Beginning
Círus engedélyt ad a zsidóknak a hazatérésre(A)
1 Círus perzsa király uralkodásának első esztendejében, azért, hogy beteljesedjék az Úrnak Jeremiás által mondott igéje, arra indította az Úr Círus perzsa király lelkét, hogy egész birodalmában szóban és írásban kihirdettesse a következőket:
2 Ezt mondja Círus perzsa király: A föld minden országát nekem adta az Úr, a menny Istene. Ő bízott meg engem azzal, hogy felépíttessem templomát a Júdában levő Jeruzsálemben.
3 Aki csak az ő népéhez tartozik közületek, legyen azzal Istene, menjen el a Júdában levő Jeruzsálembe, és építse fel Izráel Istenének, az Úrnak a házát! Ő az Isten Jeruzsálemben.
4 Aki csak megmaradt bárhol, ahol jövevényként él, azt segítsék annak a helynek a polgárai ezüsttel, arannyal, különféle javakkal és állatokkal, meg önkéntes ajándékokkal az Isten jeruzsálemi háza számára.
5 Elindultak tehát Júda és Benjámin családfői, meg a papok és a léviták. Mindnyájuk lelkét arra indította az Isten, hogy menjenek el, és építsék fel az Úr házát Jeruzsálemben.
6 Egész környezetük segítette őket ezüsttárgyakkal, arannyal, különféle javakkal, állatokkal és kincsekkel, önkéntes adományaikon kívül.
7 Círus király pedig előhozatta az Úr házának az edényeit, amelyeket Nebukadneccar vitt el Jeruzsálemből, és saját istenei templomának ajándékozott.
8 Előhozatta ezeket Círus perzsa király Mitredát kincstárnok felügyeletével, és szám szerint átadta Sésbaccarnak, Júda fejedelmének.
9 Ez volt a számuk: harminc aranytál, ezer ezüsttál, huszonkilenc kés,
10 harminc aranyserleg, négyszáztíz másodrendű ezüstserleg és ezer más edény.
11 Összesen ötezer-négyszáz arany- és ezüstedény volt. Mindezt magával vitte Sésbaccar, amikor a foglyok elmentek Babilóniából Jeruzsálembe.
A hazatértek névsora(B)
2 A Júda tartományából valók közül ezek tértek haza a száműzetésből. Nebukadneccar, Babilónia királya vitte őket fogságba, de visszatérhettek Jeruzsálembe és Júdába, ki-ki a maga városába.
2 Zerubbábellal jött Jésúa, Nehemjá, Szerájá, Reélájá, Mordokaj, Bilsán, Miszpár, Bigvaj, Rehúm és Baaná. Az Izráel népéhez tartozó férfiak száma a következő volt:
