Beginning
Könyörgés szabadításért
17 Dávid imádsága. Uram, hallgasd meg igaz ügyemet, figyelj esedezésemre! Ügyelj imádságomra, mert ajkam nem csalárd.
2 Tőled jön felmentő ítéletem, hiszen látja szemed az igazságot.
3 Megvizsgáltad szívemet, meglátogattál éjjel. Próbára tettél, nem találsz bennem álnokságot, nem jön ki ilyen a számon.
4 Bármit tettek az emberek, én a te beszédedre figyelve őrizkedtem az erőszakosok útjától.
5 Lépteim ösvényeidhez ragaszkodnak, nem inognak meg lépteim.
6 Hozzád kiáltok, mert meghallgatsz, Istenem. Fordítsd felém füledet, hallgasd meg beszédemet!
7 Tégy csodát híveddel, mert te megszabadítod azokat, akik jobbodhoz menekülnek támadóik elől.
8 Őrizz engem, mint szemed fényét, rejts el szárnyaid árnyékába
9 a bűnösök elől, akik erőszakoskodnak velem, halálos ellenségeim elől, akik körülfognak.
10 Konok szívük elzárkózik, szájuk gőgösen beszél.
11 Lépten-nyomon körülvesznek, arra igyekeznek, hogy földre terítsenek.
12 Olyanok, mint a zsákmányra vágyó oroszlán és a rejtekében lapuló oroszlánkölyök.
13 Lépj elő, Uram! Szállj szembe vele, és terítsd le! Ments meg engem kardoddal a bűnösöktől!
14 Ments meg kezeddel az emberektől, a világ embereitől, Uram, akik kiveszik részüket az életből! Töltsd meg hasukat azzal, amit nekik tartogatsz, lakjanak jól vele a fiaik is, és ami megmarad, hagyják gyermekeikre!
15 Én pedig meglátom orcádat, mint igaz ember, öröm tölt el, ha meglátlak, amikor fölébredek.
Győzelmi ének(A)
18 A karmesternek: Dávidé, az Úr szolgájáé, aki akkor mondta el ennek az éneknek a szavait az Úrnak, amikor valamennyi ellensége hatalmából és Saul kezéből kimentette őt az Úr.
2 Ezt mondta: Szeretlek, Uram, erősségem!
3 Az Úr az én kőszálam, váram és megmentőm, Istenem, kősziklám, nála keresek oltalmat, pajzsom, hatalmas szabadítóm, fellegváram!
4 Az Úrhoz kiáltok, aki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtől.
5 Körülvettek a halál kötelei, pusztító áradat rettent engem.
6 A sír kötelei fonódtak rám, a halál csapdái meredtek rám.
7 Nyomorúságomban az Úrhoz kiáltottam, segítségért kiáltottam Istenemhez. Meghallotta hangomat templomában, kiáltásom a fülébe jutott.
8 Megrendült és rengett a föld, a hegyek alapjai megremegtek, megrendültek, mert haragra gyúlt.
9 Füst jött ki orrából, szájából emésztő tűz, parázs izzott benne.
10 Lehajlította az eget, és leszállt, homály volt lába alatt.
11 Kerúbon ülve repült, szelek szárnyán suhant.
12 A sötétséget tette rejtekévé maga körül, mint egy sátrat, a sötét vizeket, a gomolygó fellegeket.
13 Az előtte levő fényözönből előtörtek fellegei jégesővel és tüzes parázzsal.
14 Dörgött az Úr az égben, mennydörgött a Felséges jégesővel és tüzes parázzsal.
15 Kilőtte nyilait, és szétszórta, tömérdek villámot röpített ki.
16 Láthatóvá váltak a vizek medrei, és feltárultak a világ alapjai dorgálásodtól, Uram, haragod szelének fúvásától.
17 Lenyúlt a magasból, és fölvett, a nagy vizekből kihúzott engem.
18 Megmentett engem erős ellenségemtől, gyűlölőimtől, bár erősebbek nálam.
19 Rám törhetnek a veszedelem napján, de az Úr az én támaszom.
20 Tágas térre vitt ki engem, megmentett, mert gyönyörködik bennem.
21 Igazságom szerint bánt velem az Úr, kezem tisztasága szerint jutalmazott engem.
22 Hiszen vigyáztam az Úr útjára, és nem hagytam el hűtlenül az Istent.
23 Minden törvényére ügyeltem, és rendelkezéseitől nem tértem el.
24 Feddhetetlen voltam előtte, és őrizkedtem a bűntől.
25 Igazságom szerint jutalmazott meg az Úr, kezem tisztasága szerint, amit jól lát.
26 A hűségeshez hűséges vagy, a feddhetetlen emberhez feddhetetlen.
27 A tisztához tiszta vagy, de a hamisnak ellenállsz.
28 A nyomorult népet megsegíted, de a kevély tekintetűeket megalázod.
29 Mert te gyújtasz nekem mécsest, Uram, fénysugarat ad nekem Istenem a sötétségben.
30 Veled a rablóknak is nekirontok, ha Isten segít, a falon is átugrom.
31 Az Isten útja tökéletes, az Úr beszéde színigaz. Pajzsa mindazoknak, akik hozzá menekülnek.
32 Van-e Isten az Úron kívül? Van-e kőszikla Istenünkön kívül?
33 Isten ruház föl engem erővel, ő teszi tökéletessé utamat.
34 Olyanná teszi lábamat, mint a szarvasoké, magaslatokra állít engem.
35 Ő tanítja kezemet a harcra, karjaim ércíjat feszítenek.
