M’Cheyne Bible Reading Plan
Nyolcadik csapás: A sáskajárás
10 Azután ezt mondta az Úr Mózesnek: Menj be a fáraóhoz, mert én tettem keménnyé a szívét, valamint szolgáinak a szívét is, hogy ezeket a jeleket véghezvigyem közöttük.
2 Beszéld majd el a fiaidnak és unokáidnak, amit Egyiptommal cselekedtem, és jeleimet is, amelyekkel sújtottam őket. Tudjátok meg ebből, hogy én vagyok az Úr!
3 Bement tehát Mózes és Áron a fáraóhoz, és ezt mondták neki: Így szól az Úr, a héberek Istene: Meddig vonakodsz még megalázkodni előttem? Bocsásd el népemet, hogy nekem szolgálhassanak!
4 Mert ha nem akarod elbocsátani népemet, akkor én holnap sáskákat hozok a határodra.
5 Úgy ellepik a föld színét, hogy látni sem lehet a földet, és megeszik a maradékot, amelyet a jégeső megkímélt, és így megmaradt nektek. Lerágnak minden fát, amely a mezőn nő.
6 Sőt tele lesz velük a házad, összes szolgád háza és minden egyiptomi háza. Nem láttak ilyent a mai napig sem őseid, sem azoknak ősei, amióta ezen a földön laknak. Ezzel megfordult, és kiment a fáraótól.
7 A fáraótól megkérdezték szolgái: Meddig lesz még vesztünkre ez az ember? Bocsásd el ezeket az embereket, hogy szolgálhassanak Istenüknek, az Úrnak! Nem veszed észre, hogy pusztulóban van Egyiptom?
8 Ezért visszavitték Mózest és Áront a fáraó elé, aki így szólt hozzájuk: Menjetek, szolgáljatok Isteneteknek, az Úrnak! De kik fognak elmenni?
9 A fiatalokkal és öregekkel megyünk, felelte Mózes, fiainkkal és leányainkkal, juhainkkal és marháinkkal megyünk, mert ünnepet ülünk az Úrnak.
10 A fáraó azt mondta nekik: Úgy legyen veletek az Úr, ahogyan én elbocsátalak benneteket családostul! Vigyázzatok, rosszat akartok!
11 Nem úgy lesz! Csak ti, férfiak, menjetek és szolgáljatok az Úrnak, hiszen ti is ezt kívántátok! Azzal elkergették őket a fáraó elől.
12 Ekkor azt mondta az Úr Mózesnek: Nyújtsd ki kezedet Egyiptom földje fölé, és jöjjenek föl a sáskák Egyiptom földjére, és egyék le az ország minden füvét, mindazt, amit a jégeső meghagyott!
13 Mózes tehát kinyújtotta a botját Egyiptom földje fölé, és az Úr keleti szelet hozott az országra egész nap és egész éjjel. Reggel azután meghozta a keleti szél a sáskákat.
14 Feljöttek a sáskák Egyiptom egész földjére, és roppant tömegben szálltak le Egyiptom egész területén. Nem volt ilyen sáskajárás sem azelőtt, sem azután.
15 Ellepték az egész föld színét, úgyhogy elsötétedett a föld, és leették a föld minden füvét, a fák minden gyümölcsét, amit meghagyott a jégeső. A fákon és a füves mezőkön nem maradt semmi zöld Egyiptom egész területén.
16 Ekkor a fáraó sietve hívatta Mózest és Áront, és ezt mondta: Vétkeztem a ti Istenetek, az Úr ellen és tiellenetek.
17 Most azért bocsássátok meg még ez egyszer a vétkemet, és könyörögjetek Istenetekhez, az Úrhoz, hogy legalább ezt a halált fordítsa el tőlem!
18 Mózes kijött a fáraó elől, és könyörgött az Úrhoz.
19 Az Úr pedig igen erős nyugati szélre változtatta a szelet, amely fölkapta a sáskákat, és belesodorta a Vörös-tengerbe. Nem maradt egy sáska sem Egyiptom egész területén.
