Beginning
Tírusz elpusztul felfuvalkodottsága miatt
28 Így szólt hozzám az Úr igéje:
2 Emberfia! Szólj Tírusz fejedelméhez: Ezt mondja az én Uram, az Úr: Felfuvalkodtál, és ezt mondtad: Isten vagyok én, Isten lakóhelyén lakom, a tenger közepén! Pedig csak ember vagy, nem Isten, csak te tartod magad olyan okosnak, mint amilyen Isten.
3 Biztosan bölcsebb vagy Dánielnél, nem marad homályban előtted semmi!
4 Bölcsességeddel és értelmeddel szereztél gazdagságot, aranyat és ezüstöt szereztél kincstáraidba.
5 Nagy kereskedői bölcsességeddel gyarapítottad gazdagságodat, és felfuvalkodtál, mert meggazdagodtál.
6 Azért ezt mondja az én Uram, az Úr: Mivel olyan okosnak tartottad magad, mint amilyen Isten,
7 ezért én idegeneket küldök ellened, a legkegyetlenebb népeket. Kardot rántanak ellened bármilyen szép és bölcs vagy is, és véget vetnek fényűzésednek.
8 Sírba taszítanak, meghalsz halálra sebzetten a tenger közepén.
9 Mondhatod-e majd gyilkosaidnak: Isten vagyok én!? Csak ember vagy, nem Isten, kiszolgáltatva megölőidnek!
10 A körülmetéletlenek módján halsz meg, idegeneknek kiszolgáltatva. Én megmondtam - így szól az én Uram, az Úr!
Újabb siratóének Tírusz bukásán
11 Így szólt hozzám az Úr igéje:
12 Emberfia! Kezdj siratóéneket Tírusz királyáról, és mondd róla: Ezt mondja az én Uram, az Úr: Te voltál a mintakép, tele bölcsességgel, tökéletesen szép.
13 Édenben, Isten kertjében voltál, mindenféle drágakő borított: rubin, topáz és jáspis, krizolit, ónix és nefrit, zafír, karbunkulus és smaragd. Aranyból készültek foglalataid, és a rajtad levő vésetek teremtésed napján elkészültek.
14 Fölkent kerúbot adtam melléd, hogy oltalmazzon, Isten szent hegyén voltál, tüzes kövek közt járkáltál.
15 Feddhetetlen életű voltál teremtésed napjától fogva, míg álnokság nem lett található benned.
16 A nagyarányú kereskedés közben megteltél erőszakkal, és vétkes lettél. Azért száműztelek az Isten hegyéről, és elkergetett az oltalmazó kerúb a tüzes kövek közül.
17 Szépségedben felfuvalkodtál, rosszra használtad bölcsességedet a fényűzés kedvéért. Ledobtalak a földre, látványossággá tettelek a királyok számára.
18 Sok bűnöddel, álnok kalmárkodásoddal meggyaláztad szentélyeidet. Azért tüzet gyújtottam benned, és megemésztett téged, hamuvá tettelek a földön mindenki szeme láttára.
19 Akik csak ismertek a népek között, szörnyülködnek rajtad. Rettenetes véged lett, nem lesz belőled soha semmi.
Prófécia Szidónról
20 Így szólt hozzám az Úr igéje:
21 Emberfia! Vesd tekinteted Szidónra, és prófétálj ellene!
22 Ezt mondd: Így szól az én Uram, az Úr: Ellened fordulok, Szidón, és megmutatom dicsőségemet rajtad. Majd megtudják, hogy én vagyok az Úr, amikor ítéletet tartok fölötte, és megmutatom, hogy szent vagyok!
23 Mert dögvészt bocsátok rá, és vérontást utcáira, hullanak benne a halálra sebzettek, mert fegyver tör rá mindenfelől. Majd megtudják, hogy én vagyok az Úr!
24 Szidón nem lesz többé Izráel háza számára szúrós tövis és fájdalmat okozó tüske azok között, akik körülötte laknak, és akik megvetik. Akkor megtudják, hogy én, az Úr, Úr vagyok.