36 Oltalmazó pajzsodat adtad nekem, jobbod támogat engem, sokszor lehajoltál hozzám.
37 Biztossá teszed lépteimet, és nem inognak bokáim.
38 Üldözöm, és utolérem ellenségeimet, nem térek vissza, míg nem végzek velük.
39 Szétzúzom őket, nem tudnak fölkelni, lábam elé hullanak.
40 Fölruháztál erővel a harcra, térdre kényszerítetted támadóimat.
41 Megfutamítottad ellenségeimet, és gyűlölőimet elpusztíthattam.
42 Kiáltoznak, de nincs szabadító, az Úrhoz kiáltanak, de nem válaszol.
43 Összezúzom őket, mint a szélhordta port, széttaposom, mint az utca sarát.
44 Megmentesz engem a lázadó néptől, népek fejévé teszel engem. Olyan nép szolgál nekem, amelyhez nem volt közöm.
45 Engedelmesen hallgatnak rám, idegenek hízelegnek nekem,
46 mert elepedtek az idegenek, és reszketve jönnek elő rejtekükből.
47 Él az Úr, áldott az én kősziklám, magasztaltassék szabadító Istenem!
48 Bosszút áll értem az Isten, és népeket rendel alám.
49 Megmentesz ellenségeimtől, sőt támadóim fölé emelsz, és megszabadítasz az erőszakoskodóktól.
50 Ezért magasztallak, Uram, a népek között, zsoltárt éneklek nevednek.
51 Nagy győzelmet ad ő királyának, hűséges marad fölkentjéhez, Dávidhoz és utódaihoz örökké.
Az egek hirdetik Isten dicsőségét
19 A karmesternek: Dávid zsoltára.
2 Az egek hirdetik Isten dicsőségét, kezének munkájáról beszél a menny.
3 Nappal a nappalnak adja át e szót, éjjel az éjjelnek adja tudtul.
4 Nincs szó és nincs beszéd, hangjuk sem hallatszik,
5 mégis eljut hangjuk az egész földre, szavuk a világ végéig. Sátrat készített a napnak,
6 amely mint vőlegény jön ki szobájából, örül, mint egy hős, hogy futhat pályáján.
7 Elindul az ég egyik szélétől, átível a másik széléig, nincs rejtve melege elől semmi.
Isten igéje tökéletes
8 Az Úr törvénye tökéletes, felüdíti a lelket. Az Úr intő szava határozott, bölccsé teszi az együgyűt.
9 Az Úr rendelkezései helyesek, megörvendeztetik a szívet. Az Úr parancsolata világos, ragyogóvá teszi a szemet.
10 Az Úr félelme tiszta, megmarad örökké. Az Úr döntései igazak, mindenben igazságosak,
11 kívánatosabbak az aranynál, sok színaranynál is, édesebbek a méznél, a csurgatott méznél is.
12 Szolgádat is figyelmeztetik: ha megtartja azokat, jutalma bőséges.
13 A tévedéseket ki veheti észre? Titkos bűnök miatt ne büntess meg!
14 A kevélységtől is tartsd távol szolgádat, ne uralkodjék rajtam. Akkor feddhetetlen maradok, sok bűntől mentesen.
15 Fogadd kedvesen számnak mondásait és szívem gondolatait, Uram, kősziklám és megváltóm!
Könyörgés győzelemért
20 A karmesternek: Dávid zsoltára.
2 Hallgasson meg téged az Úr a veszedelem napján, legyen oltalmad Jákób Istenének neve!
3 Küldjön neked segítséget szentélyéből, erősítsen a Sionról!
4 Gondoljon sok ételáldozatodra, égőáldozatodat fogadja szívesen. (Szela.)
5 Adja meg szíved vágyát, teljesítse minden tervedet!
6 Akkor örvendezünk győzelmednek, és zászlót emelünk Istenünk nevében. Teljesítse az Úr minden kérésedet!
7 Jól tudom, hogy az Úr győzelmet ad felkentjének, felel neki szent egéből győzelmes jobbjának hőstetteivel.
8 Ezek a harci kocsikat, amazok a lovakat emlegetik dicsekedve, mi pedig Istenünknek, az Úrnak a nevét.
9 Ők térdre rogynak és elesnek, mi pedig felkelünk és talpon maradunk.
10 Uram, segítsd meg a királyt! Hallgass meg minket, ha hozzád kiáltunk!
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society