Beginning
Körülmetélkedés és páskaünnep Kánaánban
5 Amikor meghallotta az emóriak összes királya túl a Jordánon nyugat felé és a kánaániak valamennyi királya a tenger mellett, hogy kiszárította az Úr a Jordán vizét Izráel fiai előtt, amíg átkeltek rajta, megdermedt a szívük, és elállt a lélegzetük is Izráel fiai miatt.
2 Abban az időben mondta az Úr Józsuénak: Csinálj kőkéseket, és végeztesd el újból Izráel fiai között a körülmetélést.
3 Józsué tehát csinált kőkéseket, és körülmetélte Izráel fiait az Arálót-halmon.
4 Azért metélte őket körül Józsué, mert az Egyiptomból kijött egész férfinép, a harcosok mind meghaltak a pusztában útközben, miután kijöttek Egyiptomból.
5 Körül volt ugyan metélve az egész nép, amely kijött; de a pusztában született nép közül senkit sem metéltek körül útközben, miután kijöttek Egyiptomból.
6 Mert negyven esztendeig jártak Izráel fiai a pusztában, miközben az Egyiptomból kijött egész nép, valamennyi harcos elpusztult, mivel nem hallgattak az Úr szavára. Ezért megesküdött az Úr, hogy nem engedi meglátniuk azt a földet, amelyet esküvel ígért meg az Úr atyáiknak, hogy nekünk adja, a tejjel és mézzel folyó földet.
7 Fiaikat azonban, akiket a helyükre állított, körülmetélte Józsué. Ezek körülmetéletlenek voltak, mert útközben nem metélték körül őket.
8 Amikor azonban befejezték az egész nép körülmetélését, a táborban maradtak, amíg erőre nem kaptak.
9 Az Úr pedig ezt mondta Józsuénak: Ma hárítottam el rólatok az egyiptomi gyalázatot. Ezért hívják azt a helyet Gilgálnak mind a mai napig.
10 Amikor Gilgálban táboroztak Izráel fiai, elkészítették a páskát a hónap tizennegyedik napján este Jerikó síkságán.
11 A páska második napján kovásztalan kenyeret ettek a föld terméséből és pörkölt gabonát ugyanazon a napon.
12 A manna pedig megszűnt a következő naptól fogva, hogy ettek a föld terméséből. Nem volt többé mannája Izráel fiainak, hanem már abban az évben Kánaán földjének a termését ették.
13 Amikor Józsué Jerikónál volt, föltekintett, és látta, hogy egy férfi áll előtte, kivont karddal a kezében. Odament hozzá Józsué, és megkérdezte tőle: Közénk tartozol, vagy ellenségeinkhez?
14 Az pedig így felelt: Nem, hanem az Úr seregének a vezére vagyok. Most jöttem. Ekkor Józsué arccal a földre borult előtte, és ezt mondta neki: Mit akar mondani szolgájának az én Uram?
15 Az Úr seregének a vezére ezt felelte Józsuénak: Oldd le sarudat a lábadról, mert szent az a hely, ahol állsz. Józsué pedig úgy tett.
Jerikó bevétele
6 Jerikó olyan alaposan be volt zárva Izráel fiai miatt, hogy se ki, se be nem mehetett senki.
2 Ekkor azt mondta az Úr Józsuénak: Lásd! A kezedbe adom Jerikót és királyát vitéz harcosaival együtt.
3 Vegyétek hát körül a várost, valamennyi harcos kerülje meg egyszer a várost. Így tégy hat napon át!
4 Hét pap vigyen hét kosszarvból készült kürtöt a láda előtt. A hetedik napon hétszer kerüljétek meg a várost, és a papok fújják meg a kürtöket.
5 És ha majd hosszan fújják a kosszarvakat, ti pedig meghalljátok a kürt szavát, hatalmas harci kiáltásban törjön ki az egész nép. Akkor le fog omlani a város kőfala, és a nép bevonulhat, mindenki egyenest előre.
6 Józsué, Nún fia tehát hívatta a papokat, és így szólt hozzájuk: Vegyétek föl a szövetség ládáját, hét pap pedig vigyen hét kosszarvból készült kürtöt az Úr ládája előtt.
