M’Cheyne Bible Reading Plan
22 Vegyetek egy köteg izsópot, és mártsátok az edényben levő vérbe, azután érintsétek meg az edényben levő vérrel a szemöldökfát és a két ajtófélfát. Senki se menjen ki közületek reggelig a háza ajtaján.
23 Amikor átvonul az Úr, hogy megverje Egyiptomot, és meglátja a vért a szemöldökfán és a két ajtófélfán, akkor kihagyja az Úr azt az ajtót, és nem engedi, hogy bemenjen a pusztító a ti házatokba, és titeket is csapással sújtson.
24 Őrizzétek meg ezt az igét. Örökre szóló rendelkezés ez nektek és fiaitoknak.
25 Amikor bementek arra a földre, amelyet az Úr ad nektek, ahogyan megígérte, akkor is tartsátok meg ezt a szertartást.
26 És ha majd megkérdezik tőletek a fiaitok, hogy mit jelent ez a szertartás,
27 akkor így feleljetek: Az Úr páska áldozata ez, mert kihagyta Izráel fiainak a házait Egyiptomban, amikor megverte Egyiptomot, de a mi házainkat megkímélte. Ekkor mélyen meghajolt a nép, és leborult.
28 Azután elmentek, és úgy cselekedtek Izráel fiai, ahogyan az Úr parancsolta Mózesnek és Áronnak: úgy jártak el.
29 Történt azután éjfélkor, hogy megölt az Úr minden elsőszülöttet Egyiptom földjén, a trónján ülő fáraó elsőszülöttjét csakúgy, mint a tömlöcben levő foglyok elsőszülöttjét, és az állatok minden elsőszülöttjét.
30 Azon az éjszakán fölkelt a fáraó és összes szolgája, meg valamennyi egyiptomi, és nagy jajveszékelés támadt Egyiptomban, hiszen nem volt ház, ahol ne lett volna halott.
31 A fáraó még éjszaka hívatta Mózest és Áront, és ezt mondta: Induljatok, menjetek ki az én népem közül Izráel fiaival együtt, menjetek és tiszteljétek az Urat, ahogyan kívántátok.
32 Vigyétek juhaitokat és marháitokat is, ahogyan kívántátok, csak menjetek! Kérjetek áldást rám is!
33 Az egyiptomiak is erőltették, hogy sürgősen bocsássa el a népet az országból, mert ezt mondták: Így mindnyájan meghalunk!
Izráel elindul Egyiptomból
34 A nép köntösébe kötve, teknőstül vette vállára a kovásztalan tésztát,
35 és Izráel fiai Mózes beszéde szerint cselekedtek, mert ezüst és arany ékszereket, meg ruhákat is kértek az egyiptomiaktól.
36 Az Úr ugyanis jóindulatot támasztott a nép iránt az egyiptomiakban, s ezért hajlottak a kérésre. Így menekültek el Egyiptomból.
37 Útnak indultak tehát Izráel fiai Ramszeszből Szukkót felé, mintegy hatszázezer gyalogos férfi a családtagokon kívül.
38 Sok keverék nép is ment velük, meg juhok, marhák, igen nagyszámú jószág.
39 Az Egyiptomból magukkal hozott tésztából kovásztalan lepényeket sütöttek, hiszen nem volt benne kovász, mivel az egyiptomiak kergették őket. Nem késlekedhettek tehát, és útravalót sem tudtak készíteni maguknak.
40 Izráel fiai négyszázharminc esztendeig laktak Egyiptomban.
41 A négyszázharmincadik esztendő végén, éppen ezen a napon vonult ki az Úr egész serege Egyiptomból.
42 Virrasztott az Úr azon az éjszakán, amikor kihozta őket Egyiptomból. Ez az éjszaka az Úré volt. Virrasszon ezen Izráel minden fia nemzedékről nemzedékre!
