Book of Common Prayer
49 Emlékezz szolgádnak tett ígéretedre, amelyhez nekem reménységet adtál.
50 Ez a vigasztalásom nyomorúságomban, mert beszéded megelevenít engem.
51 Bármennyire csúfolnak is a kevélyek, mégsem hajolok el törvényedtől.
52 Ha ősrégi döntéseidre gondolok, megvigasztalódom, URam!
53 Elragad az indulat a bűnösök miatt, akik elhagyták törvényedet.
54 Rendelkezéseid olyanok nekem, mint az énekek, azon a helyen, ahol jövevény vagyok.
55 URam, éjjel is gondolok nevedre, megtartom törvényedet.
56 Ez jutott nekem, mert megfogadtam utasításaidat.
57 URam, én örökségem! Ígérem, hogy megtartom igéidet.
58 Teljes szívből esedezem előtted: légy kegyelmes hozzám ígéreted szerint!
59 Utaimat megfontolom, lépteimet intelmeidhez igazítom.
60 Sietek, nem tétovázom, megtartom parancsolataidat.
61 Ha bűnösök kötelei fonnak is körül, nem feledkezem meg törvényedről.
62 Éjfélkor fölkelek, hogy hálát adjak neked igazságos döntéseidért.
63 Barátja vagyok mindazoknak, akik istenfélők, és megtartják utasításaidat.
64 URam, kegyelmed betölti a földet. Taníts engem rendelkezéseidre!
65 Jót tettél szolgáddal ígéreted szerint, URam!
66 Taníts engem helyes értelemre és ismeretre, mert hittel fogadtam parancsolataidat.
67 Mielőtt nyomorúság ért, tévelyegtem, de most megtartom beszédedet.
68 Jó vagy te, és jót teszel, taníts engem rendelkezéseidre!
69 Hazugságot koholtak ellenem a kevélyek, de én megfogadom utasításaidat tiszta szívből.
70 Kövér a szívük, érzéketlen, én pedig törvényedben gyönyörködöm.
71 Jó nekem, hogy nyomorúság ért, hogy megtanuljam rendelkezéseidet.
72 Jobb nekem a te törvényed, mint ezernyi arany és ezüst.
Az élet rejtélyei
49 A karmesternek: Kórah fiainak zsoltára.
2 Halljátok ezt mind, ti népek, figyeljen a világ minden lakója,
3 közemberek és előkelők, gazdag és szegény egyaránt!
4 Bölcs dolgokat beszél majd szám, szívem gondolatai értelmesek.
5 Példázatra figyel fülem, hárfakísérettel adom elő talányomat.
6 Miért féljek a gonosz napokon, ha körülvesz az alattomosok bűne,
7 akik vagyonukban bíznak, és nagy gazdagságukkal dicsekszenek?
8 Hiszen senki sem válthatja meg magát, nem adhat magáért váltságdíjat Istennek.
9 Mert olyan drága az élet váltsága, hogy végképp le kell tennie róla,
10 még ha örökké élne is, és nem látná meg a sírgödröt.
11 Pedig meglátja! Meghalnak a bölcsek, a bolond és ostoba is elpusztul, és másokra hagyják vagyonukat.
12 Azt képzelik, hogy házuk örökké megmarad, lakásuk nemzedékről nemzedékre, földeket neveznek el róluk.
13 De a gazdag ember sem marad meg, hasonló az állatokhoz, amelyek kimúlnak.
14 Ez a bolondok sorsa, és követik őket azok, akiknek tetszik beszédük. (Szela.)
15 Mint juhok kerülnek a holtak hazájába, a halál lesz a pásztoruk. Alakjuk eltűnik a holtak hazájában, nem lesz lakásuk. Reggelre a becsületesek uralkodnak.
16 De Isten engem kivált a holtak hazájából, és magához fog venni. (Szela.)
17 Ne törődj azzal, ha valaki meggazdagszik, ha sok kincs lesz is házában.
18 Úgysem vihet magával semmit, ha meghal, nem követi kincse.
19 Bár életében áldottnak tartja magát, és dicsérik, hogy jól megy sora,
20 mégis őseinek nemzedékéhez kerül, soha többé nem lát napvilágot.
21 Mert a gazdag ember sem marad meg, hasonló az állatokhoz, amelyek kimúlnak.
Az emberek romlottsága(A)
53 A karmesternek: "A betegség" kezdetű ének dallamára. Dávid tanítókölteménye.
2 Azt gondolja magában a bolond, hogy nincs Isten! Romlottak és utálatosak tetteik, senki sem tesz jót.
3 Isten letekint a mennyből az emberekre, hogy lássa, van-e köztük értelmes, aki keresi az Istent?
4 Mindnyájan elpártoltak tőle, egyaránt megromlottak. Senki sem tesz jót, egyetlen ember sem.
5 Nem tudják a gonosztevők, akik úgy eszik népemet, ahogy a kenyeret eszik, de Istenhez nem kiáltanak,
6 hogy majd egyszer igen megrettennek, akik addig nem rettegtek! Mert szétszórja Isten támadóid csontjait, megszégyeníted őket, mert Isten megvetette őket.