20 De az Úr megkeményítette a fáraó szívét, és nem bocsátotta el Izráel fiait.
Kilencedik csapás: A sötétség
21 Akkor ezt mondta az Úr Mózesnek: Nyújtsd ki kezedet az ég felé, és akkor olyan sötétség lesz Egyiptom földjén, hogy tapintani lehet a sötétséget!
22 Mózes kinyújtotta kezét az ég felé, és sűrű sötétség támadt egész Egyiptomban három napig.
23 Az emberek nem látták egymást, és három napig senki sem tudott kimozdulni a helyéről. De ahol Izráel fiai laktak, mindenütt világos volt.
24 Ekkor hívatta a fáraó Mózest, és azt mondta: Menjetek, tiszteljétek az Urat, de juhaitok és marháitok itt maradnak! Még a családtagok is elmehetnek veletek.
25 Mózes azonban azt felelte: Inkább neked kellene véresáldozatra és égőáldozatra valót adnod nekünk, hogy azt készítsük el Istenünknek, az Úrnak!
26 Velünk fog jönni jószágunk is, nem marad itt egy fia sem, mert abból veszünk, hogy tiszteljük Istenünket, az Urat. Mert magunk sem tudjuk, míg oda nem érünk, hogy hogyan kell majd tisztelnünk az Urat.
27 De az Úr megkeményítette a fáraó szívét, és nem akarta elbocsátani őket.
28 Ezt mondta neki a fáraó: Takarodj előlem! Vigyázz, ne kerülj többé a szemem elé, mert meghalsz, ha még egyszer meglátlak!
29 Mózes így felelt: Jól mondod. Nem látsz engem többé!
Pilátus vérengzése és a siloámi torony leomlása
13 Voltak ott abban az időben néhányan, akik hírt adtak neki azokról a galileaiakról, akiknek a vérét Pilátus az áldozatukéval elegyítette.
2 Jézus megszólalt, és ezt mondta nekik: "Azt gondoljátok, hogy ezek a galileai emberek bűnösebbek voltak a többi galileainál, mivel ezeket kellett elszenvedniük?
3 Nem! Sőt - mondom nektek -: ha meg nem tértek, mindnyájan hasonlóképpen vesztek el.
4 Vagy azt gondoljátok, hogy az a tizennyolc, akire rádőlt a torony Siloámban, és megölte őket, vétkesebb volt minden más embernél, aki Jeruzsálemben lakik?
5 Nem! Sőt - mondom nektek -: ha meg nem tértek, mindnyájan ugyanúgy vesztek el."
A terméketlen fügefa
6 Azután ezt a példázatot mondta: "Egy embernek volt egy fügefája a szőlőjében, és kiment, hogy gyümölcsöt keressen rajta, de nem talált.
7 Azt mondta erre a vincellérnek: Íme, három éve, hogy idejárok gyümölcsöt keresni ezen a fügefán, de nem találok. Vágd ki, miért foglalja a földet hiába?
8 De az így válaszolt neki: Uram, hagyd meg még ebben az évben, míg körülásom és megtrágyázom,
9 hátha terem jövőre, ha pedig nem, akkor vágd ki."
Jézus meggyógyítja a meggörnyedt asszonyt
10 Egyszer valamelyik zsinagógában tanított szombaton.
11 Íme, volt ott egy asszony, akiben betegség lelke lakott tizennyolc éve, és annyira meggörnyedt, hogy egyáltalán nem volt képes felegyenesedni.
12 Amikor Jézus meglátta őt, előszólította, és ezt mondta neki: "Asszony, megszabadultál betegségedből."
13 És rátette a kezét, mire ő nyomban felegyenesedett, és dicsőítette az Istent.
14 A zsinagógai elöljáró azonban megharagudott, hogy szombaton gyógyított Jézus, és így szólt a sokasághoz: "Hat nap van, amelyen munkálkodni kell; azokon jöjjetek gyógyíttatni magatokat, ne pedig szombaton!"
15 Az Úr így válaszolt neki: "Képmutatók, vajon szombaton nem oldja-e el mindegyikőtök a maga ökrét vagy szamarát a jászoltól, és nem vezeti-e ki itatni?
