bejáratára kék és piros bíborból, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból, művészi módon kihímezve.
37 Készíttess a függönyhöz öt akácfa oszlopot, és vond be azokat arannyal. Kampói aranyból legyenek, és öntess azokhoz öt réztalpat!
Jézus beteget gyógyít szombaton a Betesda tavánál
5 Ezek után ünnepük volt a zsidóknak, és felment Jézus Jeruzsálembe.
2 Jeruzsálemben a Juh-kapunál van egy medence, amelyet héberül Betesdának neveznek. Ennek öt oszlopcsarnoka van.
3 A betegek, vakok, sánták, sorvadásosak tömege feküdt ezekben (és várták a víz megmozdulását.
4 Mert az Úr angyala időnként leszállt a medencére, és felkavarta a vizet: aki elsőnek lépett bele a víz felkavarása után, egészséges lett, bármilyen betegségben is szenvedett).
5 Volt ott egy ember, aki harmincnyolc éve szenvedett betegségében.
6 Amikor látta Jézus, hogy ott fekszik, és megtudta, hogy már milyen hosszú ideje, megkérdezte tőle: "Akarsz-e meggyógyulni?"
7 A beteg így válaszolt neki: "Uram, nincs emberem, hogy amint felkavarodik a víz, beemeljen a medencébe: amíg én megyek, más lép be előttem."
8 Jézus azt mondta neki: "Kelj fel, vedd az ágyadat, és járj!"
9 És azonnal egészséges lett ez az ember, felvette az ágyát, és járt. Aznap pedig szombat volt.
10 A zsidók ekkor így szóltak a meggyógyított emberhez: "Szombat van, nem szabad felvenned az ágyadat."
11 Ő így válaszolt nekik: "Aki meggyógyított, az mondta nekem: Vedd az ágyadat, és járj!"
12 Megkérdezték tőle: "Ki az az ember, aki azt mondta neked: Vedd fel és járj!?"
13 De a meggyógyított ember nem tudta, hogy ki az, mert Jézus félrehúzódott az ott tartózkodó sokaság miatt.
14 Ezek után találkozott vele Jézus a templomban, és ezt mondta neki: "Íme, meggyógyultál, többé ne vétkezz, hogy valami rosszabb ne történjék veled."
15 Elment ez az ember, és megmondta a zsidóknak, hogy Jézus az, aki meggyógyította.
A Fiú feltámaszt és ítél
16 A zsidók ezért üldözni kezdték Jézust, mert szombaton tette ezt.
17 Jézus így szólt hozzájuk: "Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom."
18 Ezért azután a zsidók még inkább meg akarták ölni, mert nemcsak megtörte a szombatot, hanem saját Atyjának is nevezte Istent, és így egyenlővé tette magát az Istennel.
19 Megszólalt tehát Jézus, és ezeket mondta nekik: "Bizony, bizony, mondom néktek: a Fiú önmagától semmit sem tehet, csak ha látja, hogy mit tesz az Atya; mert amit ő tesz, azt teszi a Fiú is, hozzá hasonló módon.
20 Mert az Atya szereti a Fiút, és mindent megmutat neki, amit ő tesz. Sőt még nagyobb feladatokat is fog rábízni, hogy ti csodálkozzatok.
21 Mert ahogy az Atya feltámasztja a halottakat, és életre kelti őket, úgy a Fiú is életre kelti azokat, akiket akar.
22 Az Atya nem is ítél senkit, hanem az ítéletet egészen a Fiúnak adta át,
23 hogy mindenki úgy tisztelje a Fiút, ahogyan az Atyát tisztelik. Aki nem tiszteli a Fiút, az nem tiszteli az Atyát sem, aki őt elküldte.
24 Bizony, bizony, mondom néktek: aki hallja az én igémet, és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök élete van; sőt ítéletre sem megy, hanem átment a halálból az életbe.
25 Bizony, bizony, mondom néktek, hogy eljön az óra, és az most van, amikor a halottak hallják az Isten Fiának a hangját, és akik meghallották, élni fognak.
