Book of Common Prayer
Segítségkérés a rágalmazókkal szemben
140 A karmesternek: Dávid zsoltára.
2 Ments meg, URam, a gonosz emberektől, oltalmazz meg az erőszakos emberektől,
3 akik rosszat terveznek szívükben, minden nap háborúságot szítanak!
4 Nyelvük éles, mint a kígyóé, viperaméreg van ajkukon. (Szela.)
5 Őrizz meg, URam, a bűnösök hatalmától, oltalmazz meg az erőszakos emberektől, akik jártomban el akarnak gáncsolni!
6 Tőrt vetettek nekem a gőgös emberek, köteleket és hálót feszítettek ki, az út mentén csapdát állítottak nekem. (Szela.)
7 Te vagy Istenem - mondom az ÚRnak figyelj hát, URam, könyörgő szavamra!
8 Én Uram, URam, hatalmas szabadítóm, te véded fejemet a küzdelem napján.
9 Ne teljesítsd, URam, a bűnös kívánságát, ne engedd sikerülni terveit, ne fuvalkodhasson fel! (Szela.)
10 A körülöttem ólálkodók fejére zúduljon az a nyomorúság, amit ajkuk felidéz!
11 Hulljon rájuk tüzes parázs, taszítsd őket vizes gödrökbe, hogy föl ne kelhessenek!
12 Ne maradjon meg a rágalmazó a földön, az erőszakos embert üldözze gonoszsága, míg össze nem roskad!
13 Tudom, hogy az ÚR felkarolja a nyomorultak ügyét, a szegények jogát.
14 Csak az igazak magasztalják nevedet, a becsületesek maradnak meg színed előtt.
Elhagyatott ember könyörgése
142 Dávid tanítókölteménye. Imádság abból az időből, amikor a barlangban volt.
2 Hangosan kiáltok az ÚRhoz, hangosan könyörgök az ÚRhoz.
3 Kiöntöm előtte panaszomat, elmondom neki nyomorúságomat.
4 Amikor elcsügged a lelkem, te akkor is ismered utamat. Tőrt vetettek nekem az ösvényen, amelyen járok.
5 Tekints jobb kezem felé, és lásd meg, hogy senki sem akar észrevenni! Elveszett minden menedékem, senki sem törődik velem.
6 Hozzád kiáltok, URam, és ezt mondom: Te vagy oltalmam, te vagy osztályrészem az élők földjén.
7 Figyelj esedezésemre, mert igen nyomorult vagyok! Ments meg üldözőimtől, mert hatalmasabbak nálam!
8 Hozz ki engem a börtönből, hogy magasztalhassam nevedet! Körém sereglenek majd az igazak, amikor jót teszel velem.
Imádság kísértés idején
141 Dávid zsoltára. Hozzád kiáltok, URam, siess segítségemre, figyelj szavamra, ha kiáltok hozzád!
2 Jusson eléd imádságom, mint illatáldozat, imára emelt kezem, mint esti áldozat!
3 URam, tégy zárat a számra, őrizd ajkaim nyílását!
4 Ne engedd, hogy szívem rosszra hajoljon, hogy bűnös dolgot műveljek a gonosztevőkkel együtt; finom falatjaikból nem akarok enni.
5 Ha igaz ver engem, szeretetből van az. Olaj a fejemnek még a feddése is. Akik pedig gonoszságban élnek, azokért még imádkozom is.
6 És ha majd bíráik a sziklafalon letaszítják őket, akkor értik meg, milyen szépek voltak mondásaim.
7 Mint amikor barázdát hasítanak a földön, úgy szórják csontjaikat a sír szájába.
8 De én rád tekintek, én Uram, URam! Hozzád menekülök, ne vedd el életemet!
9 Őrizz meg a tőrtől, amelyet nekem vetettek, a gonosztevők csapdáitól!