7 A népnek pedig ezt mondta: Vonuljatok föl, vegyétek körül a várost, és a fegyveresek vonuljanak az Úr ládája előtt.
8 És úgy történt, ahogyan Józsué megmondta a népnek. A hét pap, aki a hét kosszarvból készült kürtöt vitte, az Úr előtt vonult, és fújta a kürtöket. Az Úr szövetségládája pedig utánuk haladt.
9 A fegyveresek a kürtöket fúvó papok előtt haladtak, az utóvéd meg a láda után ment, és folyton fújták a kürtöket.
10 A népnek ezt parancsolta Józsué: Ne kiáltsatok, a hangotokat se lehessen hallani, és egy szó se jöjjön ki a szátokból addig, amíg azt nem mondom nektek, hogy törjetek ki harci kiáltásban.
11 Körülvitette tehát az Úr ládáját, megkerülve egyszer a várost. Azután visszatértek a táborba, és a táborban töltötték az éjszakát.
12 Másnap korán reggel fölkelt Józsué, a papok pedig fölvették az Úr ládáját.
13 A hét pap, aki a hét kosszarvból készült kürtöt vitte, az Úr ládája előtt ment, és folyton fújta a kürtöket. A fegyveresek előttük haladtak, az utóvéd pedig követte az Úr ládáját. Folyton fújták a kürtöket.
14 A második napon is megkerülték egyszer a várost, azután visszatértek a táborba. Így cselekedtek hat napon át.
15 Történt pedig a hetedik napon, hogy hajnalhasadtával fölkeltek, és az addigi szokás szerint megkerülték a várost, de hétszer. Csak ezen a napon kerülték meg hétszer a várost.
16 Amikor hetedszer fújták meg a papok a kürtöket, ezt mondta Józsué a népnek: Kiáltozzatok, mert nektek adja az Úr a várost.
17 Átok terhe alatt ki kell irtani a várost, az Úré az mindenestül! Csak a parázna Ráháb maradjon életben mindazokkal együtt, akik a házában vannak, mert elrejtette a követeket, akiket kiküldtünk.
18 Hozzá ne nyúljatok a kiirtandókhoz, különben rátok száll az átok; el ne vegyetek semmit a kiirtandókból, mert felidézitek az átkot Izráel táborára, és szerencsétlenségbe döntitek!
19 Az összes ezüstöt és aranyat meg a réz- és vastárgyakat az Úrnak szenteljétek, azok az Úr kincstárába kerüljenek.
20 Ekkor kiáltozni kezdett a nép, és megfújták a kürtöket. És amikor meghallotta a nép a kürt szavát, hatalmas harci kiáltásban tört ki, és a kőfal leomlott. A nép pedig bevonult a városba, mindenki egyenest előre, és elfoglalták a várost.
21 Kardélre hánytak, kiirtottak mindent, ami a városban volt: férfit és nőt, ifjat és öreget, ökröt, juhot és szamarat.
Ráháb megmenekül
22 A két férfinak pedig, akik kémkedtek azon a földön, ezt mondta Józsué: Menjetek be annak a parázna nőnek a házába, és hozzátok ki onnan őt és mindenét, ahogyan megesküdtetek neki!
23 Bementek tehát a kémkedő ifjak, és kihozták Ráhábot, apját, anyját, testvéreit és mindenét; kihozták egész nemzetségét, és elhelyezték őket Izráel táborán kívül.
24 A várost pedig mindenestül fölperzselték. Csak az ezüstöt és az aranyat, meg a réz- és vastárgyakat tették az Úr házának a kincstárába.
25 De a parázna Ráhábot, apja háza népét és mindenét életben hagyta Józsué. Letelepedett Izráelben, és ott van mind a mai napig, mert elrejtette a követeket, akiket Jerikóba küldött kémkedni Józsué.
26 Abban az időben mondta ezt az esküt Józsué: Átkozott legyen az Úr előtt az az ember, aki hozzáfog, hogy fölépítse ezt a várost, Jerikót! Elsőszülöttjére rakja le az alapját, és legkisebb fiára állítsa föl kapuit!