A páska törvénye
43 Ezt mondta az Úr Mózesnek és Áronnak: Ez a páskára vonatkozó rendelkezés: Az idegenek közül senki sem ehet belőle.
44 De bárki pénzen vásárolt szolgája ehet abból, ha körülmetélték.
45 Zsellér és napszámos nem ehet belőle.
46 Abban a házban kell megenni, a házból nem szabad kivinni a húst, és a csontját sem szabad eltörni.
47 Izráel egész közössége készítse el ezt.
48 Ha jövevény tartózkodik nálad, és el akarja készíteni az Úr páskáját, metéltesse körül magát minden férfi, és csak akkor foghat hozzá annak elkészítéséhez. Így olyan lesz, mint az ország szülöttje. A körülmetéletlenek közül azonban senki sem ehet belőle.
49 Ez a törvény egyformán vonatkozik bennszülöttre és jövevényre, aki közöttetek tartózkodik.
50 Izráel fiai mindnyájan úgy cselekedtek, ahogyan megparancsolta az Úr Mózesnek és Áronnak: úgy jártak el.
51 Ugyanazon a napon ki is hozta az Úr Egyiptom földjéről Izráel fiait seregestől.
Az elveszett juh(A)
15 A vámszedők és a bűnösök mindnyájan igyekeztek Jézushoz, hogy hallgassák őt.
2 A farizeusok és az írástudók pedig így zúgolódtak: "Ez bűnösöket fogad magához, és együtt eszik velük."
3 Ő erre ezt a példázatot mondta nekik:
4 "Ha valakinek közületek száz juha van, és elveszít közülük egyet, vajon nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy-e addig az elveszett után, amíg meg nem találja?
5 És ha megtalálta, felveszi a vállára örömében,
6 hazamegy, összehívja barátait és szomszédait, majd így szól hozzájuk: Örüljetek velem, mert megtaláltam az elveszett juhomat.
7 Mondom nektek, hogy ugyanígy nagyobb öröm lesz a mennyben egyetlen megtérő bűnösön, mint kilencvenkilenc igaz miatt, akinek nincs szüksége megtérésre."
Az elveszett drahma
8 "Vagy ha egy asszonynak tíz drahmája van, és elveszít egy drahmát, vajon nem gyújt-e lámpást, nem söpri-e ki a házát, és nem keresi-e gondosan, míg meg nem találja?
9 És ha megtalálta, összehívja barátnőit és szomszédasszonyait, és így szól: Örüljetek velem, mert megtaláltam a drahmát, amelyet elvesztettem.
10 Mondom nektek, így fognak örülni az Isten angyalai egyetlen megtérő bűnösnek."
A tékozló fiú
11 Azután így folytatta: "Egy embernek volt két fia.
12 A fiatalabb ezt mondta az apjának: Atyám, add ki nekem a vagyon rám eső részét. Erre megosztotta köztük a vagyont.
13 Néhány nap múlva a fiatalabb fiú összeszedett mindent, elköltözött egy távoli vidékre, és ott eltékozolta a vagyonát, mert kicsapongó életet folytatott.
14 Miután elköltötte mindenét, nagy éhínség támadt azon a vidéken, úgyhogy nélkülözni kezdett.
15 Ekkor elment, és elszegődött annak a vidéknek egyik polgárához, aki kiküldte őt a földjeire disznókat legeltetni.
16 Ő pedig szívesen jóllakott volna akár azzal az eleséggel is, amit a disznók ettek, de senki sem adott neki."
17 "Ekkor magába szállt és ezt mondta: Az én apámnak hány bérese bővelkedik kenyérben, én pedig itt éhen halok!
18 Útra kelek, elmegyek apámhoz, és azt mondom neki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened.
19 Nem vagyok többé méltó arra, hogy fiadnak nevezzenek, tégy engem olyanná, mint béreseid közül egy.
20 És útra kelve el is ment az apjához. Még távol volt, amikor apja meglátta őt, megszánta, elébe futott, nyakába borult, és megcsókolta őt.
21 A fiú ekkor így szólt hozzá: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened, és nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak nevezzenek.
