Book of Common Prayer
Vágyódás Istenhez
61 A karmesternek: Húros hangszerre. Dávidé.
2 Hallgasd meg panaszomat, Istenem, figyelj imádságomra!
3 A föld végéről kiáltok hozzád, mert elepedt a szívem. Vezess el engem a kősziklára, mert az igen magas nekem!
4 Hiszen te vagy menedékem, erős bástyám az ellenség ellen.
5 Hadd lakjam mindenkor sátradban, hadd meneküljek szárnyad oltalmába! (Szela.)
6 Mert hallottad, Istenem, amit megfogadtam, a nevedet félőkkel együtt adtál nekem örökséget.
7 Adj napokat a király napjaihoz, évei nemzedékekre terjednek!
8 Ülhessen trónján mindenkor Isten előtt, szeretet és hűség oltalmazza őt!
9 Akkor állandóan éneklek nevedről, naponként teljesítem, amit megfogadtam.
Megnyugvás Istenben
62 A karmesternek, Jedútúnnak: Dávid zsoltára.
2 Csak Istennél csendesül el lelkem, tőle kapok segítséget.
3 Csak ő az én kősziklám és szabadítóm, erős váram, nem ingadozom sokáig.
4 Meddig támadtok egyetlen emberre, miért akarjátok mindnyájan megölni? Olyan, mint a düledező fal és a bedőlt kerítés!
5 Csak azon tanácskoznak, hogyan taszítsák le a magasból. Hazugságban telik kedvük, szájukkal áldanak, szívükben átkoznak. (Szela.)
6 Csak Istennél csendesül el lelkem, tőle kapok reménységet.
7 Csak ő az én kősziklám és szabadítóm, erős váram, nem ingadozom.
8 Istennél van segítségem és dicsőségem, erős sziklám és oltalmam az Isten.
9 Bízzatok benne mindenkor, ti népek, öntsétek ki előtte szíveteket, Isten a mi oltalmunk! (Szela.)
10 Csak pára az emberek élete, hazug látszat a halandóké. Ha mérlegre kerülnek, a páránál is könnyebb mindegyik.
11 Ne bízzatok zsarolt javakban, rablott holmival ne kérkedjetek! Ha gyarapszik is vagyonotok, ne bizakodjatok el!
12 Szólott egyszer az Isten, és ezt a két dolgot értettem meg: Istennél van az erő;
13 nálad van, URam, a szeretet. Te megfizetsz mindenkinek tettei szerint.
Isten megjelenése
68 A karmesternek: Dávid zsoltáréneke.
2 Fölkel az Isten! Szétszóródnak ellenségei, elfutnak előle gyűlölői.
3 Ahogyan a füst eloszlik, ha ráfújnak, ahogyan a viasz megolvad a tűztől, úgy pusztulnak el a bűnösök az Isten színe előtt.
4 De az igazak örülnek, vigadnak; Isten színe előtt vígan örvendeznek.
5 Énekeljetek Istennek, zengjetek nevének! Készítsetek utat a pusztában száguldónak! ÚR az ő neve, vigadjatok színe előtt!
6 Árváknak atyja, özvegyek védője az Isten, szent hajlékában.
7 Isten hazahozza az elhagyottakat, kihozza a foglyokat boldog életre, csak a lázadók maradnak sivár helyen.
8 Ó, Isten, amikor elindultál néped előtt, amikor vonultál a sivatagban, (Szela)
9 rengett a föld, csepegett az ég is Isten színe előtt, még a Sínai is, az Istennek, Izráel Istenének színe előtt.
10 Bőven adtál esőt örökségedre, ó Isten, és a fáradtat megerősítetted.
11 Ott lakik nyájad, és jóvoltodból gondoskodsz a nyomorultról, Istenem!
12 Az Úr ezt a kijelentést adja az örömhírt vivő nők nagy seregének:
13 A seregek királyai hanyatt-homlok menekülnek, a palota terén pedig zsákmányt osztanak.
14 Ha a felszerelést őrzitek is, ezüstszárnyú galambot kaptok, aranyos zöld tollakkal.
15 Amikor a Mindenható szétszórja a királyokat, fehér lesz a Calmón, mint a hó.
16 Istenek hegye a Básán-hegy, sokcsúcsú hegy a Básán-hegy.
17 Miért néztek irigyen, ti sokcsúcsú hegyek arra a hegyre, amelyet Isten lakóhelyéül választott? Ott is lakik az ÚR örökre!
18 Istennek harci kocsija számtalan, sok ezer, ezekkel jön az Úr a Sínairól szentélyébe.
19 Fölmentél a magas hegyre, foglyokat ejtettél, - embereket kaptál ajándékul, mégpedig lázadókat. Most már ott laksz, URam Isten!