26 Mert ahogyan az Atyának van önmagában élete, úgy a Fiúnak is megadta, hogy élete legyen önmagában.
27 Sőt arra is adott neki hatalmat, hogy ítéletet tartson, mert ő az Emberfia.
28 Ne csodálkozzatok ezen, mert eljön az óra, amelyben mindazok, akik a sírban vannak, meghallják az ő hangját,
29 és kijönnek. Akik a jót tették, az életre támadnak fel; akik pedig a rosszat cselekedték, az ítéletre támadnak fel.
30 Én önmagamtól nem tehetek semmit: ahogyan tőle hallom, úgy ítélek; és az én ítéletem igazságos, mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak az akaratát, aki elküldött engem."
Jézusról tanúskodnak a cselekedetei, az Atya és az Írás
31 "Ha én magamról tennék bizonyságot, az én bizonyságtételem nem volna igaz.
32 Más az, aki bizonyságot tesz énrólam, és tudom, hogy igaz az a bizonyságtétel, amellyel rólam tanúskodik.
33 Ti elküldtetek Jánoshoz, és ő bizonyságot tett az igazságról.
34 Én azonban nem embertől kapom a bizonyságtételt, hanem azért mondom ezeket, hogy ti üdvözüljetek.
35 Ő volt az égő és világító fáklya, de ti csak egy ideig akartatok az ő világosságában örvendezni.
36 Nekem azonban Jánosénál nagyobb bizonyságtételem van. Mert a feladatok, amelyeket az Atya rám bízott, hogy teljesítsem azokat, tehát azok a cselekedetek, amelyeket elvégzek: maguk tesznek bizonyságot arról, hogy engem az Atya küldött el.
37 De az Atya is, aki elküldött engem, bizonyságot tett rólam. Az ő hangját nem hallottátok soha, arcát sem láttátok,
38 és az igéje sincs meg bennetek maradandóan, mert abban, akit ő elküldött, nem hisztek.
39 Ti azért kutatjátok az Írásokat, mert azt gondoljátok, hogy azokban van az örök életetek: pedig azok rólam tesznek bizonyságot,
40 és mégsem akartok hozzám jönni, hogy életetek legyen.
41 Én nem fogadok el dicsőséget emberektől,
42 rólatok viszont tudom, hogy nincs meg bennetek az Isten szeretete.
43 Én az Atyám nevében jöttem, mégsem fogadtatok be; ha más a maga nevében jön, azt befogadjátok.
44 Hogyan tudnátok hinni ti, akik egymástól fogadtok el dicsőséget, de azt a dicsőséget, amely az egy Istentől van, nem keresitek?
45 Ne gondoljátok, hogy én foglak vádolni benneteket az Atyánál. Van, aki vádol benneteket: Mózes, akiben ti reménykedtek.
46 Mert ha hinnétek Mózesnek, hinnétek nekem: mert énrólam írt ő.
47 Ha pedig az ő írásainak nem hisztek, akkor az én beszédeimnek hogyan hinnétek?"
A bölcsesség Isten útján vezet
2 Fiam, ha megfogadod mondásaimat, és parancsaimat magadba zárod,
2 ha figyelmesen hallgatsz a bölcsességre, és szívből törekszel értelemre,
3 bizony, ha bölcsességért kiáltasz, és hangosan kéred az értelmet,
4 ha úgy keresed azt, mint az ezüstöt, és úgy kutatod, mint az elrejtett kincseket,
5 akkor megérted, mi az Úr félelme, és rájössz, mi az istenismeret.
6 Csak az Úr ad bölcsességet, szájából ismeret és értelem származik.
7 A becsületeseknek jutalmat tartogat, pajzsot a feddhetetlenül élőknek.
8 Vigyáz a törvény ösvényeire, és híveinek útját megőrzi.
9 Majd megérted, mi az igazság és a törvény, a becsületesség és az igazán jó út.
10 Bölcsesség költözik szívedbe, és az ismeret gyönyörködteti lelked.
11 Megfontolás őrködik feletted, értelem oltalmaz téged.
12 Megment a helytelen úttól, és az álnokul beszélő embertől;
13 azoktól, akik elhagyják az egyenes ösvényeket, és sötét utakon járnak.