3 Parósnak kétezer-százhetvenkét leszármazottja,
4 Sefatjának háromszázhetvenkét leszármazottja,
5 Árahnak hétszázhetvenöt leszármazottja,
6 Pahat-Móábnak Jésúa és Jóáb ágán kétezer-nyolcszáztizenkét leszármazottja,
7 Élámnak ezerkétszázötvennégy leszármazottja,
8 Zattunak kilencszáznegyvenöt leszármazottja,
9 Zakkajnak hétszázhatvan leszármazottja,
10 Báninak hatszáznegyvenkét leszármazottja,
11 Bébajnak hatszázhuszonhárom leszármazottja,
12 Azgádnak ezerkétszázhuszonkét leszármazottja,
13 Adónikámnak hatszázhatvanhat leszármazottja,
14 Bigvajnak kétezer-ötvenhat leszármazottja,
15 Ádinnak négyszázötvennégy leszármazottja,
16 Átérnak Hízkijjá ágán kilencvennyolc leszármazottja,
17 Bécajnak háromszázhuszonhárom leszármazottja,
18 Jórának száztizenkét leszármazottja,
19 Hásumnak kétszázhuszonhárom leszármazottja,
20 Gibbárnak kilencvenöt leszármazottja volt.
21 Betlehemiek százhuszonhárman voltak,
22 Netófából valók ötvenhatan,
23 Anátótból valók százhuszonnyolcan,
24 azmávetiek negyvenketten,
25 kirjat-árimiak, kefiraiak és beérótiak hétszáznegyvenhárman,
26 rámaiak és gebaiak hatszázhuszonegyen,
27 Mikmászból valók százhuszonketten,
28 Bételből és Ajból valók kétszázhuszonhárman,
29 nebóiak ötvenketten,
30 magbísiak százötvenhatan,
31 a másik élámiak ezerkétszázötvennégyen,
32 hárimiak háromszázhúszan,
33 lódiak, hádidiak és ónóiak hétszázhuszonöten,
34 jerikóiak háromszáznegyvenöten,
35 szenááiak pedig háromezer-hatszázharmincan voltak.
A hazatért papok és léviták névsora
36 A papok a következők voltak: Jedajá leszármazottai Jésúa családjából kilencszázhetvenhárman,
37 Immér leszármazottai ezerötvenketten,
38 Pashúr leszármazottai ezerkétszáznegyvenheten,
39 Hárim leszármazottai ezertizenheten.
40 A léviták a következők voltak: Jésúa és Kadmiél leszármazottai Hódavjá ágán hetvennégyen.
41 Az énekesek ezek voltak: Ászáf leszármazottai százhuszonnyolcan.
42 A kapuőrséghez tartoztak Sallúmnak, Átérnak, Talmónnak, Akkúbnak, Hatítának és Sóbajnak a leszármazottai, összesen százharminckilencen.
43 Templomszolgák voltak Cíhá fiai, Haszufá fiai, Tabbáót fiai,
44 Kérósz fiai, Sziahá fiai, Pádón fiai,
45 Lebáná fiai, Hagábá fiai, Akkúb fiai,
46 Hágáb fiai, Samlaj fiai, Hánán fiai,
47 Giddél fiai, Gahar fiai, Reájá fiai,
48 Recín fiai, Nekódá fiai, Gazzám fiai,
49 Uzzá fiai, Pászéah fiai, Bészaj fiai,
50 Aszná fiai, Meúnim fiai, Nefúszim fiai,
51 Bakbúk fiai, Hakúfá fiai, Harhúr fiai,
52 Baclút fiai, Mehídá fiai, Harsá fiai,
53 Barkósz fiai, Sziszerá fiai, Temah fiai,
54 Necíah fiai, Hatífá fiai.
55 Salamon szolgáinak a fiai voltak: Szótaj fiai, Hasszóferet fiai, Perudá fiai,
56 Jalá fiai, Darkón fiai, Giddél fiai,
57 Sefatjá fiai, Hattíl fiai, Pókeret-Haccebáim fiai és Ámi fiai.
58 A templomszolgák és Salamon szolgáinak a fiai összesen háromszázkilencvenketten voltak.
59 Ezek azok, akik Tél-Melahból, Tél-Harsából, Kerúbból, Addánból és Immérből jöttek, de nem tudták igazolni családjukat és származásukat, hogy Izráelből valók-e:
60 Delájá fiai, Tóbijjá fiai és Nekódá fiai hatszázötvenketten.
61 A papsághoz tartoztak Hobajjá fiai, Hakkóc fiai és Barzillaj fiai. Ez a gileádi Barzillaj egyik leányát vette feleségül, és róla nevezték el.
62 Ezek keresték bejegyzésüket a származási jegyzékben, de nem találták, ezért meg kellett válniuk a papságtól.
63 A királyi helytartó pedig megmondta nekik, hogy nem ehetnek az igen szent ételekből, amíg szolgálatba nem lép a főpap, aki dönthet az úrímmal és a tummímmal.
64 Az egész gyülekezet összesen negyvenkétezer-háromszázhatvan fő volt,
65 azonkívül hétezer-háromszázharminchét rabszolga és szolgálóleány, meg kétszáz énekes és énekesnő.