20 Áldott az Úr! Napról napra gondot visel rólunk szabadító Istenünk. (Szela.)
21 Isten a mi szabadító Istenünk, az ÚR, a mi Urunk kihoz a halálból is.
22 Bizony, szétzúzza Isten ellenségei fejét, a bűnben élők kemény koponyáját!
23 Az Úr ezt mondta: Básánból is visszahozom őket, a tenger mélyéről is visszahozom,
24 hogy lábad vérben gázoljon, és kutyáid nyelvének is jusson az ellenségből.
25 Látták, ó Isten, hogyan vonultál be, hogyan vonultál be, Istenem, királyom, a szentélybe.
26 Elöl mentek az énekesek, hátul a hárfások, középen a doboló nők.
27 Áldjátok Istent a gyülekezetekben, az URat, akik Izráeltől származtok!
28 Élükön jön Benjámin kicsiny törzse, Júda vezetői tömegestül, Zebulon vezetői, Naftáli vezetői.
29 Parancsolj, Isten, hatalmaddal, isteni hatalmaddal, amellyel értünk munkálkodsz,
30 jeruzsálemi templomodból: királyok hozzanak neked ajándékot!
31 Dorgáld meg a nádas vadját, a hatalmasok seregét, a népek fejedelmeit! Tipord el a pénzsóvárokat, szórd szét azokat a népeket, amelyek háborút akarnak!
32 Egyiptomból követek jönnek, az etiópok Istenhez emelik kezüket.
33 Ti, földi országok, énekeljetek Istennek, zengjetek az Úrnak! (Szela.)
34 Száguld az egeken át, az ősi egeken át. Halld, hogyan mennydörög hatalmas hangja!
35 Hirdessétek Isten hatalmát, fenségét Izráelen, erejét a fellegekben!
36 Félelmes vagy, Isten, szentélyedben! Izráel Istene ad hatalmat és erőt a népnek. Legyen áldott az Isten!
Jeruzsálem falainak a felavatása
27 Jeruzsálem falának a felavatásakor mindenütt fölkeresték a lévitákat, és elvitték őket Jeruzsálembe, hogy tartsák meg a felavatást, és örvendezzenek hálaadással, énekléssel, cintányérokkal, lantokkal és citerákkal.
28 Össze is gyűltek az énekesek Jeruzsálem egész környékéről, a netófáiak falvaiból,
29 Bét-Gilgálból, Geba és Azmávet vidékéről, mert az énekesek Jeruzsálem körül építettek maguknak falvakat.
30 És miután a papok meg a léviták megtisztították magukat, megtisztították a népet, a kapukat és a falat is.
31 Azután felküldtem Júda vezető embereit a fal tetejére, és felállítottam két nagy hálaadó énekkart és menetet. Az egyik jobb felé indult a várfalon a Szemét-kapu felé.
42 továbbá Maaszéjá, Semajá és Eleázár, Uzzi, Jehóhánán és Malkijjá, Élám és Ezer. Azután énekelni kezdtek az énekesek, Jizrahjá volt a karnagyuk.
43 Azon a napon nagy véresáldozatokat mutattak be, és örültek, mert az Isten nagy örömöt szerzett nekik. Még az asszonyok és gyermekek is örültek. Messzire elhallatszott, hogy mennyire örülnek Jeruzsálemben.
44 Azon a napon felügyelőket állítottak a kincsek, a felajánlások, az első termés és a tizedek raktárai élére, amelyekbe összegyűjtötték a papoknak és a lévitáknak járó törvényes részt a városok mezőiről, mert örültek a júdaiak, hogy szolgálatba álltak a papok és a léviták.
45 Ezek vigyáztak az istentisztelet rendjére és a tisztaság rendjére, ugyanígy az énekesek és a kapuőrök is, Dávidnak és fiának, Salamonnak a parancsa szerint.
46 Mert igen régóta, Dávid és Ászáf idejétől fogva voltak az énekeseknek vezetői, és voltak Istent dicsérő és hálaadó énekek.
47 Zerubbábel idejében és Nehémiás idejében egész Izráel megadta az énekeseknek és a kapuőröknek napról napra járó részt. A szent adományokat átadták a lévitáknak, a léviták pedig átadták a szent adományokat Áron fiainak.
A templom felmérése. Isten két tanúja
11 Ekkor bírói pálcához hasonló, mérővesszőt adtak a kezembe, és ez a szó hangzott: "Kelj fel, és mérd meg az Isten templomát, az oltárt és az ott imádkozókat;
2 de a templom külső udvarát hagyd ki, és ne mérd meg, mert megadatott a pogányoknak, hogy a szent várost tapodják negyvenkét hónapig.
