Book of Common Prayer
145 Teljes szívből kiáltok hozzád: Hallgass meg, URam! És én megfogadom rendelkezéseidet.
146 Hozzád kiáltok: Szabadíts meg! És én megtartom intelmeidet.
147 Ébren vagyok virradatkor, és fohászkodom, igédben reménykedem.
148 Ébren van szemem az éjszakai őrváltáskor is, és elmélkedem ígéreteiden.
149 Hallgasd meg szavamat kegyelmesen! URam, döntéseiddel éltess engem!
150 Közel vannak hozzám, akik galádul üldöznek, törvényedtől viszont eltávolodtak.
151 De te is közel vagy, URam, és minden parancsolatod maradandó.
152 Régóta ismerem intelmeidet, örökre megállapítottad azokat.
153 Lásd meg nyomorúságomat, és szabadíts meg, mert nem felejtettem el törvényedet.
154 Pereld peremet, és válts meg, ígéreted szerint tartsd meg életemet!
155 Távol van a bűnösöktől a segítség, mert nem törődnek rendelkezéseiddel.
156 Nagy a te irgalmad, URam, döntéseiddel éltess engem!
157 Sokan vannak üldözőim és ellenségeim, intelmeidtől mégsem fordultam el.
158 Láttam a hűtleneket, és megundorodtam, mert nem tartották meg beszédedet.
159 Lásd, mennyire szeretem utasításaidat! URam, tartsd meg életemet kegyelmesen!
160 Igéd tartalma maradandó, és minden igaz döntésed örökre szól.
161 Fejedelmek üldöznek ok nélkül, de szívemet csak igéd rettentheti meg.
162 Úgy örülök beszédednek, mint aki nagy zsákmányra talál.
163 A hazugságot gyűlölöm, utálom, törvényedet azonban szeretem.
164 Naponta hétszer dicsérlek téged igazságos döntéseidért.
165 Nagy békességük van azoknak, akik szeretik törvényedet; nem botlanak meg azok.
166 Segítségedben reménykedem, URam, és teljesítem parancsolataidat.
167 Megtartja lelkem intelmeidet, mert nagyon szeretem azokat.
168 Megtartom utasításaidat és intelmeidet, hiszen minden utamat ismered.
169 URam, hadd szálljon hozzád esedezésem, tégy értelmessé igéddel!
170 Jusson színed elé könyörgésem, ígéreted szerint ments meg engem!
171 Áradjon ajkamról a dicséret, mert megtanítasz rendelkezéseidre.
172 Válaszoljon beszédedre nyelvem, mert minden parancsolatod igaz.
173 Kezed legyen segítségemre, mert utasításaidat választottam.
174 Szabadításodra vágyom, URam, törvényedben gyönyörködöm.
175 Tartsd meg életemet, hogy dicsérhesselek, és döntéseiddel segíts engem!
176 Bolyongok, mint az eltévedt juh. Keresd meg szolgádat, hiszen nem feledkeztem meg parancsolataidról.
Az istenfélők házán áldás van
128 Zarándokének. Boldog mindenki, aki az URat féli, és az ő útjain jár.
2 Kezed munkája után élsz, boldog vagy, és jól megy sorod.
3 Feleséged olyan házad belsejében, mint a termő szőlőtő; gyermekeid olyanok asztalod körül, mint az olajfacsemeték.
4 Ilyen áldásban részesül az az ember, aki féli az URat.
5 Áldjon meg téged a Sionról az ÚR, hogy láthasd Jeruzsálem jólétét egész életeden át,
6 és megláthasd unokáidat is! Békesség legyen Izráelben!
Sion ellenségei megszégyenülnek
129 Zarándokének. Sokat gyötörtek ifjúságom óta - vallja meg ezt Izráel! -
2 sokat gyötörtek ifjúságom óta, mégsem bírtak velem.
3 Hátamon szántók szántottak, hosszú barázdákat hasítottak.
4 De igazságos az ÚR: elvágta a bűnösök kötelét.
5 Megszégyenülnek, meghátrálnak majd Sion gyűlölői mind.
6 Olyanok lesznek, mint háztetőn a fű, amely elszárad, mielőtt kitépnék.
7 Nem szedi marokra az arató, sem ölébe a kévekötő.
8 Nem mondják az arra járók: Legyen rajtatok az ÚR áldása, áldunk benneteket az ÚR nevében!
Kiáltás a mélységből
130 Zarándokének. A mélységből kiáltok hozzád, URam!
2 Uram, halld meg szavamat, füled legyen figyelmes könyörgő szavamra!
3 Ha a bűnöket számon tartod, URam, Uram, ki marad meg akkor?
4 De nálad van a bocsánat, ezért félnek téged.
5 Várom az URat, várja a lelkem, és bízom ígéretében.
6 Lelkem várja az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, mint az őrök a reggelt.
7 Bízzál, Izráel, az ÚRban, mert az ÚRnál van a kegyelem, és gazdag ő, meg tud váltani.
8 Meg is váltja Izráelt minden bűnéből.
A népek pusztulása
30 Te pedig prófétálj nekik ezekkel a szavakkal: Harsog az Úr a magasban, mennydörög szent hajlékában, harsányan rákiált legelőjére, az ország minden lakójára; szőlőtaposók módján kiált,
31 zúgása eljut a föld végéig. Mert pere van az Úrnak a népekkel, megítél minden embert, a bűnösöket kardélre hányja - így szól az Úr.