10 A bűnösök beleesnek saját hálójukba, én pedig elkerülöm azt.
Könyörgés szabadításért
143 Dávid zsoltára. URam, hallgasd meg imádságomat, figyelj könyörgésemre! Hallgass meg, mert hű és igaz vagy te!
2 Ne szállj perbe szolgáddal, hiszen egy élő sem igaz előtted!
3 Mert ellenség üldöz engem, földre tiporja életemet, sötétségbe taszít, mint a régen meghaltakat.
4 Lelkem elcsüggedt bennem, szívem megdermedt bensőmben.
5 Visszaemlékezem a régi napokra, végiggondolom minden tettedet, elmélkedem kezed alkotásain.
6 Imádkozva nyújtom feléd kezem, lelkem utánad eped, mint a kiszikkadt föld. (Szela.)
7 Siess, URam, hallgass meg, mert odavan a lelkem. Ne rejtsd el orcádat előlem, mert olyan leszek, mint a sírba leszállók!
8 Hadd halljam minden reggel, hogy hűséges vagy, hiszen benned bízom! Ismertesd meg velem, melyik úton járjak, mert hozzád vágyódik lelkem.
9 Ments meg ellenségeimtől, URam, nálad keresek oltalmat!
10 Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen az egyenes úton!
11 Tartsd meg életemet nevedért, URam, hozz ki engem a nyomorúságból a te igazságodért!
12 Némítsd el ellenségeimet a te hűségedért! Pusztítsd el azokat, akik életemre törnek, mert a te szolgád vagyok én!
36 Huszonöt éves volt Jójákim, amikor uralkodni kezdett, és tizenegy évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Zebuddá volt, Pedájá leánya, Rúmából.
37 Azt tette, amit rossznak lát az Úr, egészen úgy, ahogyan elődei tették.
24 Az ő idejében vonult fel Nebukadneccar, Babilónia királya, és szolgája lett Jójákim három éven át; de azután elfordult tőle, és föllázadt ellene.
2 Ezért az Úr káldeus és arám rablócsapatokat, továbbá móábi és ammóni rablócsapatokat küldött ellene. Azért küldte ezeket Júda ellen, hogy pusztítsák azt az Úr igéje szerint, amelyet kijelentett szolgái, a próféták által.
3 Bizony, az Úr szava szerint történt Júdával az, hogy elvetette maga elől Manassé vétkei miatt; mindazért, amit az elkövetett.
4 Az ártatlan vér miatt is, amelyet kiontott, és megtöltötte Jeruzsálemet ártatlan vérrel. Ezért nem akart az Úr megbocsátani.
5 Jójákim egyéb dolgai, mindaz, amit véghezvitt, meg vannak írva Júda királyainak a történetéről szóló könyvben.
6 És pihenni tért őseihez Jójákim, utána pedig fia, Jójákin lett a király.
7 Egyiptom királya többé nem vonult ki országából, mert Babilónia királya mindent elfoglalt, ami csak Egyiptom patakjától az Eufrátesz folyamig Egyiptom királyáé volt.
Jójákin uralkodása Az első fogságba vitel
8 Tizennyolc éves volt Jójákin, amikor uralkodni kezdett, és három hónapig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Nehustá volt, Elnátán leánya, Jeruzsálemből.
9 Azt tette, amit rossznak lát az Úr, egészen úgy, ahogyan apja tette.
10 Abban az időben vonultak fel Nebukadneccarnak, Babilónia királyának a szolgái Jeruzsálem ellen, és ostrom alá vették a várost.
11 Nebukadneccar, Babilónia királya is megérkezett a város alá, amelyet szolgái ostromoltak.
12 Ekkor Jójákin, Júda királya kiment Babilónia királyához anyjával, udvari embereivel, parancsnokaival és főembereivel együtt. Babilónia királya uralkodásának nyolcadik esztendejében elfogatta őt.
13 És elvitette onnan az Úr házának minden kincsét, meg a királyi palota kincseit, és leszedetett minden aranytárgyat, amelyet Salamon, Izráel királya készíttetett az Úr templomában. Így jelentette ezt ki az Úr.