3 Az én két tanúmnak pedig megadom, hogy ezerkétszázhatvan napig prófétáljanak zsákruhába öltözve".
4 Ez a kettő pedig a két olajfa és a két gyertyatartó, amelyek a föld Ura előtt állnak.
5 Ha valaki bántani akarja őket, tűz tör elő szájukból, és megemészti ellenségeiket, és ha valaki bántani akarja őket, annak így kell megöletnie.
6 Nekik megvan az a hatalmuk, hogy bezárják az eget, hogy ne essék eső prófétálásuk napjaiban; és van hatalmuk arra, hogy a vizeket vérré változtassák, és megverjék a földet mindenféle csapással, ahányszor csak akarják.
7 És amikor bevégzik bizonyságtételüket, a fenevad, amely feljön az alvilágból, hadat indít ellenük, legyőzi és megöli őket.
8 Holttestük a nagy város utcáján hever, amelynek neve lelki értelemben Sodoma és Egyiptom, ahol az ő Urukat is megfeszítették.
9 A népek és törzsek, a nyelvek és nemzetek fiai látják az ő holttestüket három és fél napig, de nem engedik sírba tenni.
10 A föld lakói pedig örülnek ennek és vigadnak, ajándékokat küldenek egymásnak: mert ez a két próféta gyötörte meg a föld lakóit.
11 A három és fél nap elmúltával azután az Istentől az élet lelke szállt beléjük, és lábra álltak. Nagy félelem fogta el azokat, akik látták őket.
12 És hatalmas hangot hallottak a mennyből, amely így szólt a két prófétához: "Jöjjetek fel ide!" És ellenségeik szeme láttára felmentek a felhőben a mennybe.
13 Abban az órában nagy földrengés támadt, és a város tizedrésze összedőlt, a földrengés megölt hétezer főnyi embertömeget, a többieket pedig rémület szállta meg, és dicsőítették a menny Istenét.
14 A második jaj elmúlt: íme, a harmadik jaj eljön hamar.
A hetedik trombitaszó
15 A hetedik angyal is trombitált, és hatalmas hangok szólaltak meg a mennyben: "A világ felett a királyi uralom a mi Urunké, az ő Krisztusáé lett, és ő fog uralkodni örökkön-örökké".
16 Ekkor a huszonnégy vén, akik Isten előtt ülnek trónjaikon, arcra borultak és imádták Istent,
17 és így szóltak: "Hálát adunk neked, Urunk, mindenható Isten, aki vagy, és aki voltál, hogy kezedbe vetted nagy hatalmadat, és uralkodsz.
18 Haragra lobbantak a népek, de eljött a te haragod és a halottak felett való ítélet ideje, hogy megadd a jutalmat szolgáidnak, a prófétáknak és a szenteknek; és azoknak, akik félik a te nevedet, a kicsiknek és a nagyoknak, hogy elpusztítsd azokat, akik pusztítják a földet."
19 És megnyílt az Isten temploma a mennyben, és megjelent templomában az ő szövetségének ládája, és villámlás, zúgás és mennydörgés, földrengés és nagy jégeső támadt.
Az elrejtett kincs, az igazgyöngy és a háló
44 "Hasonló a mennyek országa a szántóföldben elrejtett kincshez, amelyet az ember, miután megtalált, elrejt, örömében elmegy, eladja mindenét, amije van, és megveszi azt a szántóföldet."
45 "Hasonló a mennyek országa a kereskedőhöz is, aki szép gyöngyöket keres.
46 Amikor egy nagy értékű gyöngyre talál, elmegy, eladja mindenét, amije van, és megvásárolja azt."
47 "Hasonló a mennyek országa a tengerbe kivetett kerítőhálóhoz is, amely mindenféle halfajtát összegyűjt.
48 Amikor megtelik, kivonják a partra, és leülve a jókat edényekbe gyűjtik, a hitványakat pedig kidobják.
49 Így lesz a világ végén is: eljönnek az angyalok, és kiválogatják a gonoszokat az igazak közül,
50 és a tüzes kemencébe dobják őket, ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás."
51 "Megértettétek mindezt?" - kérdezte tőlük Jézus. Azok ezt felelték: "Igen."
52 Ő pedig ezt mondta nekik: "Tehát minden írástudó, aki tanítványává lett a mennyek országának, hasonló ahhoz a gazdához, aki újat és ót hoz elő éléskamrájából."
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society