32 Ezt mondja a Seregek Ura: Indul a vész néptől néphez, nagy forgószél támad a föld végéről.
33 Azon a napon annyi embert öl meg az Úr a föld egyik szélétől a föld másik széléig, hogy nem tudják elsiratni, sem összegyűjteni, sem eltemetni őket: trágyaként hevernek szerte a földön.
34 Jajgassatok, pásztorok, kiáltozzatok, fetrengjetek, ti vezetői a nyájnak, mert eljött rátok a mészárlás ideje; összetörtök, mint amikor leesik a drága edény!
35 Nincs hová futniuk a pásztoroknak, és menekülniük a nyáj vezetőinek.
36 Hangzik már a pásztorok kiáltása, a nyáj vezetőinek jajgatása, mert elpusztította legelőiket az Úr.
37 Kihaltak a békés delelőhelyek az Úr izzó haragja miatt.
38 Elhagyta rejtekhelyét az oroszlánkölyök is, hiszen pusztává lett a föld a nyomorgató kardja és izzó haragja miatt.
A hit hallásból van
14 De hogyan hívják segítségül azt, akiben nem hisznek? Hogyan is higgyenek abban, akit nem hallottak? Hogyan hallják meg igehirdető nélkül?
15 És hogyan hirdessék, ha nem küldettek el? Így van megírva: "Milyen kedves azoknak a jövetele, akik az evangéliumot hirdetik!"
16 Csakhogy nem mindenki engedelmeskedett az evangéliumnak, ahogyan Ézsaiás mondja: "Uram, ki hitt a mi beszédünknek?"
17 A hit tehát hallásból van, a hallás pedig a Krisztus beszéde által.
18 Kérdem: talán nem hallották? Sőt nagyon is! "Az egész földre elhatott az ő hangjuk, és a földkerekség széléig az ő beszédük."
19 De tovább kérdem: Izráel talán nem értette meg? Először is ezt mondja Mózes: "Titeket egy olyan néppel teszlek féltékennyé, amely nem az én népem, értetlen néppel haragítlak meg titeket."
20 Ézsaiás pedig nyíltan beszél, és így szól: "Megtaláltak azok, akik engem nem kerestek, megjelentem azoknak, akik nem tudakozódtak utánam."
21 Izráelről viszont így szól: "Egész nap kitártam karjaimat az engedetlen és ellenszegülő nép felé."
A jó pásztor
10 "Bizony, bizony, mondom néktek: aki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem másfelől hatol be, az tolvaj és rabló;
2 de aki az ajtón megy be, az a juhok pásztora.
3 Ennek ajtót nyit az ajtóőr, és a juhok hallgatnak a hangjára, a maga juhait pedig nevükön szólítja és kivezeti.
4 Amikor a maga juhait mind kivezeti, előttük jár, és a juhok követik, mert ismerik a hangját.
5 Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak tőle, mert az idegenek hangját nem ismerik."
6 Ezt a példázatot mondta nekik Jézus, de ők nem értették, mit jelent, amit mondott nekik.
7 Jézus tehát így szólt hozzájuk: "Bizony, bizony, mondom néktek: én vagyok a juhok ajtaja.
8 Aki énelőttem jött, mind tolvaj és rabló, de a juhok nem is hallgattak rájuk.
9 Én vagyok az ajtó: ha valaki rajtam át megy be, megtartatik, az bejár és kijár, és legelőre talál.
10 A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson: én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek."
11 "Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért.
12 Aki béres és nem pásztor, akinek a juhok nem tulajdonai, látja a farkast jönni, elhagyja a juhokat, és elfut, a farkas pedig elragadja és elszéleszti őket.
13 A béres azért fut el, mert csak béres, és nem törődik a juhokkal.
14 Én vagyok a jó pásztor, én ismerem az enyéimet, és az enyéim ismernek engem,
15 ahogyan az Atya ismer engem, én is úgy ismerem az Atyát: és én életemet adom a juhokért.
16 Más juhaim is vannak nekem, amelyek nem ebből az akolból valók: azokat is vezetnem kell, és hallgatni is fognak a hangomra: és akkor lesz egy nyáj, egy pásztor.
17 Azért szeret engem az Atya, mert én odaadom az életemet, hogy aztán újra visszavegyem.
18 Senki sem veheti el tőlem: én magamtól adom oda. Hatalmam van arra, hogy odaadjam, hatalmam van arra is, hogy ismét visszavegyem: ezt a küldetést kaptam az én Atyámtól."
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society