66 Volt hétszázharminchat lovuk, kétszáznegyvenöt öszvérük,
67 négyszázharmincöt tevéjük és hatezer-hétszázhúsz szamaruk.
68 Amikor megérkeztek Jeruzsálembe az Úr házához, egyes családfők önkéntes ajándékot adtak az Isten házára, hogy felépítsék a régi helyén.
69 Erejükhöz képest adtak az építés költségeire hatvanegyezer aranydrahmát, ötezer ezüstminát és száz papi köntöst.
70 A papok és a léviták, meg a hazatért nép, az énekesek, a kapuőrök és a templomszolgák letelepedtek a maguk városaiban; egész Izráel a maga városaiban.
Az égőáldozati oltár fölállítása
3 Amikor elérkezett a hetedik hónap, és Izráel fiai már a városokban voltak, egy emberként összegyűlt a nép Jeruzsálemben.
2 Ekkor fogott hozzá Jésúa, Jócádák fia, szolgatársaival, a papokkal, és Zerubbábel, Sealtiél fia, testvéreivel együtt, hogy felépítsék Izráel Istenének az oltárát, és égőáldozatokat mutassanak be rajta úgy, ahogyan meg van írva Mózesnek, Isten emberének a törvényében.
3 A régi helyén állították föl az oltárt, mert rettegtek a tartományok népétől, és égőáldozatokat mutattak be rajta az Úrnak: reggeli és esti égőáldozatokat.
4 Megtartották a sátoros ünnepet, ahogyan meg van írva, és bemutatták az égőáldozatot napról napra, megfelelő számban, a rendtartás szerint, mindegyiket a maga napján;
5 továbbá az állandó égőáldozatot, az újhold napján és az Úr minden szent ünnepén esedékes égőáldozatot, és mindazoknak az önkéntes áldozatát, akik ilyent vittek az Úrnak.
6 A hetedik hónap első napjától kezdtek égőáldozatokat bemutatni az Úrnak, bár az Úr templomának az alapkövét még nem rakták le.
7 De pénzt adtak a kőfaragóknak és az ácsoknak, ételt, italt és olajat a szidóniaknak és a tírusziaknak, hogy szállítsanak cédrusfát a Libánonról Jáfóba a tengeren, Círus perzsa király engedélyével.
Lerakják a templom alapkövét
8 Azután hogy megérkeztek Jeruzsálembe az Isten házához, a második esztendő második hónapjában tették meg az előkészületeket Zerubbábel, Sealtiél fia, Jésúa, Jócádák fia és többi szolgatársuk, a papok, a léviták és mindazok, akik visszaérkeztek Jeruzsálembe a fogságból. A húszéves és annál idősebb lévitákat bízták meg azzal, hogy vezessék az Úr házának az építését.
9 Jésúa a fiaival és testvéreivel, Kadmiél a fiaival, továbbá Júda fiaival, meg Hénádád fiai a fiaikkal és testvéreikkel, a lévitákkal egy emberként vállalták, hogy vezetik azokat, akik az Isten házának az építését végzik.
10 Az építők tehát lerakták az Úr templomának az alapját, és odaállították a papokat szolgálati öltözetben harsonákkal, meg a lévitákat, Ászáf fiait cintányérokkal, hogy dicsérjék az Urat, Izráel királyának, Dávidnak az előírása szerint.
11 Énekeltek, dicsérve és magasztalva az Urat, mert jó, mert örökké tart szeretete Izráel iránt. Az egész nép pedig nagy örömujjongásban tört ki, dicsérve az Urat azért, hogy lerakhatták az Úr házának az alapját.
12 Sokan az idősebb papok, léviták és családfők közül, akik még látták az első templomot, hangosan sírtak, amikor szemük láttára rakták le ennek a templomnak az alapját, sokan pedig hangosan ujjongtak, és örvendeztek,
13 úgyhogy a nép közül senki sem tudta megkülönböztetni az örömujjongás hangját a sírás hangjától, mert a nép igen hangosan ujjongott, és messzire hallatszott a hangja.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society