22 Az apa viszont ezt mondta szolgáinak: Hozzátok ki hamar a legszebb ruhát, és adjátok reá, húzzatok gyűrűt a kezére, és sarut a lábára!
23 Azután hozzátok a hízott borjút, és vágjátok le! Együnk, és vigadjunk,
24 mert ez az én fiam meghalt és feltámadott, elveszett és megtaláltatott. És vigadozni kezdtek."
25 "Az idősebb fiú pedig a mezőn volt, és amikor hazajövet közeledett a házhoz, hallotta a zenét és a táncot.
26 Előhívott egy szolgát, és megtudakolta tőle, hogy mi történik itt.
27 Mire a szolga így felelt: A testvéred jött meg, és apád levágatta a hízott borjút, mivel egészségben visszakapta őt.
28 Ekkor az megharagudott, és nem akart bemenni. De az apja kijött, és kérlelte.
29 Ő azonban ezt mondta az apjának: Látod, hány esztendeje szolgálok neked, soha nem szegtem meg parancsodat, és te sohasem adtál nekem még egy kecskegidát sem, hogy mulathassak barátaimmal.
30 Amikor pedig megjött ez a fiad, aki parázna nőkkel tékozolta el vagyonodat, levágattad neki a hízott borjút.
31 Ő azonban ezt mondta neki: Fiam, te mindig velem vagy, és mindenem a tied.
32 Vigadnod és örülnöd kellene, hogy ez a te testvéred meghalt és feltámadott, elveszett és megtaláltatott."
Jóbtól elfordultak az emberek
30 Most azonban kinevetnek engem, akik fiatalabbak nálam, akiknek az apját annyira sem becsültem, hogy juhászkutyáim közé soroljam.
2 Mire mentem volna kezük erejével? Hiszen életerejük odalett.
3 Ínségtől és éhségtől legyengülve a kopár földet rágják a már régen elpusztult pusztaságon.
4 Vadsóskát tépnek a bokrok mellett, és rekettyegyökér a kenyerük.
5 Kiközösítik őket, és rájuk kiáltanak, mint a tolvajokra.
6 Völgyek szakadékaiban kell lakniuk, a föld és a sziklák üregeiben.
7 A bokrok között kiáltoznak, a csalánok alatt gyülekeznek.
8 Bolondok, sőt becstelenek is, akiket korbáccsal vertek ki az országból.
9 És most ezek gúnyolódnak rajtam, ezek fecsegnek rólam.
10 Utálkozva távolodnak el tőlem, és nem átallnak arcomba köpni.
11 Mert meglazította íjam húrját, és megalázott az Isten: azért viselkednek zabolátlanul velem szemben.
12 Jobb felől csőcselék támad rám, lábamnak gáncsot vetnek, és utat építenek ellenem, hogy megrontsanak.
13 Az én ösvényemet meg elrontják, hogy romlásomat siettessék, pedig nincs is segítőjük.
14 Mint valami széles résen, úgy törnek ellenem: viharként zúdulnak rám.
15 Rémület fog el. Szélvész űzi el méltóságomat, boldogságom eltűnt, mint a felleg.
Jób Istentől kér segítséget
16 Fogytán van már a lelkierőm, a nyomorúság napjai tartanak fogva.
17 Éjszaka nyilallás van a csontjaimban, és kínjaim nem csillapodnak.