16 Hát Ábrahámnak ezt a leányát, akit tizennyolc éve megkötözött a Sátán, nem kellett-e feloldani ebből a kötelékből szombaton?"
17 Amikor ezt mondta, ellenfelei mindnyájan megszégyenültek, de az egész sokaság örült mindazoknak a csodáknak, amelyeket ő vitt véghez.
A mustármag és a kovász(A)
18 Azután így szólt Jézus: "Mihez hasonló az Isten országa, és mihez hasonlítsam?
19 Hasonló a mustármaghoz, amelyet fogott egy ember, és elvetett a kertjében; az pedig felnövekedett, és fává lett, úgyhogy az égi madarak fészket raktak az ágain."
20 Majd ismét szólt: "Mihez hasonlítsam az Isten országát?
21 Hasonló a kovászhoz, amelyet fogott egy asszony, és belekevert három mérce lisztbe, míg végül az egész megkelt."
A szoros kapu(B)
22 Amikor Jeruzsálem felé tartott, városról városra és faluról falura haladva mindenütt tanított.
23 Egyszer valaki ezt kérdezte tőle: "Uram, kevesen vannak-e, akik üdvözülnek?" Erre ő így felelt nekik:
24 "Igyekezzetek bemenni a szoros kapun, mert mondom nektek, hogy sokan akarnak majd bemenni, de nem tudnak.
25 Attól kezdve, hogy felkelt a ház ura, és bezárta az ajtót, megálltok kívül és zörgetni kezdtek az ajtón, és így szóltok: Uram, nyiss ajtót nekünk! De ő így válaszol nektek: Nem tudom, honnan valók vagytok.
26 Akkor kezditek majd mondani: Előtted ettünk, ittunk, és az utcáinkon tanítottál.
27 Erre ő így szól: Mondom nektek, nem tudom, honnan valók vagytok, távozzatok tőlem mindnyájan, ti gonosztevők!
28 Akkor lesz sírás és fogcsikorgatás, amikor látjátok Ábrahámot, Izsákot, Jákóbot és a prófétákat mind az Isten országában, magatokat pedig kirekesztve onnan.
29 Akkor eljönnek napkeletről és napnyugatról, északról és délről, és asztalhoz telepednek az Isten országában.
30 És íme, vannak utolsók, akik elsők lesznek, és vannak elsők, akik utolsók lesznek."
Jézus üzen Heródesnek
31 Még abban az órában néhány farizeus ment oda hozzá, és így szóltak: "Menj, távozz el innen, mert Heródes meg akar ölni."
32 Erre ő ezt mondta nekik: "Menjetek, mondjátok meg annak a rókának: Íme, ma és holnap ördögöket űzök ki, és gyógyítok, de harmadnap bevégzem küldetésemet.
33 Viszont ma, holnap és a következő napon úton kell lennem, mert lehetetlen, hogy próféta Jeruzsálemen kívül vesszen el."
Jézus ítéletet mond Jeruzsálem felett(C)
34 "Jeruzsálem, Jeruzsálem, aki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akik hozzád küldettek, hányszor akartam összegyűjteni gyermekeidet, mint a tyúk a csibéit szárnyai alá, de nem akartátok!
35 Íme, elhagyottá lesz a ti házatok. De mondom nektek, nem láttok addig engem, míg el nem jön az az idő, amikor ezt mondjátok: Áldott, aki jön az Úr nevében!"
Az ember kiaknázza a természet kincseit
28 Az ezüstnek bányája van, az aranynak pedig helye, ahol mossák.
2 A vasat a földből hozzák elő, a rezet pedig kőzetből olvasztják.
3 Véget vet az ember a sötétségnek, sorra végigkutatja a sűrű homályban és sötétségben levő köveket.
4 Aknát törnek lakatlan helyen, a járókelők elfeledkeznek róluk, az emberektől messze függnek, himbálóznak.
5 A föld, amelyből kenyér terem, odalent olyan, mintha tűz pusztította volna.
6 A zafír kőzetben található, az arany pedig rögöcskékben.
7 Ösvényét nem ismeri a ragadozó madár, a sólyom szeme sem pillantja meg.