25 Így szól az én Uram, az Úr: Amikor összegyűjtöm Izráel házát a népek közül, amelyek közé szétszóródtak, akkor megmutatom a népek szeme láttára, hogy szent vagyok, mert a maguk földjén fognak lakni, amelyet szolgámnak, Jákóbnak adtam.
26 Biztonságban laknak ott; házakat építenek, és szőlőket ültetnek, biztonságban laknak. Amikor ítéletet tartok a körülöttük lakók fölött, akik megvetették őket, akkor megtudják, hogy én, az Úr, vagyok az ő Istenük.
Jövendölés Egyiptom lehanyatlásáról
29 A tizedik esztendőben a tizedik hónap tizenkettedikén így szólt hozzám az Úr igéje:
2 Emberfia! Vesd tekintetedet a fáraóra, Egyiptom királyára, és prófétálj róla és Egyiptomról.
3 Szólj és mondd ezt: Így szól az én Uram, az Úr: Én ellened fordulok, te fáraó, Egyiptom királya, te nagy szörnyeteg, aki ott heverészel a Nílus ágai közt, és ezt mondod: Enyém a Nílus, én alkottam!
4 Horgokat akasztok az álladba, pikkelypáncélodhoz ragasztom a Nílus halait, és kirántalak a Nílusból, a Nílus halaival együtt, amelyek pikkelypáncélodhoz ragadtak.
5 Kidoblak a pusztába a Nílus halaival együtt, sík mezőre esel, nem szednek föl, és nem temetnek el, a föld vadainak és az ég madarainak adlak eledelül.
6 Majd megtudja Egyiptom minden lakója, hogy én vagyok az Úr. Mert olyan támasz voltál Izráel házának, mint a nád:
7 Ha kézbe fogtak, összetörtél, és végighasítottad vállukat, ha rád támaszkodtak, összeroppantál, és megroskasztottad derekukat.
8 Azért ezt mondja az én Uram, az Úr: Íme, fegyvert hozok ellened, és kiirtok belőled embert és állatot.
9 Egyiptom földje pusztaság és romhalmaz lesz, mivel azt mondta: Enyém a Nílus, én alkottam! Akkor megtudják, hogy én vagyok az Úr.
10 Ezért én ellened fordulok és a Nílus ellen. Egyiptom földjét romhalmazzá, csupa rommá teszem Migdóltól Szevénéig, Etiópia határáig.
11 Nem jár arra ember, állat sem jár arra; lakatlan lesz negyven évig.
12 Egyiptom földjét pusztasággá teszem az elpusztult országok sorában. Városai a romvárosok sorába kerülnek, pusztán maradnak negyven évig. Az egyiptomiakat pedig szétszórom a népek közé, és elszórom őket az országokba!
13 De ezt mondja az én Uram, az Úr: Negyven év múlva összegyűjtöm az egyiptomiakat a népek közül, amelyek közé szétszóródtak.
14 Jóra fordítom Egyiptom sorsát; visszahozom őket Patrósz földjére, eredeti hazájukba, és ott alacsonyrendű királyság lesznek.
15 Alacsonyabb rendű lesz más királyságoknál, nem tud többé a népek fölé emelkedni. Kicsivé teszem őket, hogy ne uralkodhassanak a népeken.
16 Nem lesz többé Izráel házának a bizodalma, nem emlékeztet arra a bűnre, hogy hozzá fordultak. Akkor megtudják, hogy én, az Úr, Úr vagyok.
17 A huszonhetedik évben, az első hónap első napján így szólt hozzám az Úr igéje:
18 Emberfia! Nebukadneccar, Babilónia királya nehéz munkát végeztetett haderejével Tírusszal szemben. Mindenkinek belekopaszodott a feje, és feltört a válla, mégsem lett jutalma sem neki, sem haderejének azért a munkáért, amelyet Tírusszal szemben végeztek.
19 Azért ezt mondja az én Uram, az Úr: Én most neki adom Nebukadneccar babilóniai királynak Egyiptomot. Elveszi kincseit, zsákmányt ejt, és prédát szerez. Ez lesz haderejének a bére
20 azért a munkáért, amelyet végzett: neki adom Egyiptomot, mert nekem szolgált vele - így szól az én Uram, az Úr.
21 Azon a napon újra megnövelem Izráel háza hatalmát, te pedig nyíltan beszélhetsz közöttük. Akkor majd megtudják, hogy én vagyok az Úr.