18 Nagy erejével megfogja öltözetemet, ruhámnál fogva megragad.
19 Sárba dobott engem, hasonló lettem a porhoz és a hamuhoz.
20 Segítségért kiáltok hozzád, de nem válaszolsz. Eléd állok, de te csak figyelsz engem.
21 Kegyetlenné váltál irántam. Erős kézzel üldözöl engem.
22 Fölemelsz, és elsodortatsz a széllel, szétmállasztasz a viharban.
23 Jól tudom, hogy halálba viszel, abba a házba, ahol minden élő találkozik.
24 De a roskadozó nem nyújthatja ki a kezét? Aki veszélyben van, nem kiálthat segítségért?
25 Nem sírtam-e, ha valakinek nehéz napja volt? Nem volt-e lelkem szomorú a szegény miatt?
26 Bizony, jót reméltem, és rossz jött. Világosságot vártam, és sűrű homály jött.
27 Forr a bensőm, nincs nyugtom, elértek a nyomorúság napjai,
28 Feketén járok, de nem a nap hevétől. Fölkelek, hogy segítségért kiáltsak a gyülekezethez.
29 A sakálok testvére lettem, és a struccok társa.
30 Bőröm megfeketedett, csontom pedig ég a láz miatt.
31 Citerám gyászosan szól, sípom síró hangon.
Az adakozás rendje
16 Ami a szentek javára folyó gyűjtést illeti, ti is úgy cselekedjetek, ahogyan azt Galácia gyülekezeteinek rendeltem.
2 A hét első napján mindegyikőtök tegye félre és gyűjtse össze azt, ami telik tőle, nehogy akkor történjék a gyűjtés, amikor odamegyek.
3 Amikor pedig megérkezem, azokat, akiket ti alkalmasnak találtok, elküldöm ajánlólevéllel, hogy adományotokat elvigyék Jeruzsálembe.
4 Ha pedig érdemes lesz, hogy én is elmenjek, velem együtt fognak jönni.
Pál bejelenti látogatását
5 Hozzátok pedig akkor megyek, ha végigmentem Macedónián. Mert Macedónián átutazom,
6 de nálatok talán ott is maradok, vagy át is telelek, hogy ti indítsatok útnak, ahova majd megyek.
7 Mert nemcsak átutazóban akarlak meglátogatni titeket, hanem remélem, hogy egy ideig ott is maradok nálatok, ha az Úr megengedi.
8 Efezusban pünkösdig maradok,
9 mert nagy és sokat ígérő kapu nyílt ott előttem, de az ellenfél is sok.
Timóteus ajánlása. Apollós kimentése
10 Ha pedig megérkezik Timóteus, legyen gondotok rá, hogy félelem nélkül tartózkodhasson nálatok, mert az Úr munkáját végzi ő is, akárcsak én.
11 Senki se nézze le tehát, hanem indítsátok útnak békességgel, hogy eljöjjön hozzám, mert várom őt a testvérekkel együtt.
12 Ami pedig Apollós testvért illeti, nagyon kértem, hogy menjen el hozzátok a testvérekkel együtt, de semmiképpen sem akarta az Isten, hogy most elmenjen. De el fog menni, mihelyt alkalma lesz rá.
Intések és buzdítások
13 Vigyázzatok, álljatok meg a hitben, legyetek férfiak, legyetek erősek!
14 Minden dolgotok szeretetben menjen végbe!
15 Kérlek titeket, testvéreim: tudjátok Sztefanász házanépéről, hogy ők Akhája zsengéje, és a szentek szolgálatára szánták magukat:
16 ti is engedelmeskedjetek az ilyeneknek, és mindazoknak, akik velük együtt szolgálnak és fáradoznak.
17 Örülök Sztefanász, Fortunátusz és Akhaikosz megérkezésének, mert ők távollétetekben pótolnak majd benneteket.
18 Mert felüdítették mind az én lelkemet, mind a tieteket. Becsüljétek meg tehát az ilyeneket!
Befejező üdvözletek
19 Köszöntenek titeket Ázsia gyülekezetei. Sokszor köszönt titeket az Úrban Akvila és Priszka a házuknál levő gyülekezettel együtt.
20 Köszöntenek titeket a testvérek mindnyájan. Köszöntsétek egymást szent csókkal.
21 Köszöntésemet saját kezemmel írom: Pál.
22 Ha valaki nem szereti az Urat, legyen átkozott! Marana tha!
23 Az Úr Jézus kegyelme veletek!
24 Az én szeretetem mindnyájatokkal a Krisztus Jézusban! Ámen.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society