27 Az Úr Józsuéval volt, és elterjedt a híre az egész országban.
Izráel veresége Ajnál
7 De Izráel fiai hibát követtek el a város kiirtásakor, mert a Júda törzséből való Ákán, Karmi fia, Zabdi unokája, Zerah dédunokája, elvett a kiirtandó dolgokból. Ezért föllángolt az Úr haragja Izráel fiai ellen.
2 Józsué ugyanis néhány férfit küldött Jerikóból Ajba, amely Bét-Áven mellett van, Bételtől keletre, és azt mondta nekik: Menjetek, és nézzetek körül azon a földön. A férfiak fölmentek, és kémkedtek Ajban.
3 Amikor visszatértek Józsuéhoz, azt mondták neki: Ne vonuljon föl az egész nép. Csak két- vagy háromezer ember vonuljon föl, azok is megverik Ajt. Ne fáraszd oda az egész népet, mert kevesen vannak azok.
4 Fölvonultak tehát oda a népből mintegy háromezren, de megfutamodtak Aj emberei elől.
5 Megöltek közülük Aj emberei mintegy harminchat embert, üldözték őket a kaputól egészen Sebárimig, és megverték őket a lejtőn. Ekkor valósággal megolvadt a nép szíve, és olyanná lett, mint a víz.
6 Józsué pedig megszaggatta ruháját, arccal a földre borult az Úr ládája előtt, és úgy maradt estig Izráel véneivel együtt. A fejükre port hintettek.
7 Közben ezt mondta Józsué: Jaj, Uram, Uram! Miért is hoztad át ezt a népet a Jordánon, ha most az emóriak kezébe adsz bennünket, hogy elpusztítsanak? Bár csak azt határoztuk volna, hogy a Jordánon túl maradunk!
8 Ó, Uram! Mit mondjak most, hogy Izráel máris meghátrált ellenségei előtt?
9 Ha meghallják ezt a kánaániak és az ország többi lakói, akkor körülfognak bennünket, és még a nevünket is kiirtják a földről. Mit teszel akkor a te nagy nevedért?
A vereség oka: Ákán bűne
10 Az Úr azt felelte Józsuénak: Kelj föl! Miért estél arcra?
11 Vétkezett Izráel, áthágták szövetségemet, amelyre köteleztem őket, mert elvettek a kiirtandó dolgokból, loptak is, és titokban a holmijuk közé tették.
12 Azért nem tudtak megállni Izráel fiai ellenségeikkel szemben és azért hátráltak meg ellenségeik előtt, mert utolérte őket az átok. Nem leszek többé veletek, ha nem pusztítjátok ki magatok közül a kiirtani valót.
13 Kelj föl, szenteld meg a népet, és ezt mondd: Szenteljétek meg magatokat holnapra, mert azt mondta az Úr, Izráel Istene: Kiirtani való van nálad, Izráel! Nem tudtok megállni ellenségeitek előtt, amíg el nem távolítjátok magatok közül a kiirtani valót.
14 Jöjjetek ide reggel törzsenként. Abból a törzsből, amelyet sorsolás útján megjelöl az Úr, jöjjenek ide a nemzetségek. Abból a nemzetségből, amelyet megjelöl az Úr, járuljanak ide a családok. Abból a családból, amelyet megjelöl az Úr, jöjjenek ide a férfiak.
15 Akit azután kiirtandónak jelöl ki, azt meg kell égetni mindenével együtt, mert áthágta az Úr szövetségét, és gyalázatos dolgot követett el Izráelben.
16 Józsué korán reggel fölkelt, felsorakoztatta Izráel törzseit, és a sorsvetés Júda törzsét jelölte meg.
17 Azután felsorakoztatta Júda nemzetségeit, és a sorsvetés Zerah nemzetségét jelölte meg. Azután felsorakoztatta Zerah nemzetségéből a férfiakat, és a sorsvetés Zabdit jelölte meg.
18 Amikor az ő családjának a férfiait sorakoztatta fel, a sorsvetés a Júda törzséből való Ákánt, Karmi fiát, Zabdi unokáját, Zerah dédunokáját jelölte meg.
19 Ekkor azt mondta Józsué Ákánnak: Fiam, adj dicsőséget az Úrnak, Izráel Istenének! Tégy bűnvallást előtte, és mondd el nekem, hogy mit tettél, ne titkolj el semmit előttem.