7 Bárcsak eljönne a Sionról Izráel szabadulása! Amikor Isten jóra fordítja népe sorsát, ujjong majd Jákób, és örül Izráel.
8 hogy megtudja az egész nép: Efraim és Samária lakossága, mely gőgösen és dölyfös szívvel mondja:
9 Téglák omlottak le, de mi faragott kőből építünk! Vadfügefákat vágtak ki, de mi cédrusokkal pótoljuk!
10 Fölbújtja ellene az Úr Recín vezéreit, és rájuk uszítja ellenségeit:
11 az arámokat elölről, a filiszteusokat hátulról, és falják Izráelt tele szájjal. Mindezzel nem múlt el haragja, és keze még ki van nyújtva.
12 De ez a nép nem tért meg ostorozójához, és nem kereste a Seregek Urát.
13 Ezért kiirtotta az Úr Izráelből a fejet és a farkat, a pálmát és a kákát egyszerre.
14 A vén és a főrendű a fej, a hazugságot tanító próféta pedig a farok.
15 Mert tévútra vezették ezt a népet vezetői, és megzavarodtak, akiket vezettek.
16 Ezért nem örül ifjainak az Úr, nem könyörül árváin és özvegyein, mert mindenki elvetemült gonosztevő, és minden száj bolondot beszél. Mindezzel nem múlt el haragja, keze még ki van nyújtva.
17 Mert föllángol a gonoszság, mint a tűz, megemészti a tövist és a gazt. Meggyújtja az erdő bozótját, gomolyogva száll föl a füstje.
A hamis tanítók tévelygése
2 De voltak a nép körében hamis próféták is, mint ahogyan közöttetek is lesznek hamis tanítók, akik veszedelmes eretnekségeket fognak közétek becsempészni. Ezekkel megtagadják az Urat, aki őket megváltotta, így gyors pusztulást hoznak magukra.
2 Sokan fogják követni kicsapongásaikat, akik miatt káromolni fogják az igazság útját,
3 benneteket pedig szép szavakkal fognak kifosztani kapzsiságukban. Ellenük már régóta készen van az ítélet, és nem kerülik el kárhozatukat.
4 Mert az Isten nem kímélte meg a bűnbe esett angyalokat sem, hanem az alvilág sötét mélységébe taszította őket, hogy őrizetben maradjanak az ítéletig.
5 Nem kímélte meg az őskor világát sem, hanem csak Nóét, az igazság hirdetőjét őrizte meg nyolcadmagával, amikor özönvízzel borította el az istentelenek világát.
6 Elhamvasztotta és pusztulásra ítélte Sodoma és Gomora városát, intő példaként azoknak, akik istentelenül élnek.
7 Viszont az igaz Lótot megszabadította, aki szenvedett az elvetemültek kicsapongó viselkedésétől.
8 Mert ennek az embernek az igaz lelke napról napra gyötrődött közöttük gonosz cselekedeteiket látva és hallva.
9 Éppen így meg tudja szabadítani az Úr a kegyeseket a kísértésből, a gonoszokat pedig büntetések között tudja megtartani az ítélet napjára.
10 Különösen azokat, akik tisztátalan vágyaik után mennek, és az Isten felségét megvetik. Ezek vakmerők, elbizakodottak, akik attól sem rettennek vissza, hogy dicsőséges hatalmakat káromoljanak,
Keresztelő János(A)
1 Jézus Krisztus, az Isten Fia evangéliumának kezdete,
2 amint meg van írva Ézsaiás próféta könyvében: "Íme, elküldöm előtted követemet, aki elkészíti utadat;
3 kiáltó hangja szól a pusztában: Készítsétek az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit!"
4 Történt pedig, hogy János keresztelt a pusztában, és hirdette a megtérés keresztségét a bűnök bocsánatára.
5 Akkor kiment hozzá Júdea egész vidéke, kimentek a jeruzsálemiek is mind, és - amikor megvallották bűneiket - megkeresztelte őket a Jordán vizében.
6 János ruhája teveszőrből volt, derekán bőrövet viselt, sáskát evett meg erdei mézet,
7 és ezt hirdette: "Utánam jön, aki erősebb nálam, és én még arra sem vagyok méltó, hogy lehajolva saruja szíját megoldjam.
8 Én vízzel kereszteltelek meg titeket, ő pedig Szentlélekkel fog megkeresztelni."
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society