8 Nem járnak ott vadállatok, az oroszlán sem lépked rajta.
9 A legkeményebb követ is megmunkálja, a hegyek tövét is földúlja.
10 A sziklákban folyosót hasít, és minden drágaságot meglát a szeme.
11 Eltömi a beszivárgó vizet, napvilágra hozza, ami rejtve van.
A bölcsességet nem lehet megvásárolni
12 De a bölcsesség hol található? Hol van az értelem lelőhelye?
13 Nem ismeri értékét a halandó, nem található az élők földjén.
14 A mélység ezt mondja: Nincs bennem! A tenger ezt mondja: Nálam sincsen!
15 Nem lehet megvenni színaranyért, nem lehet árát ezüstben kimérni.
16 Nem fizethető meg Ófír aranyával, sem drága ónixszal vagy zafírral.
17 Nem ér föl vele az arany és az üveg, aranyékszerekért sem cserélhető.
18 Korall és kristály nem is említhető, a bölcsesség birtoklása drágább a gyöngyöknél.
19 Nem ér föl vele a Kúsból való topáz, színarannyal sem lehet megfizetni.
Egyedül Isten ad bölcsességet
20 Honnan jön tehát a bölcsesség? Hol van az értelem lelőhelye?
21 Rejtve van minden élő szeme előtt, az ég madarai elől is el van takarva.
22 A pusztulás és a halál ezt mondja: Csak hírét hallottuk fülünkkel.
23 Isten ismeri az ahhoz vezető utat, ő tudja annak lelőhelyét.
24 Mert ő ellát a föld széléig, mindent lát az ég alatt.
25 Amikor megszabta a szél erejét, és megállapította a vizek mértékét,
26 megszabta az esőnek a rendjét és a mennydörgő viharfelhő útját:
27 akkor megtekintette és számbavette, elkészítette és megvizsgálta a bölcsességet.
28 Az embernek pedig ezt mondta: Íme, az Úr félelme a bölcsesség, és a rossz kerülése az értelem.
Nyelveken való szólás és prófétálás
14 Törekedjetek a szeretetre, buzgón kérjétek a lelki ajándékokat, de leginkább azt, hogy prófétáljatok.
2 Mert aki nyelveken szól, nem emberekhez szól, hanem Istenhez. Nem is érti meg őt senki, mert a Lélek által szól titkokat.
3 Aki pedig prófétál, emberekhez szól, és ezzel épít, bátorít, vigasztal.
4 Aki nyelveken szól, önmagát építi, aki pedig prófétál, a gyülekezetet építi.
5 Szeretném ugyan, ha mindnyájan szólnátok nyelveken, de még inkább, ha prófétálnátok; mert nagyobb az, aki prófétál, mint az, aki nyelveken szól, kivéve, ha meg is magyarázza, hogy a gyülekezet is épüljön belőle.
6 Ha pedig, testvéreim, elmegyek hozzátok, és nyelveken szólok, mit használok nektek, ha nem szólok hozzátok egyúttal kinyilatkoztatásban vagy ismeretben, prófétálásban vagy tanításban?
7 Az élettelen hangszerek, akár fuvola, akár lant, ha nem adnak különböző hangokat, hogyan ismerjük fel, amit a fuvolán vagy a lanton játszanak?
8 Ha pedig a trombita bizonytalan hangot ad, ki fog a harcra készülni?
9 Így van veletek is, amikor nyelveken szóltok: ha nem szóltok világosan, hogyan fogják megérteni, amit beszéltek? Csak a levegőbe fogtok beszélni.
10 Ki tudja, hányféle nyelv van ezen a világon, és egyik sem értelmetlen.
11 Ha tehát nem ismerem a nyelvet, a beszélőnek idegen maradok, és a beszélő is idegen lesz nekem.
12 Ezért ti is, mivel rajongtok a lelki ajándékokért, arra igyekezzetek, hogy gazdagodásotok a gyülekezet építését szolgálja.