20 Ákán így válaszolt Józsuénak: Bizony, vétkeztem az Úr, Izráel Istene ellen, mert ezt meg ezt tettem:
21 Megláttam a zsákmány között egy szép sineári köntöst, kétszáz sekel ezüstöt és egy ötven sekel súlyú aranyrudat. Megkívántam és elvettem őket. Ott vannak a sátramban elásva a földbe, az ezüst is alattuk van.
22 Ekkor Józsué követeket küldött, ezek elfutottak a sátorba, és csakugyan el volt ásva mindez a sátrában, és az ezüst is alatta volt.
23 Kihozták a sátorból, odavitték Józsuéhoz és Izráel fiaihoz, és odatették az Úr színe elé.
24 Józsué pedig fogta Ákánt, Zerah fiát, az ezüstöt, a köntöst, az aranyrudat, fiait és leányait, ökreit, szamarait és juhait, sátrát és mindenét. Vele volt egész Izráel, és elvitték őket az Ákór völgyébe.
25 Ekkor azt mondta Józsué: Szerencsétlenséget hoztál ránk! Fordítsa az Úr ezt a szerencsétlenséget most rád! És megkövezte őket egész Izráel, majd elégették őket. Így kövezték meg őket.
26 Azután nagy kőhalmot raktak föléje, amely a mai napig megvan. Ekkor megszűnt az Úr izzó haragja. Ezért nevezik azt a helyet Ákór völgyének mind a mai napig.
Haditerv Aj elfoglalására
8 Azután ezt mondta az Úr Józsuénak: Ne félj, ne rettegj! Vedd magad mellé az egész hadinépet, azután indulj és vonulj Aj városa ellen! Meglásd, kezedbe adom Aj királyát, népét, városát és földjét.
2 Úgy bánj Aj városával és királyával, ahogyan Jerikóval és királyával bántál, de a zsákmány és az állatok a ti prédátok lehet. Álljatok lesbe a várostól nyugatra!
3 Elindult tehát Józsué az egész hadinéppel, és fölvonultak Aj ellen. Kiválasztott Józsué harmincezer erős vitézt, és elküldte őket éjjel.
4 Ezt a parancsot adta nekik: Figyeljetek rám! Álljatok lesbe a városnál, a várostól nyugatra. Ne legyetek nagyon messze a várostól, és legyetek mindnyájan készenlétben!
5 Én a velem levő egész néppel megközelítem a várost. Ha majd kijönnek ellenünk, mint először, elfutunk előlük.
6 Ők utánunk fognak jönni annyira, hogy elszakítjuk őket a várostól, mert azt gondolják, hogy futunk előlük, mint először. Mi tehát futunk előlük.
7 Ti akkor indítsatok támadást a leshelyről, és vegyétek birtokba a várost, mert Istenetek, az Úr, kezetekbe adja azt.
8 És ha majd beveszitek a várost, gyújtsátok föl azt. Az Úr szava szerint cselekedjetek! Lássátok, ezt parancsoltam nektek!
9 Azután elküldte őket Józsué. Azok elmentek a leshelyre, és elhelyezkedtek Bétel és Aj között, Ajtól nyugatra. Józsué pedig a nép között töltötte ezt az éjszakát.
10 Korán reggel fölkelt Józsué, számba vette a népet, azután fölvonult Izráel véneivel a nép élén Aj ellen.
11 Az egész vele levő hadinép felvonult. Így közeledtek, és megérkeztek a város alá. Tábort ütöttek Ajtól északra, úgyhogy egy völgy volt köztük és Aj között.
12 Ekkor kijelölt mintegy ötezer embert, és lesbe állította őket Bétel és Aj között a várostól nyugatra.
13 Így helyezték el a népet: a tábor egészét a várostól északra, a hátba támadókat pedig a várostól nyugatra. Józsué ezt az éjszakát a völgyben töltötte.
Aj város elfoglalása
14 Látta ezt Aj királya. A város férfiai pedig nagy hirtelen korán kivonultak, hogy harcoljanak Izráel ellen; a király és egész népe a kijelölt helyre ment, a síkság szélére, mert nem tudta, hogy lest vetettek neki a várostól nyugatra.