Ítélet jön Egyiptomra
30 Így szólt hozzám az Úr igéje:
2 Emberfia! Prófétálj, és mondd ezt: Így szól az én Uram, az Úr: Jajgassatok! Jaj, milyen nap az!
3 Mert közel van a nap, közel van az Úr napja! Borús nap lesz az, a népek ideje.
4 Eljön a fegyver Egyiptom ellen, reszketés lesz Etiópiában, hullanak a sebesültek Egyiptomban, elviszik kincseit, és földig lerombolják.
5 Etiópok, pútiak, lídek, mindenféle keverék nép, Kúb és a vele szövetséges ország lakói egyaránt fegyver által esnek el.
6 Ezt mondja az Úr: Elesnek Egyiptom támogatói, lehanyatlik gőgös hatalma. Migdóltól Szevénéig fegyvertől esnek el a benne lakók! - így szól az én Uram, az Úr.
7 Pusztává lesz az elpusztult országok sorában, és városai a romvárosok sorába kerülnek.
8 Majd megtudják, hogy én vagyok az Úr, amikor tűzbe borítom Egyiptomot, és segítői mind összetörnek.
9 Azon a napon követeket indítok hajókon, hogy fölriasszák a gondtalan Etiópiát. Reszketés jön rájuk Egyiptom napja miatt, mert jön már!
10 Ezt mondja az én Uram, az Úr: Véget vetek Egyiptom népe tömegének Nebukadneccar babilóniai király által.
11 Elhozom őt és népét, a legkegyetlenebb népeket az ország elpusztítására. Kardot rántanak Egyiptom ellen, és megtöltik az országot megölöttekkel.
12 Kiszárítom a Nílus ágait, és gonoszok kezébe adom az országot. Idegenekkel pusztíttatom el az országot és a benne levőket. Én, az Úr, megmondtam!
13 Ezt mondja az én Uram, az Úr: Elpusztítom a bálványokat, kiirtom a bálványszobrokat Nófból, Egyiptomban nem lesz többé fejedelem. Félelmet keltek majd Egyiptomban.
14 Elpusztítom Patrószt, tűzbe borítom Cóant, ítéletet tartok Nó fölött.
15 Kiöntöm haragomat Színre, Egyiptom erős várára, és kiirtom Nó népe tömegét.
16 Tűzbe borítom Egyiptomot, kínjában vergődik Szín, Nó falain réseket törnek, Nófot fényes nappal ostromolják.
17 Ón és Pí-Beszet ifjai fegyvertől esnek el, s a többiek fogságba mennek.
18 Tahpanhészben sötét lesz nappal, ha összetöröm ott Egyiptom igáját. Vége lesz gőgös erejének, őt magát felhő borítja el, leányai pedig fogságba mennek.
19 Így tartok ítéletet Egyiptom fölött, és megtudják, hogy én vagyok az Úr.
20 A tizenegyedik évben, az első hónap hetedikén így szólt hozzám az Úr igéje:
21 Emberfia! Eltörtem a fáraónak, Egyiptom királyának a karját, de nem kötözték be, hogy meggyógyítsák, pólyát sem raktak rá, hogy megerősödjék, és fegyvert foghasson.
22 Ezért így szól az én Uram, az Úr: Én a fáraó ellen, Egyiptom királya ellen fordulok, és mindkét karját eltöröm: az épet is, meg a már töröttet is, és kiütöm kezéből a fegyvert.
23 Szétszórom az egyiptomiakat a népek közé, és elszórom őket az országokba.
24 Babilónia királyának a karjait megerősítem, és kardomat adom a kezébe. A fáraó karjait azonban eltöröm, és keservesen fog nyögni előtte, mint akit halálra sebeztek.
25 Megerősítem Babilónia királyának a karjait, a fáraó karjai pedig lehanyatlanak. Akkor megtudják, hogy én vagyok az Úr, mert kardomat Babilónia királyának a kezébe adom, hogy azt Egyiptom ellen fordítsa.
26 Szétszórom az egyiptomiakat a népek közé, és elszórom őket az országokba. Akkor megtudják, hogy én vagyok az Úr.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society