13 Ezért aki nyelveken szól, imádkozzék azért, hogy magyarázatot is tudjon adni.
14 Mert ha nyelveken szólva imádkozom, a lelkem ugyan imádkozik, de az értelmemet nem használom.
15 Hogyan is van tehát ez a dolog? Imádkozom lélekkel, de imádkozom értelemmel is, dicséretet éneklek lélekkel, de dicséretet éneklek értelemmel is.
16 Mert ha csak lélekkel mondasz dicséretet, akkor aki az avatatlanok helyét foglalja el, hogyan fog áment mondani a te hálaadásodra, amikor nem is tudja, mit beszélsz?
17 Mert te ugyan szépen adsz hálát, de a másik nem épül belőle.
18 Hálát adok az Istennek, hogy mindnyájatoknál jobban tudok nyelveken szólni,
19 de a gyülekezetben inkább akarok öt szót kimondani értelemmel, hogy másokat is tanítsak, mintsem tízezer szót nyelveken.
20 Testvéreim, ne legyetek gyermekek a gondolkozásban, hanem a rosszban legyetek kiskorúak, a gondolkozásban ellenben érettek legyetek.
21 A törvényben meg van írva: "Idegen nyelveken és idegenek ajkával fogok szólni ehhez a néphez, és így sem hallgatnak rám", ezt mondja az Úr.
22 Úgyhogy a nyelveken való szólás jel, de nem a hivőknek, hanem a hitetleneknek, a prófétálás pedig nem a hitetleneknek, hanem a hívőknek szól.
23 Ha tehát összejön az egész gyülekezet, és mindnyájan nyelveken szólnak, és közben bemennek oda az avatatlanok vagy a hitetlenek, nem azt fogják-e mondani, hogy őrjöngtök?
24 De ha valamennyien prófétálnak, és bemegy egy hitetlen vagy be nem avatott, annak mindenki a lelkére beszél, azt mindenki megvizsgálja,
25 és így szívének titkai nyilvánvalóvá lesznek, úgyhogy arcra borulva imádja az Istent, és hirdeti, hogy az Isten valóban közöttetek van.
A gyülekezeti összejövetel rendje
26 Mi következik mindezekből, testvéreim? Amikor összejöttök, kinek-kinek van zsoltára, tanítása, kinyilatkoztatása, nyelveken szólása, magyarázata: minden épüléseteket szolgálja!
27 Ha nyelveken szól is valaki, ketten vagy legfeljebb hárman szóljanak, mégpedig egymás után; egy valaki pedig magyarázza meg.
28 Ha pedig nincs magyarázó, hallgasson a gyülekezetben, csak önmagához szóljon és az Istenhez.
29 A próféták pedig ketten vagy hárman szóljanak, a többiek pedig ítéljék meg.
30 De ha közben az ott ülők közül egy másik kap kinyilatkoztatást, az előző hallgasson el.
31 Mert egyenként mindnyájan prófétálhattok, hogy mindenki tanuljon, és mindenki bátorítást kapjon.
32 A prófétákban lévő lélek pedig alárendeli magát a prófétáknak.
33 Mert Isten nem a zűrzavarnak, hanem a békességnek Istene. Mint ahogyan ez a szentek valamennyi gyülekezetében történik,
34 az asszonyok hallgassanak a gyülekezetekben, mert nincs megengedve nekik, hogy beszéljenek, hanem engedelmeskedjenek, ahogyan a törvény is mondja.
35 Ha pedig meg akarnak tudni valamit, otthon kérdezzék meg a férjüket, mert illetlen az asszonynak a gyülekezetben beszélnie.
36 Vajon tőletek indult ki az Isten igéje, vagy egyedül hozzátok jutott el?
37 Ha valaki azt tartja magáról, hogy próféta vagy Lélektől megragadott ember, tudja meg, hogy amit nektek írok, az az Úr parancsolata.
38 És ha valaki ezt nem ismeri el, ne ismertessék el.
39 Ezért, testvéreim, törekedjetek a prófétálásra, de a nyelveken való szólást se akadályozzátok.
40 Azonban minden illendően és rendben történjék.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society