15 Józsué és egész Izráel pedig, mintha vereséget szenvedtek volna tőlük, futásnak eredtek a puszta felé.
16 Ekkor hadba szólították az egész népet, amely még a városban volt, hogy üldözzék őket. Üldözték is Józsuét, és elszakadtak a várostól.
17 Nem maradt senki Ajban és Bételben, aki ne vonult volna ki Izráel ellen. A várost tárva-nyitva hagyták, és úgy üldözték Izráelt.
18 Akkor ezt mondta az Úr Józsuénak: Nyújtsd ki a kezedben levő dárdát Aj felé, mert a kezedbe adtam azt. Józsué kinyújtotta a kezében levő dárdát a város felé.
19 Erre a lesben állók gyorsan fölkeltek helyükről, és futni kezdtek, amint Józsué kinyújtotta a kezét. Behatoltak a városba, elfoglalták, és nyomban felgyújtották a várost.
20 Amikor az ajbeliek hátrafordultak, látták, hogy a város füstje száll az ég felé, és nincs módjuk se erre, se arra menekülni, mert a puszta felé menekült nép is visszafordult üldözői ellen.
21 Amikor ugyanis látta Józsué és egész Izráel, hogy a lesben állók elfoglalták a várost, és hogy a város füstje száll fölfelé, visszafordultak, és vágni kezdték az ajbelieket.
22 A városban levők is kijöttek ellenük, és így az izráeliek közé kerültek. Ezek innen, azok onnan vágták őket, úgyhogy senki sem maradt, aki elfuthatott vagy elmenekülhetett volna.
23 Aj királyát azonban élve fogták el, és Józsué elé vitték.
24 Miután Izráel teljesen lemészárolta Aj összes lakosát a harcmezőn és a pusztában, ahol üldözték őket, és miután mind egy szálig elestek fegyver által, egész Izráel visszafordult Aj ellen és kardélre hányták az ott lakókat.
25 Összesen tizenkétezer ajbeli férfi és nő hullott el ezen a napon.
26 Józsué ugyanis nem eresztette le a kezét, amellyel a dárdát tartotta, amíg Aj valamennyi lakóját ki nem irtották.
27 Csak az állatok és a város zsákmánya lett Izráel prédájává az Úr szava szerint, ahogyan megparancsolta Józsuénak.
28 Így perzselte föl Józsué Aj városát és mindörökre sivár romhalmazzá tette. Így van ez ma is.
29 Aj királyát pedig felakasztatta egy fára, és ott volt egész estig. De naplementekor Józsué parancsára levették a holttestet a fáról, odadobták a városkapu elé, és nagy kőhalmot raktak föléje. Ott van az még ma is.
Oltár az Ébál-hegyen
30 Ekkor oltárt épített Józsué az Úrnak, Izráel Istenének az Ébál-hegyen,
31 ahogyan megparancsolta Mózes, az Úr szolgája Izráel fiainak, és ahogyan meg is van írva Mózes törvénykönyvében. Oltárt épített faragatlan kövekből, amelyekhez nem nyúltak vassal. Égőáldozatokat áldoztak azon az Úrnak, és békeáldozatokat vágtak.
32 És felírta ott a kövekre Mózes törvényének a mását; Izráel fiai előtt írta fel.
33 Az egész Izráel, annak vénei, elöljárói és bírái ott álltak kétfelől a láda mellett, az Úr szövetségládáját vivő lévita papokkal szemben, mind a jövevények, mind a született izráeliek, fele a Garizim hegye irányában, fele pedig az Ébál hegye irányában, ahogyan Mózes, az Úr szolgája megparancsolta, hogy így áldják meg Izráel népét első ízben.
34 Azután fölolvasta Józsué a törvény minden igéjét, az áldást és az átkot, pontosan úgy, ahogyan meg van írva a törvénykönyvben.
35 Mindabból, amit Mózes megparancsolt, egyetlen szó sem volt, amit ne olvasott volna föl Józsué Izráel egész gyülekezete előtt, meg az asszonyok, gyermekek és jövevények előtt, akik köztük éltek.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society