14 Fogságba vitte a jeruzsálemieket, minden parancsnokot és a haderő minden vitézét, tízezer foglyot; a mesterembereket és a várépítőket is mind. Nem maradt más otthon, csak az ország nincstelen népe.
15 Fogságba vitte Jójákint Babilóniába. A király anyját meg a király feleségeit, főembereit és az ország előkelőit is fogságba vitte Jeruzsálemből Babilóniába.
16 Minden tehetős embert, összesen hétezret; meg ezer mesterembert és várépítőt, és minden vitéz harcost fogságba hurcolt Babilónia királya Babilóniába.
17 Azután Babilónia királya Mattanját, Jójákin nagybátyját tette meg helyette királynak, és a nevét Cidkijjára változtatta.
Krisztus teste és tagjai
12 Mert ahogyan a test egy, bár sok tagja van, de a test valamennyi tagja, noha sokan vannak, mégis egy test, ugyanúgy a Krisztus is.
13 Hiszen egy Lélek által mi is mindnyájan egy testté kereszteltettünk, akár zsidók, akár görögök, akár rabszolgák, akár szabadok, és mindnyájan egy Lélekkel itattattunk meg.
14 Mert a test sem egy tagból áll, hanem sokból.
15 Ha ezt mondaná a láb: "Mivel nem vagyok kéz, nem vagyok a test része", vajon azért nem a test része-e?
16 És ha ezt mondaná a fül: "Mivel nem vagyok szem, nem vagyok a test része", vajon azért nem a test része-e?
17 Ha a test csupa szem, hol lenne a hallás? Ha az egész test hallás, hol lenne a szaglás?
18 Márpedig az Isten rendezte el a tagokat a testben, egyenként mindegyiket, ahogyan akarta.
19 Ha pedig valamennyi egy tag volna, hol volna a test?
20 Így bár sok a tag, mégis egy a test.
21 Nem mondhatja a szem a kéznek: "Nincs rád szükségem", vagy a fej a lábaknak: "Nincs rátok szükségem!"
22 Ellenkezőleg: a test gyengébbnek látszó részei nagyonis szükségesek,
23 és amelyeket a test tisztességtelen részeinek tartunk, azokat nagyobb tisztességgel vesszük körül, és amelyek ékesség nélkül valók, azok nagyobb megbecsülésben részesülnek:
24 az ékeseknek azonban nincs erre szükségük. Isten szerkesztette így a testet egybe: az alacsonyabb rendűnek nagyobb tisztességet adva,
25 hogy ne legyen meghasonlás a testben, hanem kölcsönösen gondoskodjanak egymásról a tagok.
26 És így ha szenved az egyik tag, vele együtt szenved valamennyi, ha dicsőségben részesül az egyik tag, vele együtt örül valamennyi.
Jézus meggyógyít két vakot(A)
27 Amikor Jézus továbbment onnan, csatlakozott hozzá két vak, és ezt kiáltotta: "Könyörülj rajtunk, Dávid Fia!"
28 Amikor pedig bement a házba, odamentek hozzá a vakok; Jézus megkérdezte tőlük: "Hiszitek-e, hogy meg tudom ezt tenni?" Ezt felelték: "Igen, Uram!"
29 Ekkor megérintette a szemüket, és ezt mondta: "Legyen a ti hitetek szerint!"
30 Erre megnyílt a szemük. Jézus pedig erélyesen rájuk parancsolt: "Vigyázzatok, meg ne tudja senki!"
31 De azok elmentek, és elvitték hírét az egész vidéken.
Jézus meggyógyítja a megszállott némát(B)
32 Amikor ezek mentek kifelé, íme, odavittek hozzá egy megszállott némát.
33 Miután kiűzte belőle az ördögöt, megszólalt a néma, a sokaság pedig elcsodálkozott, és ezt mondta: "Sohasem láttak még ilyet Izráelben!"
34 A farizeusok viszont ezt mondották: "Az ördögök fejedelmének a segítségével űzi ki az ördögöket."
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society