14 Örülnek, ha rosszat tehetnek, vigadnak a gonosz fonákságokon.
15 Ösvényeik görbék, útjaik hamisak.
16 De a bölcsesség megment a más asszonyától, a hízelgő szavú idegen nőtől,
17 aki elhagyja ifjúkorának társát, és megfeledkezik az Isten előtt kötött szövetségről.
18 Mert halálba süllyed a háza, és útja az árnyak közé.
19 Aki bement hozzá, nem tud visszafordulni, és nem talál rá az élet ösvényeire.
20 Te azért járj a jók útján, és ügyelj az igazak ösvényeire!
21 Mert a becsületesek fogják lakni a földet, és a feddhetetlenek maradnak meg rajta.
22 De a bűnösök kivesznek a földről, és a hűtlenek kipusztulnak onnan.
Címzés, üdvözlés
1 Pál apostol, aki nem emberektől, nem is emberek által kapta elhívását, hanem Jézus Krisztus által, és az Atya Isten által, aki feltámasztotta Jézust a halottak közül -
2 és a velem levő atyafiak mindnyájan: Galácia gyülekezeteinek.
3 Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és a mi Urunk Jézus Krisztustól,
4 aki önmagát adta bűneinkért, hogy kiszabadítson minket a jelenlegi gonosz világból Istennek, a mi Atyánknak akarata szerint.
5 Övé a dicsőség örökkön-örökké. Ámen.
Nincs más evangélium
6 Csodálkozom, hogy attól, aki Krisztus kegyelme által elhívott titeket, ilyen hamar más evangéliumhoz pártoltok;
7 pedig nincsen más. De egyesek megzavartak titeket, és el akarják ferdíteni a Krisztus evangéliumát.
8 Viszont ha még mi magunk, vagy egy mennyből való angyal hirdetne is nektek evangéliumot azonkívül, amit mi hirdetünk, átkozott legyen!
9 Amint már korábban is megmondtuk, most ismét mondom: ha valaki nektek más evangéliumot hirdet, azon kívül, amelyet elfogadtatok, átkozott legyen!
Pál nem embertől vette át az evangéliumot
10 Most tehát embereknek akarok a kedvében járni, vagy Istennek? Vagy embereknek igyekszem tetszeni? Ha még mindig embereknek akarnék tetszeni, nem volnék Krisztus szolgája.
11 Tudtotokra adom, testvéreim, hogy az evangélium, amelyet én hirdettem, nem embertől származik,
12 mert én nem embertől vettem, nem is tanítottak rá, hanem Jézus Krisztus kinyilatkoztatásából kaptam.
13 Mert hallottátok: milyen volt az én egykori magatartásom a zsidóság körében, hogy féktelenül üldöztem az Isten egyházát, és pusztítottam azt.
14 És a zsidó hithűségben sok kortársamat felülmúltam népem körében, minthogy fölöttébb buzgó rajongója voltam atyáim hagyományainak.
15 De amikor úgy tetszett annak, aki engem anyám méhétől fogva kiválasztott, és kegyelme által elhívott,
16 hogy kinyilatkoztassa Fiát énbennem, hogy hirdessem őt a pogányok között, nem tanácskoztam testtel és vérrel.
17 Nem is mentem fel Jeruzsálembe azokhoz, akik előttem lettek apostolokká, hanem azonnal elmentem Arábiába, aztán ismét visszatértem Damaszkuszba.
18 Majd három esztendő múlva felmentem Jeruzsálembe, hogy meglátogassam Kéfást, és nála maradtam tizenöt napig.
19 De az apostolok közül nem láttam mást, csak Jakabot, az Úr testvérét.
20 Amit pedig nektek írok, íme, az Isten színe előtt mondom, hogy nem hazugság.
21 Azután elmentem Szíria és Cilicia vidékére.
22 Júdea keresztyén gyülekezetei azonban személy szerint nem ismertek engem.
23 Csupán ezt hallották: "Aki egykor üldözött minket, most hirdeti azt a hitet, amelyet valamikor pusztított."
24 És dicsőítették énértem az Istent.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society